A Szentírás emberei : Eszter

            Különös könyv az Eszter könyve, hisz azt szinte mindenki tudja, hogy az Úr, Isten neve egyetlen egyszer se olvasható benne.Mi hogy meg vagyunk botránkozva azon, ha egy igehirdetésben nem hangzik el legalább néhányszor Isten és Jézus neve. Amikor sokszor idegen nyelven beszélő emberek hallgatnak egy számukra érthetetlen igehirdetést, akkor legalább a Jézus nevét megértik és egy kicsit felmelegszik a szivük. Hisz minden az Úr nevében történik egy istentiszteleten, az Ő nevét hívjuk mindjárt az elején segítségül, s a végén is az Ő nevében áldjuk meg a gyülekezetet. De a sorok között, a történetben s főleg ennek a lánynak a szívében, életében ott van és hatalmasan cselekszik az Úr. Az Úr nevével nem, de kezével annál inkább szembesülünk. Ez is tanulság a mi számunkra.Nem mindig kell az Úr nevét kimondnani.Lehet szó nélkül is bizonyságot tenni Róla, lehet az élet is egy olyan prédikáció, ami az Úrról szól, az Úrra mutat. Bárcsak úgy tudnánk élni, hogy az emberek abból az Urat látnák meg.

            Ahasvérus király nagy lakomát szervez.Amikor az öröm s a mámor csúcspontra hág, a király hivatja feleségét, Vástit, hogy mutassa meg szépségét : de Ő megtagadja az engedelmességet, nem is csoda, hogy nem akar egy rakás részeg férfi elé állni.A király haragra gerjed és bűntetésül megfosztja királynői rangjától és száműzi udvarából.Most az lesz a nagy kérdés, hogy ki lép az örökébe, ki lesz az új királynő?Az egész birodalom szűz leányai közül épp Eszterre, az árva zsidó leánykára esik a választás, akit gyámja,Márdokeus nevelt fel. Ezt mi egy kicsit romantikusan szoktuk elképzelni, hogy egy egyszerű lányból királynő lesz. De itt a „szeretet” szóval nem találkozunk, hisz a király nem szerelemből veszi el őt, ő csak egy a sok nő közül, akik háremében vannak. Különösek lehetnek Isten útjai.Hisz az Ő parancsolata tiltotta, hogy népének leányai pogányokhoz menjenek feleségül, de itt is látjuk, hogy Isten nem húz mindent egy kaptafára, s így ez a „különös házasság” mégis végzése szerint való volt.Ahogy annak idején Józsefnek Egyiptomba kellett mennie, hogy az éhség idején népének szabadítója legyen, úgy kellett Eszternek Perzsia királyi trónjára kerülnie, hogy ő is szabadítója lehessen népének. Hisz Hámán, egy gonosz főember egyre nagyobb irígységgel tekint a zsidókra, amikor azt látja , hogy befolyásuk és gazdagságuk egyre nő és egy megsemmísitési tervet dolgoz ki.A királynál el is éri, hogy kitűzzenek egy dátumot, amin a zsidó népet teljességgel ki fogják írtani. Eszter Márdokeustól hallja meg, aki ugyanakkor kéri is, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy ez az ördögi terv meg ne valósulhasson. Ekkor Eszter elhatározza, hogy megpróbál közbenjárni a királynál, még azzal a kockázattal is, hogy ez életébe kerülhet. A Biblia egyik apokrifus könyve, ami a mi Bibliánkban nem található meg, megőrizte Eszter imádságát, érdemes idézni belőle: „Uram, egyedül Te vagy Királyunk, légy segítségül nékem elhagyottnak, kinek nincs gyámola kívüled, mert veszedelmem szélén állok.Hallottam kis koromtól fogva családom törzse között, hogy Te Uram vetted az Izraelt minden népek közül és atyáinkat minden őseik közül örök örökségül magadnak és cselekedtél velük, miként nyilatkoztál. Most azonban vétkeztünk előtted, azért ellenségeink kezébe ejtettél minket, mivelhogy isteneiket tiszteltük. Igaz vagy Uram! Emlékezzél meg Uram jelentsd meg magadat nyomorúságunk idején, engem erősíts meg minden hatalom Ura. Adj ékes beszédet számba az oroszlán előtt és fordítsad szívét az ellen, ki ellenünk küzd, hogy elvesszen azokkal együtt, kik vele egyetértenek. Neked mindenről van tudomásod, annálfogva tudod, hogy gyűlölöm az istentelenek dicsőségét és a körülmetéletleneknek és minden idegennek ágyát utálom. Óh Isten, aki mindenki fölött hatalmas vagy! Hallgasd meg a kétségbeesők szavát, ments meg minket a gonosz emberek kezéből és szabadíts meg engem e félelemből.”

