1Sámuel 18 áhitat

 

Tanulságos igék Sámuel első könyvéről 18

Text:” Amíg meg nem tudom, hogy mit fog cselekedni velem Isten.” (1Sám.22,3)

Ebben a mondatban lehet összefoglalni  a 21-22 fejezet tartalmát. Ezt Dávid a Moáb királyának mondja, amikor öreg szülei számára menedékjogot kér egy bizonyos átmeneti időre. Mert a dolgok már annyira elfajultak, hogy nem csak Dávid élete van veszélyben, hanem a családjáé is.  Dávid számára minden bizonytalan, csak egy dolog bizonyos előtte, hogy most is mindent Isten irányít. Dávid tudja, hogy Istennek terve van vele. Tudja azt, hogy Isten őt kiválasztotta, királlyá kente, hogy itt a földön reá bízta egy ország kormányzását, ebben egy pillanatig se kételkedik. De az teljes homályban van, hogy ez mikor, hogyan és hol fog megvalósulni.

Most Dávidnak várni kell, hisz így mondja: míg megtudom, hogy mit fog cselekedni velem Isten. Ez az ige most a mi számunkra is nagyon személyes, ez az ige minket is döntés elé állít. Mert az életünket kétféleképpen élhetjük meg és ez a két fajta életmód szöges ellentétben van egymással.

Vagy úgy szemléljük az életünket, hogy azt teljességgel mi irányítjuk, s akkor ilyen kérdéseket teszünk fel: mit akarok én? Mit tudok én tenni? Ilyenkor tervezünk, mérlegelünk és döntünk. Reméljük, hogy elérjük a kitűzött célt. Vagy pedig nagyon félünk, hogy azt nem tudjuk megvalósítani.  Ettől függően sietünk vagy pedig húzzuk az időt. De mindenképp igyekszünk a dolgokat a magunk kezében tartani. Ez az ú.n. tervező és cselekvő ember, homo faber, ahogy azt a régiek mondták.

Ezzel az emberrel már a Szentírás első lapjain találkozunk, ez az az ember, aki elhatározza, hogy egy tornyot fog építeni, aminek teteje az égig érjen és hozzá is kezd annak megvalósításához. Az ilyen ember jelszava: gyerünk, rajta! Ez az az ember, akit Jakab apostol keményen megfedd azért mert Isten nélkül készít terveket, ahelyett hogy alázatosan azt mondaná: ha az Úr akarja és élünk.

De van egy másik fajta életmód és életszemlélet, amit Jakab apostol is felmutat és ajánl a mi számunkra. Ennek Isten a kiindulópontja, a célja és a beteljesedése is. Az ilyen ember ilyen kérdéseket tesz fel: mit akar Isten velem? Mi a terve az életemmel? Mit vár el tőlem? Hol és hogyan akar engem felhasználni az ő szőlőskertjében? Az ilyen ember egész életét, jövőjét az Isten kezében tudja. Itt Isten parancsa és akarata határozza meg az életünket. Az ilyen emberek nem csak érdeklődnek Isten iránt, hanem engedelmeskednek is neki. Nos, Dávidot úgy ismerjük meg ezekből a fejezetekből, mint aki Istenből él és gondolkodik, aki az Isten parancsa, vezetése alatt áll.

Az új év küszöbén most a mi számunkra is nagyon élesen tevődik fel a kérdés, hogy mi legyen Isten akarata az életünkben?  Dávid most a papokhoz megy, Ahimelek főpap megretten, hogy Dávid egyedül jön, kenyeret kér, mégpedig szentelt kenyeret. A főpap átadja a szentelt kenyereket és Góliát kardját is. Megáldja Dávidot, miután ő egy olyan lépést tesz, ami könnyen életébe kerülhetett volna. Dávid az ősellenséghez a filiszteusokhoz megy, nekik ajánlja fel szolgálatát. Ő, aki legyőzte a filiszteusok dicső katonáját, most katonai tudást, tehetségét nekik ajánlja fel. Ákhis, a filiszteusok királya visszautasítja ezt az ajánlatot, végül Dávid csak úgy szabadul meg, hogy őrültnek tetteti magát. Az őrült emberekről az ókorban azt tartották, hogy ők az istenek barátai, kedveltjei s mint ilyenek érinthetetlenek voltak. Dávidot kitoloncolják az országból, a gond azonban az volt, hogy egy ilyen híres emberrel nem lehetett akárhogyan bánni.

