Igehirdetési sorozat Újkenyérre

Igehirdetési sorozat Újkenyéri nagyhétre

Természeti jelenségek és azok üzenete

(Ecsedy Aladár gondolatainak felhasználásával)

1.Nap. A hó Text. Jób 37,5a

            Isten segítségével ezen a bűnbánati héten különböző természeti jelenségekkel és azok üzenetével fogunk foglalkozni. Mert Isten minket mindennnel tanítani akar. Nincs olyan dolog, jelenség ebben a világban, ami ne hordozna számunkra egy komoly lelki üzenetet. Jézus is sokszor használta ezeket példázataiban. Így sokszor nehéznek tűnő, dogmatikai igazságokat sokkal könnyebben meg tudunk érteni, fel tudunk fogni.

            A mai estén beszéljünk a hóról. Erről a mindnyájunk számára ismert szép énekünk refrénje jut eszünkbe. „Tiszta fehér, miként a hó, mossál meg engem s leszek fehér, miként a hó.” De próbáljunk most  néhány igazságot megfogalmazni arról, hogy mire tanít minket a hó.

            Az első dolog, hogy a hó mindent befed. S ahony a hó befedi a tájat, úgy fedez be minket Isten kegyelme. Amikor hófödte tájakon járunk, akkor minden csupa fehér. A hó mindent egyformán befed. Palotát és kunyhót, az aranyat és a szemetet. A hó nem személyválogató. Mindent eltakar, a piszkot, a szennyet, alóla semmi se látszik ki. Ilyen Isten kegyelme is, mindenkinek szól, mindenkire érvényes. Szól a szegénynek és a gazdagnak, a tudósnak és az analfabétának, az örvendezőnek és szomorkodónak és így sorolhatnánk tovább. Isten kegyelme egy befedező kegyelem. Elfedezi a mi vétkeinket, eltakarja bűneink álnokságát és undokságát. És a kegyelem is éppoly csendesen borul rá a földre, borul rá az életünkre, amilyen csendben aláhull a hó a földre. Nagyon csendesen történik ez meg a szív mélyén egy-egy istentisztelet alatt, prédikáció hallgatása közben, otthon bibliaolvasás alatt, a belső szoba magányában. Zajtalanul, csendben, békésen lepi be az emberi sziveket és takarja el annak minden nyomorúságát. A kérdés csak az, hogy te már érezted-e, tapasztaltad-e ennek a kegyelemnek az erejét? Befedezhette-e már a te életedet, a te bűneidet is?

            A hó második üzenete, hogy olyan a mi Istenben elrejtett életünk, mint amilyen a hótakaró alatti vetés. Mert azt mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy a hó alatt a vetés el van rejtve. Ez nem jelent egy teljes passzivitást, tehetetlenséget. A hó alatt a vetés gyökere erősödik, izmosodik, sőt fejlődik is. Persze nem látványosan, a szem számára ez teljességgel láthatatlan, de annál valóságosabb. Ilyen az Istenben elrejtett hívő élet is. Milyen szépen mondja ezt Pál a Kolossé levélben : a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.  A mi keresztyén életünk egy Krisztussal Istenben elrejtett élet kell legyen. Az Istenben elrejtett élet is csendben él, fejlődik, erősödik. A látható életünk mögött ott kell legyen a mi láthatatlan életünk, a Krisztussal való közösségünk, mert ez  a döntő, hisz az életünk külső cselekedetei, megnyilvánulásai mind a belső, elrejtett életünkből származnak. Mindig az a fontos, ami nem látszik, a fának a gyökere, a háznak a fundamentuma, s a hajó legfontosabb részei is a víz szintje alatt vannak. Megint csak fel kell tennünk a kérdést : van-e az életünknek ilyen Istenben elrejtett része? Van-e a házadnak egy rejtett sarka, van-e belső szobád, ahol el szoktál csendesedni az Úr előtt? Van-e napi programodban legalább tíz elrejtett perc, amikor nem mutatkozol az emberek előtt, mert ott állsz az Isten előtt? Mert csak így fogsz hitedben megerősödni.

