A Szentírás emberei : Boáz

Az utolsó szereplője ennek a kedves történetnek, a három férfi után egy asszony. Gondolom nem túlzok ha azt mondom : az egyik legjellemesebb, legrokonszenvesebb szereplője a Szentírásnak., igen megkapó, szép képet rajzol róla a Biblia. Nevének jelentése : erő vagy erő van benne. Hát valóban erő sugárzik az egész személyiségéből. Négy vonásban próbáljuk személyét körvonalazni.

            Az első vonása, hogy emgértő ember volt, bele tudta magát képzelni mások helyzetébe. Ez egy nagy dolog, ez egy olyan tulajdonság, ami szinte teljességgel hiányzik mai világunkból és ezért egyre kegyetlenebbé válik az élet. Boáz megértéssel, beleérzéssel fogadja Ruthot a mezején, nem zavarja el, nem kezd kiabálni : miért jöttél, mit keresel itt? Át tudja érezni, hogy mit jelenthet idegenből eljönni, s ráadásul szegénynek lenni. Ez annál is inkább figyelemre méltó, hisz ő maga sohasem volt szegény, nélkülöző, nem látott szükséget. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdag nagyon ritka esetben tudja megérteni a szegényt, a boldog a boldogtalant az erős az erőtelent, az egészséges a beteget. Az Újszövetségnek van egy megrázó története, mindnyájan ismerjük a gazdagról és Lázárról szól. Ez az ember éppúgy gazdag volt, mint Boáz, de egyáltalán nem értette meg a szegényt és nem is próbált segíteni rajta. A megértés, beleérzés, ahogy manapság idegen szóval mondjuk : empátia, ez jézusi tulajdonság, hisz róla mondja az ige, hogy meg tud indulni a mi gyarlóságainkon, meg tudja érteni azokat, akik különféle kísértésekbe esnek. Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy megvan-e bennünk ez a jellemvonás, bele tudjuk-e érezni magunkat szegény, beteg embertársaink helyzetébe?

            Azt látjuk továbbá a Boáz életében, hogy ő nem csak megértő volt, hanem azonnal segített is. Megetette azt, amit abban a helyzetben meg lehetett tenni. Mert odáig még sokan eljutnak, hogy sajnálkoznak másokon, de amikor már arról van szó, hogy tenni is kellene valamit, akkor már meghátrálnak. Boáz itt a megértését, segítő-szándékát tettekkel is bizonyítja. Meghagyja az aratóknak, hogy akarattal hullassanak kalászokat a földre, hogy azokat Ruth összeszedhesse. Amit ő tehetett, azt meg is tette, az újszövetségi gazdag még egy darab kenyeret se vetett oda Lázárnak. Ez ma már világméretű probléma, hisz vannak hihetetlenűl gazdag népek , de olyanok is akik a szó szoros értelmében éhen halnak. És a gazdag népek nem tesznek semmit a helyzet megváltoztatásáért. Ez is jézusi jellemvonás, hiszen Ő nem csak megértette vagy sajnálta az emberket, hanem segített is rajtuk, a betegeket meggyógyította, a bűnösöknek megbocsátotta vétkeiket. Mi sokszor arra hivatkozva, hogy úgy se tudjuk megoldani a világ bajait, még azt a keveset se tesszük meg, mit pedig könnyen megtehetnénk. Annyi lehetőségünk van, hiszen valamilyen szempontból mindig gazdagabbak vagyunk másoknál, ha nem anyagiakban, akkor lelkiekben és akkor ezzel kellene szolgálnunk. Nem is lehet felsorolni a sok lehetőséget, amit az élet szolgáltat, és amelyekben megmutatkozhatna a mi megértésünk és tenni akarásunk.

            A harmadik tulajdonsága, amiben előttünk fénylik és példát ad : tudott várni. Naómi egy adott ponton elég nagy hibát követ el, siettetni akarja a menye házasságát, elküldi éjnek idején Ruthot Boázhoz, hogy feküdjön oda mellé. Ruth meg is teszi anyósa kérését, odafekszik Boáz mellé, ő felretten álmából, de egy újjal se érinti Ruthot, pedig akkor már nem volt közömbös iránta, megszerette őt, már gondol arra is bizonyára, hogy el fogja venni feleségül, mégis ebben a kísértő pillanatban azt mondja : él az Úr. Ez más szavakkal azt jlenti: Ő most is itt van, lát minket, ezért feküdjél itt nyugodtan reggelig, mert én úgy szeretlek, úgy becsüllek, hogy most tudok még várni. Mert én nem akarom elhamarkodni a dolgot, mindennek megvan az Istentől adott rendje és módja. Ha Isten minket egymásnak rendelt, úgy is egymáséi leszünk nemsokára, de ha mégsem, akkor nagy bűnt követnénk el, és nem állhatnánk tisztán se Isten, se az emberek színe elé. Micsoda lecke ez, főleg a házasság előtt lévő fiatalok számára. Mennyi szomorúság, tragédia, baj, lelkiismeretfurdalás származott már abból, hogy a fiatalok nem tudtak várni. Hány olyan házaspár van, akik később soha nem tudja megbocsátani magának, hogy nem tudtak várni. Nem lehet ezt eléggé hangsúlyozni, hogy az az igazi szeretet és szerelem is, amelyik tud várni és akkor sokkal boldogabb és stabilabb lesz a házasság.Nem hiába mondja  a Szentírás : jó várni és megadásal lenni az Úr szabadításáig.

