Börtönprédikáció

Börtönprédikáció

Text. Máté 13,45-46

Kedves Barátaim! Bizonyára mindnyájan hallottatok a gyöngyhalászokról. Egy nagyon nehéz foglalkozás ez , amit mind a mai napig űznek. A gyöngyhalász egy nagyon jó úszó, aki beugrik a vízbe , lemerül a tengerfenékre, ott gyorsan megkeresi a kagylókat, a gyöngyöket és gyorsan felúszik vele a felszínre, amjd a partra. Ezt a kegyetlenül nehéz munkát nem bírják sokáig az emberek, általában csak kb. 3O éves korig, később már csak kereskednek a gyöngyökkel. És valóban megtörténhetik az, amit itt a példázatban is hallottunk, hogy a gyöngykereskedő egy olyan értékes gyöngyöt  talál, amit csak úgy tud megvenni, hogy a többi gyöngyöt eladja, talán házát és minden más vagyonát, hogy ezt a rendkívül értékes drágagyöngyöt megvásárolhassa.

Talán érdekes azt is megjegyezni, hogy a görög nyelvben a gyöngy szó: margarita, amiből a Margit név származik. A margarita szó magyarra lefordítva azt jelenti: a tenger szeme, mert a sötét tengerfenéken a gyöngy úgy ragyog fel mint egy emberi szempár . A gyöngy csak bizonyos meleg vizü tengerekben található, pl a Vörös és Indiai tengerben . A gyöngy egy nagyon csodálatos dolog . Úgy képződik, hogy a kagylónak belsejébe kerül egy homokszemcse, ez a homokszemcse beágyazódik a kagyló testébe, és erre idővel az áramló vizből különböző ásványi sók rakodnak rá. A gyöngy keletkezéséhez legalább tíz évre van szükség, de van olyan gyöngy, ami száz év alatt alakult ki. Ezeket a gyöngyöket a korallzátonyokon kell megkeresni.

 A keresés nem könnyű dolog. A gyöngyhalászok közül keresés közben sokan megsebesülnek, vagy meg is halnak.

Kedves Barátaim! Mit akar ezzel a példázattal Jézus nekünk elmondani? Sok irásmagyarázó szerint ennek a példázatnak ugyanaz az értelme, mint az előzőnek, amely arról szól, hogy egy ember a szántóföldben egy nagy kincset talált, eladta mindenét, hogy megvehesse a földet és vele együtt a drágagyöngyöt is. De ha így lenne, akkor mi az értelme annak, hogy Jézus kétszer is elmondjon egy és ugyanazon üzenetet hordozó példázatot. A két példázat között van egy lényeges különbség. Az előző példázatban az ember nem kereste a kincset, úgymond véletlenül akadt rá. Itt azonban arról van szó, hogy valaki egy intenzív keresés után talál rá a gyöngyre.

Az Isten országa hasonlatos a kereskedőhöz. Nagyon jól figyeljünk, mert most jön ennek a példázatnak a csodálatos üzenete, amely a Ti számotokra különösen is értékes. Itt nem arról van szó, hogy egy ember keresi az Isten országát, hanem arról, hogy az Isten országa keres valakit. Az a hallatlanul nagy dolog ebben a példázatban, hogy Isten keres minket. Egy hármas vonalat fedezhetünk fel ebban a vonatkozásban.

Már az is nagy kegyelem, ha egy embert Isten Szentlelke keresővé tesz, ha valaki életének egy adott pontján, talán épp itt a börtönben elkezd törődni Istennel, el kezd érdeklődni a Szentirás iránt, és egyszer csak a keresésnek meglesz a gyümölcse. Ez az ember találkozhatik Istennel.

Az még nagyobb kegyelem, ha valaki nem is keres, nem is gondol arra, hogy neki kellene találkoznia Istennel, de egyszer Isten mégis úgy adja, hogy egy ilyen ember mégis találkozik Istennel, talán épp egy rabtársa által, aki már megismerte Istent.

De a legnagyobb kegyelem az, hogy maga Isten indul el a mi keresésünkre. Itt erről van szó. Hasonlatos Isten országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöt keresett. Ki ez a kereskedő, aki elindult keresni? Nem más, mint a mi Urunk Jézus Krisztus? És ki a gyöngy? Most fogózkodjatok meg jól. Az értékes gyöngy nem más, mint a bűnös ember, az elveszett ember. Nem tudom, hogy érzitek-e, hogy itt milyen hallatlan nagy dologról van szó: Isten számára bűnös ember, a legelvetemültebb gonosztevő is olyan értékes, mint az igazgyöngy.