            A hó harmadik üzenete arról szól, ami az ének szerzőjét is megihlette. Legyünk tiszták, mint a hó. Milyen csodálatosan tiszta a frissen lehullt hó. Sajnos ma már annyi a szennyeződés, hogy nemsokára főleg gyárak, forgalom közelében hamar beszennyeződik, csak a hegyekben marad sokáig fénylően hófehér. Isten kegyelme a mi életünket is meg akarja tisztítani. A Jézus drága vére megtisztít minket minden bűntől. Mert úgy ahogy mi megszülettünk, mi nem vagyunk tiszták. A mi szívünk bűnös, szennyes. Rárakodott a világ pora, tisztátalansága. De Isten kegyelméből ismét tiszták lehetünk. Isten gyermekei életében is megtörténhetik az, hogy beszennyeződnek sokféle bűn , kísértés által. Dávid is hogy bemocskolta magát paráznasággal, gyilkossággal, de aztán milyen szenvedélyesen kérte Istentől, hogy mossa ki őt minden bűnéből. Olvassátok csak el az ötvenegyedik zsoltárt. Ez a megtisztulás sohasem egy lezárt folyamat az életünkben. A lelkünk tisztaságával is épp úgy van, mint a testünkével. Állandóan meg kell mosakodni, állandóan le kell mosni a szennyet, a piszkot. Egész életünkben kell küzdenünk minden lelki tisztátalanság ellen is. Hisz lelkünket naponta annyi minden beszennyezheti: rossz gondolatok, érzéki vágyak, trágár szavak, gonosz cselekedetek. De ne felejtsük el soha : meg lehet tisztulni, tisztává lehet lenni, mint a hó. Éljünk ezzel az áldott lehetőséggel.

2. Nap A harmat  Text. És.26,19b

Kedves ajándéka Istennek a harmatcsepp. Nálunk is fontos ez, főleg szárazság idején, hisz ilyenkor ez tartja életben a növényeket, de tudjuk azt, hogy Izraelben még sokkal fontosabb szerep jut neki , hisz ott egy fél éven át nem esik egy csepp eső sem, és a bőséges harmat nagy áldás a növények számára. De így van ez a lelki életben is. Ott sincsenek mindig termékeny és gazdag idők, nincsenek kiadós lelki záporok, hanem csak harmatcseppek vannak. Próbáljuk a mai estén megérteni a harmatcsepp üzenetét.

            Lássuk először azt, hogy hogyan is keletkezik a harmat. Ehhez nem is kell olyan nagy tudás, már a kisgyermekek is tudják, hogy éjszaka a föld felszíne lehül s a fölötte elterülő melegebb légréteg lecsapódik és ez a füvön, s a növények levelein jelenik meg. De valahogy így keletkezik a lelki harmat is. A lelki harmat a menny és a föld találkozásából fakad. Amikor a testi és a lelki találkozik. A mi szívünk lehült földjét egyszer csak körülveszi az Isten szeretetének és kegyelmének mennyei levegője, és egyszer csak ott ragyog a lelki harmatcsepp. Nagyon fontos ezért, hogy ez a találkozás a mi életünkben is naponta megtörténjen. Hogy alkalmat adjunk Istennek arra, hogy körülvehessen minket mennyei levegőjével, felülről jövő kegyelmével és szeretetével. Olyan helyeken, ahol az ég nem terülhet a földre, ott harmat sincs, a házban, a pincében, ahol a kinnti és a bennti világ nem találkozhatik egymással, ott nem képződik harmat.. Ha mi is bezárjuk szívünket Isten előtt, a menny előtt, akkor nem lesz lelki harmat, felüdülés az életünkben.

            A második kérdésünk, hogy mikor keletkezik a harmat? A harmat keletkezésének ideje a hajnal, a kora reggeli órák. Persze már este elkezdődik, hisz sokszor ha késő este egy fűves réten sétálunk, már nedvessé lesz a lábunk, de mégis a harmat legnagyobb része, döntő többsége hajnalban keletkezik. Ennek egy nagyon fontos tanítása van a mi lelki életünk számára. A lelki harmatozásnak a legfontosabb ideje a reggel. Jézusról is azt olvassuk, hogy kora reggel, még a hjnalhasadás előtt szeretett elmenni egy-egy puszta helyre, vagy egy hegyre imádkozni. A reggeli csendességünk a lelki harmatozásunk áldott ideje. Ilyenkor feltöltődünk, erőt nyerünk a napunk számára, egy-egy fontos ige a szívünkbe hullik. A növényzet számára óriási dolog, hogy amikör jön a tűző Nap melege, mielőtt jön a szárító szél, már teleszívja magát nedvességgel, épp annyival, amennyire egy egész napon át szüksége van. Erre van szüksége a mi életünknek is. Egynapi erőre, egynapi felüdülésre. Nagy dolog az, ha nem hanyagoljuk el a reggeli csendességet. Gondoljuk csak meg : drága atyáink régen nem csak otthon álltak meg kora reggel igét olvasni, hanem minden reggel a templomban is összegyűltek, kapájukat, kaszájukat a templom falához támasztották és bementek egy igét meghallgatni , egy áldásért való fohászt elrebegni.