            Tudjuk, hogy Isten meghallgatta az ő imádságát, megmentette a népét, s annak kellett meghalnia, aki ezt a pokoli tervet kiagyalta. Isten ellenségei szégyenültek meg. Kétségtelen, hogy ebből a történetből sok mindet tanulhatunk. De ami a leginkább csodálatra méltó, az Eszternek a népéért való elszántsága, halált megvető bátorsága.Ezt az elszántságot kívánhatjuk magunknak és másoknak is ebben az új esztendőben. Eszter az ő cselekedetével már előre mutat Jézusra, a nagy Szabadítóra. Hisz Ő azért hagyta oda a menny dicsőségét, hogy az Ő Atyjának gyermekei ne vesszenek el. Hisz, ahogy a gonosz Hámán meg akarta semmisíteni a zsidókat, úgy akarja a Sátán, az ős-ellenség kárhozatba vetni az embert.Hány ember él már itt a földön pokoli életet megkötözöttségben, gyűlöletben, szeretelenségben, lelki békesség és nyugalom nélkül. Jézus is tudta, hogy ez nem lesz egy könnyű harc, tudta, hogy ez életébe fog kerülni. De Ő el volt szánva arra, hogy életét és vérét adja az emberi nemzetségért. Ő is kimondta: ha el kell vesznem, hát vesszem el. És Ő elveszett, hogy mi ne vesszünk el. Az Ő halála váltság mindnyájunkért.

            De Ő ma is tovább akarja végezni a szabadítás áldott munkáját. Ő ma is meg akarja menteni a lekeket a kárhozattól, a bűnben való élettől, És ebben Ő minket is fel akar használni munkatársként. Ez szép megbecsülése a mi életünknek. Nem azért használ fel minket, mintha nélkülünk nem tudná elvégezni ezt a munkát, hanem azért, hogy ennek áldásaiban, örömeiben minket is részeltessen.Adjon az Úr nekünk szemeket, hogy meglássuk ma is azokat, akik még a bűnben, hitetlenségben, Isten nélkül élnek.Bárcsak fájna ez nekünk. És azt is meg kell látnunk, hogy mit tehetünk mi az ilyen emberekért. Ne mondd soha se azt: óh, én nem tehetek semmit, én olyan gyenge és erőtelen vagyok, a bűn pedig olyan erős. Eszter is olyan gyengének és erőtelennek érezhette magát a hatalmas és szeszélyes királlyal szemben. Merte az életét kockáztatni. Nekünk nem kell manapság kockára tenni Krisztusért az életünket, senki se fog megölni azért, ha szólunk neki Istenről, Jézusról, szabadításról, legfeljebb ki fog nevetni, csúfot fog űzni belőlünk Persze, ma is vannak olyan vidékek, országok, diktatúrák, ahol Krisztus nevének megvallása ma is életbe kerül, jó lenne sokkal többet gondolni rájuk és imádkozni érettük. De a jelek arra mutatnak, hogy az idők egyre gonoszabbak lesznek, egyre nehezebb lesz Isten gyermekének lenni, Őt megvallani az emberek előtt. Valaki találóan mondta:csak az tud Jézusnak élni, aki kész Érte meg is halni.Amíg időnk van munkálkodjunk, mert eljön az idő, amikor már nem munkálkodhatunk.

            Végül is Eszter elvégezte a rá bízott munkát. Hisz azért hatással lett Ahasvérusra is, aki azért más ember lett a történet végére. Ha ő végig a Hámán befolyása alatt marad, akkor elkövette volna az emberiség egyik legkegyetlenebb embermészárlását. Nevéhez becstelenség, szégyen és vér tapadt volna. Eszter befolyása alatt ez a kegyetlen ember sokat változott, úgy hogy vérontás és könnyár helyett boldogságot tudott szerezni Isten népének. Ha újszövetségi nyelven fogalmaznánk, azt is mondhatnánk, hogy Ahasvérus eljut az óembertől az új emberig.

            Bárcsak tudnánk mi is így jelen lenni az emberek között, bár csak így tudnánk formálni életüket, jellemüket. Áldott legyen Isten, ha ez sok esetben sikerült már. Adjon Isten ebben az Új Évben sok lehetőséget a jó cselekedetekre, a bizonyságtételre. Hogy Isten országa növekedjen és terjedjen a mi hűséges szolgálatunk által is. Eszter neve azt jelenti : csillag, ő valóban ragyogott és világított, s ez a lehetőség mindnyájunk előtt ott van. Éljünk vele.

Olvasandó igék:Eszter 1,19, 2,7,  2,20,4,14.16,7,3-4,9,32, Fil.2,15, 1Pét.3,1

                                                                                                Lőrincz István