A kereskedő mindent megtett, hogy ezt a gyöngyöt megvásárolja. Isten Krisztusban mindent megtett érettünk. Krisztus elhagyta értünk a menny dicsőségét és fényességét. Miért hagyta el? Hogy minket megkeressen és megtaláljon. És milyen nagy dolog, milyen nagy örömhírt hirdethetek Nektek: ez a keresés nem volt hiábavaló. Jézus megtalált egy Mária Magdalénát, talált egy Lévit, egy Zákeust. Olyan emberek voltak ezek, paráznák és vámszedők, akiket abban a korban mindenki megvetett és lenézett. Az ilyenekre rá se néztek, nem is köszöntötték őket, mindenki megvetve legyintett: kutyából nem lesz szalonna. Olyan emberek voltak ezek, amilyeneknek Ti is érzitek magatokat. Eldobott, bezárt, mindenki által megvetett emberek. De figyeljetek csak: ezek az emberek Jézus számára igazgyöngyök voltak. A samáriai asszony is egy gyöngy volt, a jobb oldalon megfeszített gonosztevő is, Saulus, az üldöző, akitől mindenki rettegett, mert kegyetlen és agresszív ember volt, ő is egy drágagyöngy volt Jézus számára. Testvéreim, érzitek-e, hogy Ti is drágagyöngyök vagytok a Megváltó szemében, Ő nem vet meg Titeket, Ő nem ír le Titeket, Ő szeret Titeket, igazgyöngyöknek nevez Titeket.

Miért volt olyan drága ezeknek az embereknek az élete, miért olyan drága a Ti életetek? Azért, mert Krisztus a legdrágábbat, az ő vérét adta értetek. Azért olyan drága és értékes mindnyájunk élete, mert Krisztus az Ő életét és vérét adta értünk. És az Ő kezében valóban értékessé és áldottá válik az élet. Mert Ő a gyöngyöt megtísztitja. A gyöngyhalász is sokat kellett bibelődjön a gyönggyel, amig a sok sárt, piszkot letakarította  a gyöngyről. Jézus kezében minden élet, a te életed is gyönggyé válik.

Értitek-e már? Ti megvásárolt, drága áron megvett emberek vagytok. Krisztus ma azt mondja Neked: te az én drága gyüngyöm vagy, önmagadban valóban elveszett, elkallódott, kárhozatra méltó bűnös, de azáltal, hogy én megkerestelek, megtisztítottalak, megvásároltalak felbecsülhetetlen értékü igazgyönggyé tettelek.

Mennyire meg kell változtassa ez az ige a mi egész látásunkat, viszonyulásunkat. Mennyire másképp kellene egymásra tekinteni. Hányszor meg kellene gondolni: az a másik ember, akit én megvetek, lenézek, kifosztok ,meggyalázok, kirabolok, leütök, meggyilkolok, az az Isten drága gyöngye. Ha ezt meggondoltátok volna, mielőtt tetteteket elkövettétek, biztos, hogy nem jutottatok volna ide. Milyen kár, hogy nem gondoltatok erre, hogy Ti csak egy eszközt láttatok a másik emberben, akivel azt lehet tenni, amit én akarok, és ezért felbecsülhetetlen és talán jóvátehetetlen kárt okoztatok neki. Milyen jó lenne, ha ezt is meg tudnátok bánni. És ha ezután egészen másképp tudnátok az embertársaitokra nézni.

Az emberek szívére sok minden rárakodott, sok szenny, sok piszok, de a mi feladatunk, hogy szeretetünkkel, lepucoljuk, letakarítsuk a szennyet. Lehet, hogy most csak a bűn látszik rajta, de Isten drága gyönggyé formálhatja. Mit gondoltok, hogy Jézus mit látott ott a kereszten az emberekben, azokban, akik megfeszítették Őt? Ha Ő csak elvakult és elvadult embereket látott volna, akkor tudott volna imádkozni értük:Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekesznek. Mit gondoltok, ha Jézus is szidta és káromolta volna őket, akkor olvasnánk azt, hogy mellüket verve megtérte, akkor mondta volna a százados: bizony ez az ember Isten Fia volt. Ő nem csak a szennyet látta, nem csak a durva arcokat, nem csak a piszkot, hanem látta drága gyöngyöt, amit szeretetével le kellet tisztítani, le kellett vérével mosni. Én azt mondom Nektek: Ti olyan szépek vagytok, az Isten olyan szépnek teremtett Benneteket. Most eltorzított Titeket a bűn, de Krisztus vissza akarja adni a Ti szépségeteket, lelki szépségeteket, ismét értékes és drága életetek lehet. Meggyógyulhattok, Isten gyermekeivé lehettek.

Bárcsak tudnátok ezzel a szeretettel járni majd egész életetekben. Adja meg ezt Nektek az Ő nagy kegyelméből.

                                                                               Lőrincz István

                                                                                           Marosvásárhely