            A harmatcsepp harmadik tanítása az, hogy észrevétlen. Nagyon csendben, láthatatlanul rakódik le a növények leveleire. Nem zajong, nem kiabál, nem olyan mint a szél, vagy a nyári zápor. Így vannak Isten leki áldásai is, csendben telepednek meg szívünkön, nem történnek látványos dolgok, csak szürke hétköznapok vannak, de a szürke hétköznapi életünkön, munkánkon meglátszik, hogy reggel a szívünk megfürdött a kegyelem mennyei harmatjában. Az is igaz, hogy bár a harmatcsepp nagyon piciny, mégis egyetlen harmatcseppben ott ragyog az egész égbolt, a Nap minden dicsősége és fényessége. Ilyen lehet a mi lelki életünk is. Ha valóban közösségben vagyunk a mi Urunkkal, akkor a mi lelkünkben is ott tündököl a menny minden szépsége.

Végül még egy utolsó gondolat. A harmat élete nagyon rövid. Mihelyst felkel a Nap felszárad, de ez a rövid idő, amig a harmat ott csillog a növények levelén mégis nagy áldás lehet. Ebből megérthetjük, hogy az életünk értéke nem annak a hosszúságában van. Egy rövd élet is lehet egy nagyon gazdag és áldott élet. De még ha él is valaki 70-80 évet, amikor letelt olyan rövidnek tűnik. De bármilyen élet, rövidebb vagy hosszzabb óriási áldást hordozhat magában. Egy áldott élet még sok-sok nemzedék után is fénylik. Egyszer mi is eltávozunk ez árnyék világból. De életünk gyermekeink, utódaink számára nemzedékeken át áldást hordozhat. Legyen hát ilyen harmat életünk nekünk is.

3.Nap A zápor Text Jóel 2,23

Minden ember nagyon jól tudja, hogy az esőnek döntő szerepe van a mezőgazdaságban, minden ettől függ. Nem csak a falusi, de még a városi ember is tudja, hogy eső nélkül hiábavaló lenne minden munka, eső nélkül semmi termés nem lenne. A városi ember sokszor zúgolódik az eső miatt, mert ő akadályozva érzi magát, nem mehet a strandra, napozni,kirándulni, a gazdálkodó ember azonban a legtöbbször nagyon örül az esőnek. Azt is tudjuk, hogy Izraelben is minden az esőtől függ. Ott egészen más az időjárás, mint nálunk. Van egy esős időszak, ami októbertől márciusig tart, amikor kiadós esők vannak és van egy száraz időszak, ami áprilistől szeptember végéig tart, amikor is egy csepp eső se esik. A gazdálkodásra, főleg régen az esős időszakot kellett kihasználni, mostanra ez a helyzet már nagyot változott, hiszen a Genezáret tavából öntözni tudnak és ezért a gazdálkodók nincsenek annyira az esőhöz kötve. Nálunk is úgy van még, hogy a gazdálkodó ember élete az esőtől függ. Lássuk meg, hogy az eső milyen üzeneteket hordoz a mi számunkra?

Először is jelenti az áldásokat. Nem véletlen, hogy a szomjazó földre lehulló esőt áldásnak is szoktuk nevezni. Az eső legnagyobb áldása, hogy ahogy azt Ésaiás próféta mondja, nem tér vissza üresen. Nem hiába esik le. Megöntözi, gyümölcsözővé teszi a földet. Ilyen áldott munkát végez az Isten igéje is. Behull az emberi szivekbe és ott elvégzi a maga áldott munkáját. Sokszor rácsodálkozunk az igének erre az erejére. Hányszor megtörténik, hogy semmilyen emberi rábeszélés nem tud meggyőzni valakit arról, hogy a bűn rossz, szakítani kell vele, de egyetlen ige ezt egyik pillanatról a másikra elvégzi az emberi szívben. Ezért mondja egy szép lelki ének:

Záporként hull majd az áldás, így szól a Mindenható

Gazdag, üdítő időket ígér az isteni szó

Várjuk azáport, várjuk a záport Atyánk,

Cseppekben hull csak az áldás, küldj áldás-záport reánk.

