2013. szeptember 16., hétfő

Mit tanít a Szentírás : a Lélek gyümölcseiről II.

            Hadd folytassuk a múlt számban elkezdett bizonyságtételt a Lélek gyümölcseiről. A szelídség egy nagyon vitatott dolog manapság, hisz úgy tűnik, hogy az erőszakosoké a világ. Ők jutnak előre az életben. Ők nem hagyják magukat, törtetnek, másokat is félretolnak útjukból, ha az érdekek úgy kívánják. Jézus azonban ennek épp az ellenkezőjét mondja, azt hogy ők végül is semmit sem fognak örökölni. Isten nem vette be őket a hagyatékába. Ő az új eget és földet a szelídeknek igéri és nem az erőszakoskodóknak. Persze a szelídség egy olyan dolog, ami a mi emberi természetünknek a legkevésbbé "fekszik". Ez egy olyan tulajdonság, ami megromlott voltunkban egyáltalán nem található fel, még árnyékként sem. A szelídség valóban a Lélek gyümölcse és nem a mi természetünk teljesítménye. A szelídséget csak az kapja meg, aki előbb már meghallotta Jézus szavát : aki követni akar engem, az tagadja meg magát. Mint minden másban, úgy a szelídségben is Jézus adott példát nekünk. Ő annyira szelíd volt, hogy még ellenségeiért is tudott imádkozni. Persze a szelídség nem azt jelenti, hogy nekünk a kilenc is páros, hogy mindenkinek minden hibáját szó nélkül elnézzük, hanem azt, hogy a bűnben levő testvért nem nézzük le, nem hagyjuk cserben, nem ítélkezünk felette, hanem szelídségnek lelkével a jó útra igazítjuk. Ezért az ajándékért mindennap imádkoznunk kell.
            Amikor Pál Félix helytartónak csak úgy általában beszélt Jézus Krisztusról, ő ezt érdekesnek találta, de amikor Pál mértékletességről és önmegtartóztatásról kezdett beszélni, azonnal kényessé vállott a dolog,Félix gyorsan félbeszakította Pál beszédét. Félix csak azt az életet ismerte, amiben teljesen kiélhette magát. Ő vágyaiban és gyönyöreiben nem ismert határt, ő egy önző élvezethajhász ember volt. Ha valakiben Isten Lelke munkálkodni kezd, az ilyen ember kezdi megismerni azt, hogy mit is jelent fegyelmezett, mértékletes életet élni. A szeretet a másik emberrel is számol, nem csak a maga hasznát és örömét keresi. Aki szeret, az szívesen hoz áldozatot is a másik ember érdekében. Aki az Isten országának felbecsülhetetlen értékét felismeri, az már képes arra is, hogy ha kell mindenről lemondjon ennek az érdekében. Az a "sokat" oda tudja adni "az egy" érdekében. Ha az Isten dicsősége és a felebarát java tőlünk az kívánja, hogy valamiről mondjunk le, akkor mi ezt szívesen meg is tesszük. Nagyon könnyen lehetséges, hogy az a valami egyáltalán nem egy rossz és bűnös dolog, de Istenért arról is készek leszünk lemondani. Ha egy sportoló kész a romlandó koszorúért sok édességről vagy szabad időről lemondani, hogy ne lennénk mi készek a romolhatatlanért ezt megtenni? A mértékletesség gyakorol minket a hit harcában. Jó ha megvizsgáljuk magunkat időről-időre ebben a dologban. Kész vagyok-e Istenért és a felebarátomért dolgokról, örömökről lemondani? Bizony ilyenkor látszik meg, hogy ezen a ponton Isten Lelkének még sok csíszolnivalója van életünkön.
            A Szentírásban nem csak a mindnyájunk által jól ismert igehelyen, a Galata 5,22-ben van szó a Lélek gyümölcseiről.Még nagyon sok gazdagság van ezen kívül is ezen a területen. Sajnos a mi egyházunkban igen kevés szó esik erről. Évente jó lenne legalább néhány vasárnapon át a Lélek gyümölcseivel, az életünk megszentelődésének a kérdésével foglalkozni. Hallottam egy olyan afrikai egyházról, ahol az Áldozócsütörtök és Pünkösd közötti tíz nap mindegyikén összegyűlnek a hívek és azért imádkoznak, hogy a Lélek gyümölcsei legyenek láthatóak az ő mindennapi életükben. Ha ezt mi is többet tennénk nagyobb áldás lehetne az életünkön, és talán bizoynságtételünk is hathatósabb lenne a világ előtt. Pünkösd napján a Lélek tűz és fényesség formájában jelent meg. Ne felejtsük el, hogy a Szentlélek megtisztít és megvilágosít. Így sokkal lelkesebben tudnánk Isten útján járni.