            Végül azt látjuk meg a Boáz életéből, hogy ő nagyon sok mindenben a Megváltóra mutat. Ennek a könyvnek az utolsó fejezetében sokszor elhangzik ez a szó : kezes vagy másképp megváltó. Ugyanez a szó szerepel a Jób könyve mindnyájunk által ismert igéjéből : tudom az én Megváltóm él. Mit jelentett tulajdonképpen ez az ószövetségi kifejezés? Tudjuk azt, hogy a mózesi törvény elrendelte az úgynevezett sógor-házasságot. Ha meghalt egy aszonynak a férje, akkor a legközelebbi rokonnak kellett feleségül venni az özvegyet.. Egyrészt azért volt ez így, hogy gondoskodjék róla, másrészt azért is, hogy a megholt rokonnak úgymond támasszon utódot , hogy az ő neve ne tűnjön el. Előfordult az is, hogy több ilyen férfirokon is volt, és ebben az esetben szépen meg kellett egyezni, hogy ki vállalja fel ilyen módon az özvegyet. Abban az időben amikor még nem voltak államilag mgszervezett szociális intézkedések, így lehetett megoldani a legkönnyebben a problémákat. Ez volt az ú.n. megváltás. Az özvegy számára megváltás, megoldás volt, hogy a legközelebbi rokonok közül hajlandó volt őt valaki feleségül venni. Az ilyen kezes, megváltó megkapta természetesen az asszony vagyonát is

            Nos ebben a helyzetben Naóminak Betlehemben két közeli rokona is volt, az egyik Boáz volt, de volt egy még közelebbi rokon is.Ezek mind a ketten elmentek a közösség tanácsa elé, ahol a város vénei előadták a dolgot, hogy miről is van szó. Egyfajta ceremónia keretében megkérdezték a legközelebbi rokont, hogy ő hajlandó-e Ruthot feleségül venni? Ő erre azt válaszolja, hogy csak az örökség érdekli, azt hajlandó magához venni. Boáz erre azt mondja : ez így nem lehet, hisz a vagyonnal együtt a fiatalasszonyt is el kll venni feleségül Miután ez a rokon így reagált a dolgokra, Boáz kijelenti, hogy ő hajlandó Ruthot feleségül venni, vállalva ezzel minden más kötelezettségét is.

            Ez az epizód kétféle embert és kétféle magatartást mutat be. Az egyik azt nézi, hogy mit kaphat, mit nyerhet ebből az egészből, a másik azonban azt mutatja meg, hogy mit jelent az, amikor az emberei kapcsolatok nem az érdekre, hanem a szeretetre épülnek. Boázt nem a vagyon érdekelte, hanem mivel szerette Ruthot feltétel nélkül hajlandó őt magát elvenni. S ebben Boáz kétségtelenül a mi drága Megváltónkra, Jézus Krisztusra mutat. Ő nem azért jött el erre a földre, mert ebből valami haszna lett volna, hisz ez a szó szoros értelmében az életébe került, mégis megtette, mégpedig azért, hogy segítsen rajtunk. A szó legszebb értelmében lett Megváltónk, hogy segített rajtunk nyomorúlt bűnösökön, kifizette lefizethetetlen bűn-adósságunkat, s ugyanakkor ki is szabadított, a bűn, halál, kárhozat rabszolgaságából. Ilyen Megváltónk van nekünk. Így vette fel magára a mi bűneinket. Az egyház az Ő menyasszonya, akit folyton tisztogat, egyre inkább megszentel, hogy egykor majd szeplő és sömörgőzés nélkül állítsa maga elé.

            Most belépünk az egyházi esztendő ú. n. bőjti időszakába, amikor még sokkal többet foglalkozunk Megváltónk nemes tettével, szabadításával. Boáz kedves alakja is hozzá vezet minket, Őt juttatja eszünkbe.

Olvasandó igék : Ruth 2,8-16, 3,1-14, 4,9-10, Jer.sir.3,26, Luk.16,19-21, Zsid. 4,15-16

                                                                                                                      Lőrincz István