A második üzenete az esőnek, hogy az megáztatja a szomjúhozó földet. Hisz a szárazság idején látjuk, hogy a föld is mennyire szomjúhozik. A föld is tikkadozik a szomjúságtól a szárazság idején. A száraz földben dolgozni se lehet igazán, nem lehet szántani, vetni, kapálni sem. A megáztattott földben viszont öröm dolgozni. Az esőt ilyen szempontból még az öntözés se pótolja. Egy picit segít, de soha se olyan egy megöntözött föld, mint egy eső által magáztatott talaj. Az öntözés az emberi szót, az emberi vigasztalást jelenti, az eső pedig az isteni igét, isteni vígasztalást, az Isten beszédét. Az ember lelke is szomjúhozik. Milyen jó dolog megérezni, amikor Isten a mi szomjas szívünket megáztatja az Ő élő igéjével, beszédével. Egy-egy igehirdetés is lehet olyan, mint egy égből aláhulló zápor. Az esőért imádkozni kell, de úgyanúgy kell a lelki áldásokért is imádkozni. Imádkozni kell azért is, hogy legyen áldás az elvégzett lelki munkán. Az egyház története azt mutatja, hogy ott volt általában nagy lelki ébredés, ahol ezért sokat és kitartóan imádkoztak.

Az eső harmadik üzenete, hogy megtisztítja a levegőt. Ezt is mindnyájan nagyon jól tudjuk. Milyen tikkasztó, fullasztó a szárazság idején a levegő. Főleg az idős emberek és a kis gyermekek érzik ezt, ők alig tudnak ilyenkor lélegezni. S hogy megtisztul egy-egy eső után a levegő. Nyitjuk ki házaink ablakait, megyünk ki a szabadba és nem győzzük magunkat teleszívni az eső utáni felfrissített levegővel. Az ige áldása is ilyen. Amikor az ige bőven árad, ott megtisztul a leki légkör, megtisztul maga az élet. Milyen más a hangulatunk, belső világunk egy-egy áldott igehirdetés, egy-egy csendes –hét után! Egyszerüen megtisztulunk. A sok bűn, szenny, ami ránk rakódott lemosódik rólunk. Az esőben bőrig, igehallgatás közben pedig szívig ázunk. Ilyenkor mindig új erőt nyerünk és már tudunk tovább menni. Áldott legyen Isten az esőért és a lelki áldásokért egyaránt.

4.Nap. A jégeső Text. Jób 38,22b

Eddig mind olyan természeti jelenségekről szóltunk, amik áldásosak, amiknek örülni szoktunk. Hisz a hó, a harmat és a záporeső mind-mind termékenyítő erővel bír, áldást hordoz a föld számára. De vannak bizony olyan természeti jelenségek is , amelyeket már kevésbé óhajtunk és várunk. Ilyen a jégeső is, amiről a mai estén szeretnénk beszélgetni. A jégeső a legkisebb mértékben is kárt okoz. Elveri a növények leveleit, amikor nagyobb darabokban hull még az épületekben is kárt tesz. Az egyik legrettenetesebb csapás ez földjeinken, életünkön. Lássuk néhány üzenetét.

A jégeső általában hirtelen szokott jönni. Sokszor pillanatok alatt viharfelhők borítják be az eget. Ilyenkor a mezőn levő emberek tudják, hogy jégeső jöhet, igyekeznek is minél hamarabb haza menni, hogy ne érje őket útközben a vihar, a jégeső. De bizony ez még így is gyakran  megtörténik. Megdöbbenve láttuk néhány évvel ezelőtt a TV-ben, hogy a déli országrészben olyan rettenetes jégeső volt, hogy néhány embert, akiknek nem volt lehetőségük egy fa vagy tető alá bemenekülni, agyon is verte őket. Bizony, nem csak a természetben, hanem a mi életünkben is hamar támadhatnak viharok, jöhetnek próbák, szenvedések, érhetnek súlyos veszteségek. A veszekedés, feszültség is sokszor hirtelen támad a családban, emberi közösségekben. Elég egy rossz szó és máris tragédiák történnek. Vannak olyan viharok, csapások az életünkben, amiket nem tudunk elkerülni, de vannak olyanok is, amiket megelőzhetünk. Hisz például a veszekedés, egyenetlenség olyan emberek között támad, akiknek nincs békesség a szívükben, akik nem szeretik az igét, nem szeretik az Isten házát. Hányszor a verekedések, gyilkosságok a kocsmákban, szórakozóhelyeken történnek, ahol egy sátáni légkör uralkodik. Isten igéje óva int az ilyen helyektől, az ilyen emberek társaságától. Ami rajtunk áll tegyük meg annak érdekében, hogy a viharokat, tragédiákat elkerülhessük.

A jégeső második üzenete, hogy pusztító eredménye van. Ki az közülünk, aki már ne látott volna életében egy jégesőtől elvert földet, vetést, gyümölcsöskertet? A gazda ilyenkor sírva is szokott fakadni fájdalmában. Milyen fájdalmas érzés nézni azt, hogy a sok fáradtsággal, munkával megdolgozott földön a termés mind kárba ment. Hogy a munka hiábavaló volt. A gazda számára az elképzelhető legnagyobb próba, amikor azt látja, hogy a munkája eredménye kárba vész. De ha ennyire fájdalmas egy jégesőtől elvert kert, mennyire fájdalmas látvány egy bűn által összetört élet. Milyen szomorú egy-egy olyan temetés, amikor egy olyan embernek a koporsója mellett kell megállani, akit a bűn teljességgel összetört, akinek felbomlott a családja, idejekorán tönkrement az egészsége, elzüllött. Milyen szomorú egy igehirdetőnek is azt látni, hogy a lelki munka hiábavaló volt, semmi eredménye se volt az igehirdetésnek. Gondoljunk csak Mózes fájdalmára, amikor jön le a Kijelentés hegyéről, nagy öröm tölti el a szívét, hogy Isten Tíz Parancsolatot adott a népének, de amikor a tábort megpillantja, akkor azt látja, hogy ott őrült tánc van az aranyborjú körül. Mennyit tusakodott ő ezért a népért, mennyit imádkozott értük, mennyiszer intette, figyelmeztette őketé s íme most ez az eredmény.

A jégeső harmadik üzenete, hogy Isten sokszor próbára teszi a hitünket, Belé vetett bizodalmunkat. Mert a gazda bármennyire is szomorú akkor, amikor a jégeső által elvert földjét látja, de mégsem csüggedhet el végérvényesen, nem hagyhatja abba a munkát. Ha abban az évben nem is lesz termés, de lehet a következő években. Mert nincs mindig csapás, nincs mindig próba az életünkben. Hihetjük azt, hogy Isten még a próbák által is javunkat és üdvösségünket szolgálhatja. A próbákból megerősödve, megtisztulva kerülhetünk ki. Hihetjük, hogy semmi sem történhet Isten akarata nélkül. Néha a munkánk, a lelki is hiábavalónak tűnhetik, de mégis megáll az ige : a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.Tanítson minket erre még a jégeső is.

5. Nap A fagy Jób 37,8-9

A fagy, amikor jókor jön, vagyis télen, nem baj, sőt áldás a föld számára. Azon túl, hogy a gyermekek rendkívül örülnek, hiszen szánkózhatnak, korcsolyázhatnak még más haszna is van. Régen, amikor még nem volt hűtéstehnika, a télen összegyűlt jeget ú.n. jégvermekben gyűjtötték össze s azt egész nyáron fel tudták használni. De a fagy nyilván óriási károkat is okozhat, amikor tavasszal jön, amikor már a különböző palánták ki vannak bújva, amikor a fák már kirügyeztek és virágba borultak. Ilyenkor megtörténhet, hogy a növények megfagynak, a virágok is lefagynak és semmi termés nem lesz. Ilyenkor szoktunk fagykárokról beszélni, amit manapság  felértékelnek és jobb esetben még a biztosító is fizet valamit. A lelki életben is van fagy, amikor lefagyhat a lelki élet, elpusztulhat a lelki termés. Beszéljünk most erről egy igehirdetés erejéig.

Tanulságos megvizsgálni, hogyan is kezdődik ez? Hát épp úgy mint a természetben. Először is lehűl a levegő. Egyre hidegebb, ridegebb lesz a légkör körülöttünk. Ilyenkor az emberek közönyösek, hidegek lesznek egymás iránt, nem érdekli őket az egymás sorsa, szeretetlenség, hidegség van a lelkekben. Mennyire meghidegülhetnek, elhidegülhetnek emberi kapcsolatok : a házasságban, a családban, a munkahelyen, a gyülekezetben, rokonok, testvérek között is. Hányszor vagyunk tanui annak, hogy meghalnak a szülők és az örökség miatt romlik meg a kapcsolat a testvérek között. Hányszor megtörténik, hogy a testvérek nem beszélnek egymással, sőt egyenesen meggyűlölik egymást. Börtönlátogatásaim során a kilencvenes években sokszor láttam öreg, őszhajú embereket. Feltettem magamnak a kérdést : ezek miért vannak itt, ugyanis általában a börtönben mindig fiatalok, legfeljebb középkorú emberek vannak?A tisztek ekkor elmondták, hogy ezek olyanok, akik a földosztás közben, amikor a mezőn voltak, nem tudtak megegyezni a határ megállapításában és akkor vették a kaszát, villát, vagy ami épp a kezükbe került és agyonütötték a testvérüket. Sokszor nem jelentős különbség volt közöttük, épp csak egy barázdányi föld. A szeretet meghidegülése az utolsó idők egyik legkomolyabb jele. Sajnos a hidegség, a szeretetlenség gyakran még a gyülekezetben is gyökeret ver. Jó lenne vigyázni és mindent elkövetni azért, hogy se emberi kapcsolatainkban, se családunkban, se gyülekezetünkben ne hidegüljön meg a légkör, ne hűljön ki a szívünk.

A második üzenete a fagynak, hogy miképpen védekezhetünk ellene? Hiszen azt nagyon jól tudjuk, hogy a gazda még ez ellen is próbál védekezni. Nem könnyű dolog ez, de ami rajta áll mindent kész megtenni azért, hogy a fagy ne tegye tönkre a termést. A gyümölcsös kertekben füstölni szoktak, főleg az éjszaka idején, hiszen ilyenkor hűl le nagyon a levegő, a növényeket és kisebb fákat pedig fóliával, rongyokkal, vagy bármi más anyaggal igyekeznek betakarni. Persze azt is tudjuk, hogy ez sokszor kevés eredménnyel jár. Mert náhány áras kertet még le lehet takarni, de hektárokat már sokkal nehezebben.

 Így van ez a lelki fagy területén is. A saját elhatározásunk, próbálkozásaink nem sokat segítenek. De van hathatós segítség, mégpedig Istennél. Ő a szívünk hidegségét, fagyát fel tudja olvasztani, és ezt Ő az evangélium fényével, melegével teszi. Ahol az evangélium kiárad, ott egyszerüen eltűnik a hidegség, szeretetlenség. Ez az ige és ez a természeti jelenség tehát arra is figyelmeztet bennünket, hogy menjünk bátran az Urhoz. Kérjük, hogy Ő melegítse fel, olvassza fel szívünk hidegségét, fagyát, és hogy Ő ezt ne csak bennünk végezze el, hanem még másokban is. A természetben a hideg tél után, a hó és fagy után eljön az áldott tavasz, a felmelegedés ideje. A hó elolvad, a fagy eltűnik és minden felmelegedik. Isten szeretete tudja a mi életünkben is a hitetlenség, szeretetlenség fagyát eltűntetni, hogy szétáradjon bennünk az Ő szeretete. Bárcsak tudnánk ezt mi is megtapasztalni. S ha már bennünk felolvadt a jég, akkor higyjük azt, hogy Isten minket eszközként, melegítő eszközként akar felhasználni mások életében is.

6.Nap A szél Text. Apcsel.2,2, Ján3,8

A mai estén a szélről fogunk beszélni, tőle fogunk néhány dolgot tanulni. A Szentírás tanítása szerint ez is Isten egyik eszköze. Sokszor pusztítást végez, házakat dönt romba, fákat csavar ki gyökerestől. De mi most mégis inkább az áldásairól beszéljünk, hiszen ez számunkra a fontosabb.