            Kétségtelen, hogy az igazság és a bizonyosság is a Lélek áldott gyümölcse. Az igazság a Szentírásban a hazugsággal áll szöges ellentétben, mi csak akkor lehetünk bizonyosak üdvösségünk felől, ha az igazság megbízható. Akkor jutunk bizonyosságra, amikor már minden kételkedés és bizalmatlanság eltünik a szívünkből Isten felé. De ezt csak Isten Lelke tudja elvégezni a mi szívünkben. Ezt figyelhetjük meg az első Pünkösd napján is. Mennyire biztos volt Péter az ő bizonyságtételében! Pedig előtte ő is kételkedett és bizonytalankodott. De Isten Lelke vezette őt is teljes bizonyosságra. Mennyire szükségünk van nekünk is a Léleknek erre a munkájára, hisz mennyi bizonytalanság és kételkedés tud a mi szívünkbe is befurakodni. Arra is nagyon vigyáznunk kell, hogy nehogy megszomorítsuk az Istennek Szentlelkét valamilyen bűn által, amit megtűrünk az életünkben. A bűn mindig elhallgattatja bennünk az Isten Lelkét. Ilyenkor imádságaink is meghiusulnak. Legyen számunkra nagy figyelmeztetés : ha Isten Lelkének ellene állunk, akkor az igazságnak nem lesz helye az életünkben és a bizonyosságunk is alá lesz aknázva.
            A Lélek egyik legszebb munkája a keresztyének közötti egység kimunkálása. Jézus is ezért imádkozott főpapi imájában. Jézus azért imádkozik, hogy a Lélek által Isten gyermekei legyenek egyek a Szentháromság Istenben való hitükben. Csak így fogja a világ elhinni, hogy Jézust az Atya küldte el erre a földre. Ezért nincs is talán fájdalmasabb kérdés, mint a keresztyének megosztottsága, felekezetekre való feldaraboltsága. Ha őszintén figyelünk a Szentírásra, akkor az két veszélytől is meg fog minket óvni. Nem fogjuk az igazságot feladni az egység érdekében, de nem fogunk látszólagos igazságokat se állítani az egység útjába. Az egység egyetlen alapja a Jézus Krisztus evangéliuma lehet, másképp ebben a kérdésben szektás nézeteket fogunk vallani. Így volt ez a korinthusi gyülekezetben is. Mindenki a maga kegyelmi ajándékával büszkélkedett, miközben mások kegyelmi ajándékát lekicsinyelte és megvetette. Pál azt mondja, hogy senki sem mondhatja átkozottnak Jézust a Lélek által. Aki Krisztusról helytelenül beszél, az már nem a Lélek által szól. Aki Krisztust Urának és Megváltójának tartja az benne van az Isten egyetlen, igazi egyházában, tartozzon külsőleg bármelyik felekezethez is. Ha két ilyen ember találkozik egymással, érezni fogják a Lélek egységét minden egyházi határvonalon át is.
            A Léleknek egyik legáldottab gyümölcse az alázatosság. Isten Krisztusban ilyennek láttatta meg magát. Olyannak, aki ott áll a nyomorúltak, a segítségre szorulók, a megvetettek oldalán. Ott tud kegyelmet gyakorolni, ott tud üres kezeket megtölteni. A gőgös embernek semmit se tud adni, mert annak már mindene megvan, Istenre sincs szüksége. A gőgös ember nem tud se bűnös, se koldus lenni. Minél inkább bennünk lakozik Isten Lelke, annál alázatosabbakká leszünk. A titkok titka az, hogy Jézus volt a legalázatosabb ember, aki valaha is a földön járt. Ezért az alázatosságot is Tőle kell megtanulnunk.
            A Lélek utolsó gyümölcse, amiről szólni fogunk a győzedelmeskedő élet. Ez azt jelenti, hogy mi nem válunk körülményeink, vagy a körülötüünk levő gonosz erők áldozatává, mert a Lélek diadalmasokká tesz minket mindezekben. Lélek által értjük meg, hogy az igazság erősebb,mint a hazugság, a szeretet hatalmasabb , mint a gyűlölet. Majd a Krisztus visszajövetelekor nyilvánvalóvá lesz, hogy azok, akik Isten Lelkét magukban hordozták , győzedelmes életet éltek. Ha mi Isten Lelkéből élünk, legyőzhetetlenek vagyunk. Krisztus győzött és a Lélek áldott gyümölcse az, hogy ebben a győzelemben minket is részesekké tesz. Az egyház története ragyogó példákat szolgáltat erre. Sem kínzások, sem a kiéheztetett oroszlánok, sem a börtönök nem tudták Isten gyermekeit legyőzni. Aki bennünk van, az erősebb annál, mint aki a világban van, vallja János apostol. Ezért vallhatja Pál diadalittasan, hogy mi mindezekben felettébb diadalmaskodunk. A harc hevesb lesz egyre, mondja az egyik szép lelki énekünk, a Sátán egyre erőteljesebben támad, mert tudja, hogy ideje már rövidre van szabva. Hol ordító oroszlánként, hol világosság angyalának öltözve próbálja Isten gyermekeit megtéveszteni és legyőzni. De nekünk ezek  között sem kell félni. Ő az, aki nekünk Lelke által a diadalmat adja. Semmit se féljünk a harctól, mert ahol harc van, ott győzelem is lesz. A Léleknek ezt a gyümölcsét Isten nekünk is akarja adni.

Olvasandó igék :Máté 5,5, 11,29, Luk.1,52, Ján.17,2O-21, Ap.Csel.2,3, Róma 8,16, 1Kor.9,25, 12,3-4, Gal.5,22, Ef.1,13-14, Jak.1,9, 4,6,  2Pét.1,5-6,   1Ján.2,14, 4,4,


                                                                                                            Lőrincz István

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése