Mit tanít a Szentírás : Isten világkormányzásáról

          Ez a téma nagyon sok kérdést vet fel a mi számunkra. Milyen elvek szerint kormányozza Isten ezt a világot? Miért engedi meg sokszor, hogy a gonosz uralomra jusson? Miért nem avatkozik közbe, hogy megakadályozza a gonoszság eláradását ebben a világben? Egyáltalán milyen cél felé halad a történelem? Mi lesz a mi népünkkel, mi lesz Európával, mi lesz az egyházzal? Mi lesz a keresztyénséggel? Jó, hogy mindezekre a kérdésekre is a Szentírásban kereshetjük a választ. Tudjuk azt, hogy a régi pogányok úgy képzelték el a történelmet, mint egy forgó kereket. A keleti szimbólumokban sokszor találkozunk a kerék képével, amely az idő, a történelem forgásának a képe. Ez a szemlélet a Biblia világától sem idegen, hisz a Prédikátor szerint : " ami volt ugyanaz, ami ezután is lesz és ami történt ugyanaz, ami ezután is történik. És semmi sincs új dolog a Nap alatt". Ezékiel próféténál is megtaláljuk ezt a képet, ahol is a történelem kerekei forognak, de nagyon hangsúlyos az, hogy nem maguktól forognak ezek a kerekek, hanem Isten forgatja a történelem kerekét.

            Sokszor a saját személyes életünket is úgy érzékeljük, mint egy keréknek a mozgását. Hol fenn vagyunk, hol pedig lenn. Egyik nap tele vagyunk örömmel, hálaadással, úgy érezzük, hogy minden olyan jól alakul az életünkben, de másik nap már minden megváltozik, tele vagyunk

 keserűséggel, panaszkodással,egyik próba a másik után tör az életünkre. Érezzük tehát, hogy nincsen állandóság az életünkben, minden folyamatos mozgásban van. Az is gondot okoz nekünk , hogy mi életünket csak részletekben látjuk. Csak azt látjuk, amiben most épp benne vagyunk. A Szentírás tanítása az, hogy minden összefügg egymással. Életünk eseményei egy egységes egésszé állnak össze az Isten kezében.

            Egy másik mgragadó kép az emberi történelemről a Dániel próféta könyvében található. A történelem ott egy nagy tengerhez hasonló, amelyből különböző alakok jönnek fel, sokszor szörnyűséges, eddig még soha nem látott szörnyek. Mennyi szörnyúség volt és van a történelemben. A vígasztaló a Dániel látomásában az, hogy a világtörténelem tengere felett ott találunk egy királyi széket, amin az "öreg korú" ül, aki nem más, mint maga Isten. Olyan jó tudni, hogy nem az országok elnökei, nem diktátorok ülnek a legmagasabb trónon, hanem Isten. Azt is látja a prófétai látomás, hogy "ideig-óráig" tartó hatalom adatik ezen alakoknak, tehát Isten szabja meg uralkodásuk idejét is. Mindenki csak addig élhet és uralkodhat, amig azt Isten megengedi. Ez a világ nem oda fog " kilyukadni" ahova a világ királyai, vezetői akarják, hanem oda, ahova Isten akarja.

            Nyilvánvaló, hogy Isten világkormányzása mindig titok marad a mi számunkra és amikor benne vagyunk az eseményekben nem mindent értünk meg azonnal és világosan. Hadd szemléltessük ezt egy bibliai példával. Istennek elvégzett terve, hogy József, a Jákób fia egy nagy világbirodalom hatalmas kormányzója legyen. De ezt különös úton valósítja meg. Nem az történik, hogy Jákób házához egy magas rangú egyiptomi küldöttség érkezik, hogy közvetítsék a fáraó ajánlatát a kormányzói állásra, hanem Józsefet elkezdik gyűlölni a testvérei. Kérdés az, hogy ez a gyűlölet is benne volt az Isten tervében? Aztán jön a következő eseménysor, amikor Józsefet bedobják egy száraz kútba, s mi azt gondolnánk, hogy itt mindennek vége szakad, hisz hogyan lesz ebből kormányzóság? Pedig Isten tervében épp ez a mozzant vitte előbbre az eseményeket, hiszen József így jut el Egyiptomba, így kerül, amint azt már nagyon jól tudjuk Potifár házába, majd a börtönbe, itt találkozik a két főemberrel, akiken segít és így jut végül a hatalmas egyiptomi birodalom kormányzói székébe. Milyen emberileg felfoghatatlan úton valósította meg Isten az Ő tervét. Később József és testvérei is csak ámulnak Isten csodálatos vezetésén. József majd többször is kihangsúlyozza a testvéreinek, hogy nem ők cselekedték mindezt, hanem maga Isten irányította az eseményeket.