Jézus Krisztus a Szentlelket példázza vele. Ő a legnehezebben érthető igazságokat, dolgokat mindig is a földi életből vett képekkel próbálta szemléltetni, így születtek csodálatos példázatai, amelyek sokszor nagyon nehéz és bonyolult igazságokat úgy mondanak el, hogy még a kigyermek is megértheti. A szeretetről és megbocsátásról is lehet sok szép dolgot mondani, de mennyivel könnyebb ezekről például a tékozló fiú példázatával szólni. Vagy a mi emberi életünk hivatásáról is lehet fennkölt gondolatokat elmondani, de mennyivel egyszerübbek a Jézus képei : só, világosság, hegyen épített város. Jézus a Szentháromság harmadik személyét a szélhez hasonlítja. A szélnek két nagyon jellemző tulajdonsága van. Az egyik az, hogy titokzatos, a másik pedig az, hogy hatalmas, rettentő erővel bír. Titokzatos, mert nem tudjuk nyomon követni, nem tudjuk hogy honnan jön és azt sem, hogy hová megy, de a hatását, az eredményét azt annál is inkább érzékeljük. Az első pünkösdkor milyen csodálatos munkát végzett el a tanítványokkal. Azelőtt féltek, bezárkóztak, gyávák voltak, de miután vették a Szentlelket már ki mertek menni az utcára, meg mertek szólani, nem féltek. A mi életünkben is el tudja végezni ezt. A szél meg tudja hajlítani még a legerősebb fának is a derekát. Csak Isten Szentlelke tud embereket alázatossá tenni, hogy meg tudjanak hajolni Isten előtt. A szél sokszor illatot is tud hozni. Kilóméterekről is eljön hozzánk egy virágzó akácos vagy hárserdő illata. Isten Szentleleke is elhozza életünkbe a menny minden szépségét, gazdagságát. A szél megrázza az ablakokat, felébreszti az alvót. A Szentlélek fel tudja rázni az embereket a bűn álmából, alvó szíveket és lelkeket tud mozgásba hozni.

Tavasszal a szél egyik legáldottabb hatása, hogy ő űzi el a fagyot. Tavasszal mindig a szél hozza a meleg áramlást, a meleg levegőt, valósággal kisöpri a beszorult hideg légtömegeket, hogy utána teljesen betöltse annak helyét a meleg levegővel. Így kell ez legyen a lelki életünkben is. Isten Szentlelke ki tudja űzni a hitetlenséget, szeretetlenséget, a közömbösséget.

De a szél a termékenységet is elősegíti. A gyümölcsöskertben azáltal hogy megmozgatja a virágba borult ágakat, elvégzi a beporzást. Ezt a méhecskék is nagyon szorgalmasan végzik, de vannak olyan növények, amelyeknél a beporzást csak a szél tudja elvégezni. Azt is tudjuk, hogy a szél sokszor messzi vidékekre is elvisz termékeny magvakat, hogy ott is kikeljenek és áldást, gyümölcsöt hozhassanak. Ilyen a Szentlélek munkája is: megtermékenyíti az emberek szívét és lelkét. Széjjelhordja az ige magját. Milyen jó az, ha a Szentlélek kifújhatja az igét a templom falain kívülre is, hogy ott is legyen áldás, olyan életekben is induljon meg az új élet, ahol és akikben eddig még nem volt.

A szél egyik legnagyobb áldása az, hogy a száradást is elősegíti. Milyen hamar felszárad a sár, milyen hamar megszáradnak a vizes ruhák, ha egy kellemes szellő lengedez. Mennyire szükségünk van arra, hogy Isten Szentlelke a mi könnyeinket is felszárítsa, ami fájdalmainkat is megenyhítse. A szél egyik másik áldása, hogy szüntelenül cseréli a levegőt. Főleg hideg, ködös időben a gyárak füstje valósággal rátelepedik a földre, már-már fojtogatja az embereket. De milyen jó, ha ilyenkor jön egy jó kis szél és elfújja a ködös, füstös, dohos levegőt. A mi lelkünkre is sokszor rátelepednek bűnös vágyak, gonosz gondolatok, de jön a Szentlélek szele és elfújja azt, megtisztul a szívünk és a lelkünk.

Végül a szél különösen a régi időkben sokat segített a cél elérésében. Gondoljunk itt csak a hajózásra. Mennyire tudott egy jó hátszél segíteni a hajósokon, hogy minél hamarabb megérkezzenek a kivánt célba, a kikötőbe. Mi is haladunk egy mennyei cél egy mennyei kikötő felé. Isten Szentleke az a szél, ami életünk hajójának vitorláját előre hajtja, hogy egyszer megérkezzünk mi is a mennyei célunkba.

                       

                                                                        Lőrincz István