Dávid ezután maga mellé gyűjt mintegy négyszáz eladósodott, gyülevész embert s egy barlangban tartózkodnak. Ezer év múlva Jézus is egy barlang-istállóban született és szívesen volt a bűnösök, kitaszítottak társaságában. Végül ott függ a kereszten két gonosztevő között és kiált: én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Az Adullám barlangjában a számkivetettek, a bűnösök társaságában levő Dávid ragyogó előképe Jézus Krisztusnak, Izrael Királyának.

Ezek után Dávid újra külföldön próbál szerencsét. Ezen az útján Dávidot Isten prófétája által erősíti. Most Dávid végre megcsendesedik és egy erdőben vár arra, hogy mit fog az Úr vele cselekedni. Ez az Isten gyermekének az igazi állapota. Csendben, imádkozva várni arra, hogy mit akar tenni velem az Úr.

Eközben a besúgó Dóég elmondja Saulnak a szentelt kenyerekkel való történetet, Saul egy kivétellel kiírtja  a papokat a főpappal az élen. Ó, hány ilyen „dóég” volt közöttünk is az elmúlt rendszerben, akik a „sauloknak” mindent besúgtak, sok szenvedést zúdítva az igazi keresztyénekre. A szomorú az, hogy itt még Dávid, a kiválasztott is besegít az elvetett Saul bűnébe. Isten érthetetlen kegyelme az, hogy ő mégis felhasznál ilyen bűnbe keveredett embereket is az ő országa építésében. Mert Isten gyermekei is tetőtől-talpig Isten kegyelmére és bocsánatára vannak szorulva.

Itt nem maradhatunk Dávidnál, el kell jutnunk Jézusig, aki jóllehet bűnt nem ismert, bűnné lett érettünk, úgy függ a kereszten, mint a bűnösök legbűnösebbike.  Dávid itt ezer évvel Krisztus előtt arra a Megváltóra mutat, aki Isten Bárányaként elhordozta a világ minden bűnét.

Ahogy már mondtam, csodával határos módon Ahimelek egyik fia megmenekül, aki Dávidhoz megy, hogy Dávid meggyónhassa bűnét: én adtam okot atyád egész háza népének halálára. Dávid bűnbánatra kell jusson. Ez az egyetlen jó hely az ő számára.

Ebben az új évben a mi számunkra sincs jobb hely, mint a bűnbánat helye. Nem véletlen, hogy Luther 95 tételének egyik leghíresbbike így hangzik: a keresztyén ember egész élete bűnbánat kell legyen. Az egyetlen jó hely ebben az új évben is a mi számunkra az, ahol teljességgel rá vagyunk utalva Isten kegyelmére és bocsánatára. Ha ezen a helyen leszünk, akkor jó helyen leszünk, akkor Isten egészen bizonyosan minket is fel fog használni az ő országa építésében. Mert ő még ilyen gyarló és bűnös embereket is fel tud használni, amilyenek mindnyájan vagyunk. Figyeljünk ebben az új évben is szüntelenül Istenre, aki egészen bizonyosan meg fogja mutatni, hogy mit akar velünk tenni. Lehet, hogy nem fog könnyű úton vezetne, de az biztos, hogy azon meg fog áldani. Az ő akarata mindig a legjobb a mi számunkra még akkor is, ha az nem egyezik mindig a mi elképzelésünkkel, ami akaratunkkal. De ha bele tudunk simulni az ő akaratába, akkor boldogok leszünk.

Javasolt cím:  Mit akar Isten?                                               Lőrincz István