            Hozhatnánk fel más példákat is a keresztyénség történetéből. Gondoljunk csak a keresztyének üldözéseire. Bizonyára  nem örültek az első keresztyének az üldözésnek és úgy gondolták, hogy most mindennek vége lesz. De mi lett az üldözés eredménye? Az, hogy a keresztyének szétszóródtak az akkor ismert világ minden vidékére és csodálatos missziót tudtak így végezni az új környezetükben. Pál apostolt is bebörtönözték. Ekkor is azt gondolhatták a gyülekezetek, hogy egy ilyen ember munkájának a kiesése tragikus következményekkel fog járni. Feltehették a kétségbeestt kérdést : mi lesz most az evangélium ügyével? De mit ad Isten? Azt, hogy Pál fogsága híressé lett a testőrség egész házában, és hogy az ő fogsága előmenetelére lett az evangéliumnak. Mi sokszor úgy látjuk, hogy valami akadályozza és fékezi Isten országát, de később meglátjuk, hogy épp az vitte előbbre, épp az volt az Isten ügyének előmenetelére.

            Az Ezékiel látomásában azt is látjuk, hogy a történelem kerekein szemek vannak. Mit akar ez a kép kifejezni? Hát azt, hogy az egész történelem, annak minden eseménye ott van az Isten szeme előtt. A Babilonban élő gyülekezet ne essen kétségbe, mert ott is Isten szeme előtt vannak, Isten látja helyzetüket, körülményeiket. Isten látja azt is, hogy ez a fogság már nem tart soká és ők hazamehetnek otthonaikba, házaikba. Mi emberi látásunkkal csak a jelent látjuk és az sokszor ijesztő a mi számunkra, de Isten már látja azt a jövendőt is, amit Ő elkészített és ami a maga idejében nyilvánvalóvá lesz.

            Isten világkormányzását mi is meg fogjuk látni és érteni, de majd csak odaát lesz. Az a "szerelőcsarnok" ahol a sok kis rugóból, fogaskerékből, mánusból óra lesz, nem itt a földön, hanem a mennyben van. Ott majd meg fogjuk látni, hogy Isten mindent jól cselekedett, hogy Ő nem tévedett. A kerekek jól és jó irányba forogtak, Isten nem követett el hibát. Ezért ne türelmetlenkedjünk várjunk Isten szabadítására. Ne vádoljuk Istent,mert kik vagyunk mi emberek, hogy "belekontárkodjunk" az Ő szent és bölcs dolgaiba?  Higyjük el már, hogy Isten bölcsen kormányozza ezt a világot. Azt is fogadjuk el, hogy mi emberek kicsiny értelmünkkel nem tudjuk mindig felfogni és megérteni Istent. Higyjük el azt is, hogy nem értelmetlen az, ami számunkra most érthetetlen. Ésaiás minket vakokhoz hasonlít, akiket Isten olyan úton vezet, amit nem ismerünk. Mi valóban olyanok vagyunk, mint a vak ember, akit kézen kell fogni és vezetni kell. Milyen jó, ha egy ilyen vak ember rábízhatja magát arra, aki lát és aki őt jól tudja vezetni, át tudja vezetni egy veszélyekkel teli úton.

            Azt is hihetjük, hogy Isten a történelmet az általa megszabott jó és dicsőséges cél felé vezeti. Milyen jó azt tudni és vallani, hogy a világtörténelem az Isten által kormányzott történelem. Milyen jó tudni azt, hogy Isten nem csak az én személyes életemnek az Ura,  nem csak az egyháznak az Ura, hanem a világtörténelemnek is hatalmas és kormányzó Ura. Milyen jó tudni, hogy Isten gondviselő szeretete ott van minden emberi zűrzavar, érthetetlen borzalom felett is. Higyjük el azt is, hogy Isten nagyon sok gonoszságot megakadályoz ebben a világban. Ő korlátot szab a gonosz uralmának. Közbeavatkozik akkor, amikor az már gyermekei számára tűrhetetlen lenne. De azt is hisszük, hogy Isten az Ő szeretetével és hatalmával helyre tudja állítani azt, amit a gonosz elrontott. Ezért áll ott a világtörténelem központjában a Jézus golgotai keresztje. Ez Isten bűnt helyreállító munkájának kezdete és Ő egykor teljességgel meg fogja újítani ezt a világot, olyannyira, hogy új ég és új föld lép a régi helyébe, amelyben igazság lakozik.

            A világtörténelem végső célja : Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetele. A jövőben minden bizonytalan, ez az egy biztos. Most sóhajtozunk és nyögünk, úgy ahogyan arról Pál apostol is beszél. Még a Lélek zsengéjének birtokosai sem mentesek ettől. De ez nem véletlenül van a Szentírás eredeti nyelvén a szülési fájdalomhoz hasonlítva. A szülő asszony tudja, hogy fájdalmát nemsokára nagy öröm fogja felváltani. Így örvendezhetünk mi is már most a Jézus végső diadalának és hihetjük, hogy abban nekünk is részünk lesz.

            Olvasandó igék :1Móz.45,8, Préd.1,9, És.42,16, Ezék.1,18, Dán.7,9.12, Márk 7,37, Róma 8,23, Fil.1,12-13, 2Pét.3,13

                                                                                                Lőrincz István