Tanulságos igék a Római levélről 4

 

Tanulságos igék a Római levélről 4

 

Text: „Gondolkozásuk hiábavaló lett, és értetlen szívük megsötétedett.” (Róm.1,21)

            Vannak olyan betegek, akik nem akarják a teljes igazságot megtudni állapotukról. Direkt kérik az orvosukat, hogyha netalán rákos betegek lennének, azt ne mondja el nekik. De van olyan beteg is, aki odaáll az orvos elé és azt mondja: doktor úr, én a teljes igazságot akarom tudni állapotom felől, mondjon el mindent őszintén.. Mondja el, hogy mi a helyzetem és mire számíthatok emberileg.

            Nos, ebben az igeszakaszban megtudjuk magunkról a teljes igazságot, itt olvashatjuk a teljes diagnózist, minden szépítgetés, kozmetikázás nélkül, aki nem akarja tudni a teljes igazságot, az jobb, ha nem is olvassa tovább. Mert a mi helyzetünk valóban nagyon rossz. De a nagyszerű az evangéliumban az, hogy nem csak a diagnózist állapítja meg, hanem a gyógyulás útját is azonnal megmutatja. Nemcsak ítéletet hirdet, hanem a kegyelmi iratot is felolvassa nekünk. Az orvos elmondja a lesújtón igazságot, de rögtön elmondja azt is,hogy ő ismeri a gyógyszert,ami ebben a helyzetben biztosan segít. Nem véletlen, hogy est az igeszakaszt,ami kegyetlenül letépi rólunk a leplet épp az a szakasz előzi meg,ami az evangélium üdvözítő erejéről tesz bizonyságot. Ezt a nagyon sötét szakaszt, az előző világosságánál kell olvasni, mármint hogy az evangélium Istennek ereje minden ember üdvösségére.

            Valahogy úgy tudnám ezt szemléltetni, mint amikor az ember ott áll egy biztonságos viadukton és onnan tekint le a mélybe. Ez az ige a poklot a mennyből mutatja meg nekünk. Az ige nagyon kemény szavakkal kezdődik. Nyilván van az Isten haragja a mennyből az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen. A mennyből tehát harag is jön.Isten haragszik a bűnre, de ugyanakkor szeret is minket. Isten haragszik azért, mert olyan boldogtalanok vagyunk, hogy annyi sötétség és romlottság van ebben a világban. Pont úgy van, mint a földi szülő, aki mérges, sőt dühös gyermeke rosszasága miatt. Igen a harag nem rossz dolog. A Bibliában olvassuk egy édesapáról, Élinek hívták, róla soha nem olvassuk, hogy haragudott volna fiaira gonosz fiaira,csak csendesen mondogatta nekik: nem jó fiaim,amit cselekesztek. Isten épp azért haragszik, mert szeret, mert irgalmas. Ha Isten nem haragudna, ez azt jelentené, hogy neki a kilenc is páros, hogy őt nem igazán érdekli, hogy mi mit teszünk. Ezért beszélnek nagyon sokan a sorsról. Mert a sors személytelen, nem is haragszik,de nem is szeret.

            Isten azonban haragszik,de haragja mögött szeretete áll. Isten egyszerűen nem tehet mást, mint hogy haragszik bűneink miatt. Ő nem tehet mást, mint haragudni a bűnre, a gonoszságra, hitetlenségre, mert ő ellensége a bűnnek. De épp ezért leplezi le azt az életünkben. Amikor lelepleznek, amikor kiderül rólunk az igazság, az nem kellemes dolog, nem szeretjük. De az orvos csak akkor tud segíteni, ha megkapta a betegséget, felállította a diagnózist, hogy majd a terápiát is tudja elmondani. Az eredmény lesújtó, lehangoló. Beennünk minden beteg, romlott, sőt perverz. Megromlott a nemek egymáshoz való viszonya is,az is perverz lett. Az apostol nyíltan nevén nevezi a dolgokat, de hát Jézus is nem parázna nemzetségről beszél? Mikor volt annyi paráznaság, erkölcsi romlottság,mint épp a mi napjainkban?

            De Isten ennek ellenére nem mond  le az emberről, nem mond  le erről a világról. Mert az evangélium még ezt a romlott világot is meg tudja változtatni. A gyógyulás  nem olcsó megoldás, nem egy erkölcsi prédikáció, az nem segítene. Az ember baja nem az , hogy erkölcstelen, hanem hogy nem hisz. Nem az erkölcsünkkel van  baj elsősorban, hanem a hitünkkel. Az igazságot felcseréltük hazugsággal, a Teremtő helyett a teremtett dolgokat imádjuk. A bűn hamarabb kezdődik, mint amikor már látszik. A tékozló fiú bűne nem akkor kezdődött, amikor parázna nőkkel emésztette fel apja vagyonát, hanem amikor otthagyta az apját.

            Mindezért pedig mi hordozzuk a felelősséget. Ez nem egy szerencsétlen sors, ami nyakunkba szakadt, amiért mi nem vagyunk hibásak, ez nem sors, hanem személyes bűn. Senki sem mentegetheti magát, mondván: óh, én ezt nem tudtam. Nincs lehetőség a mentegetőzésre, még a pogányok számára is, mert Isten lelkiismeretükbe kódolta az erkölcsi törvényt. Azzal, hogy Isten őszintén és keményen elmondja rólunk az igazságot, nem akar minket elűzni önmagától, sőt sokkal inkább magához akar vonni minket

Mert ebben a lesújtó igeszakaszban is ott tündököl az evangélium. Ennek a résznek minden szava megtérésre hívó szó, visszahívás az atyai házba. Ez az egész rész egy nagy felszólítás: térj meg, legfőbb ideje, hogy keresd az Urat, imádkozz, vedd komolyan az Úr szavát. Mert még nem késő, még van  remény. Mert Isten haragja végül is nem ránk csapott le elemi erővel, hanem Jézusra, ott a golgotain kereszten. Ebben a keresztben ott van egyaránt az Isten haragja, de a szeretete is. A hatalmas örömhír számunkra az, hogy a mi bűnünk nem nagyobb, mint az Isten szeretete.

            Ebből a rettenetes állapotból ki lehet jutni,ki lehet szabadulni. Nem az a tizenhatféle bűn kell minket jellemezzen,ami itt fel van sorolva., hanem sokkal inkább a Lélek gyümölcseit teremhetjük életünkben.

            De ezeket hallva, talán valaki azt mondja:én úgy érzem,hogy a megtérésre sincs már erőm, már annyi erőm sincs,mint a tékozló fiúnak, hogy felálljak a disznók vályújától és elinduljak az atyai ház felé. Azoknak vigasztalásként hadd mondjam el, hogy Jézus abban a  csodálatos fejezetben, a Lukács evangéliuma 15-ik fejezetében nem  csak ezt a példázatot mondja el, hanem az elveszett juh példázatát is. Ő emberileg teljesen reménytelen helyzetbe jutott, szakadékba  esve, belegabalyodva  a tövisekbe. Talán már bégetésre sem volt ereje. Ő onnan magától sohasem juthatott ki. De a hűséges  őt mindvégig szerető pásztor megkereste, eljött utána, kiemelte  a szakadékból, vállára vette és visszavitte  a nyájhoz.

            Még számára is volt remény, aki már minden reményt feladott. Isten szeretete még őt is megtartotta. Mert az evangélium Istennek ereje minden hívőnek üdvösségére. Ebből az üdvösségből, bármilyen szakadékba, mélységbe, szenvedélyek hálójába is jutottál volna, neked is részed van. Ne add fel a reményt. Krisztus érted is meghalt. Ne félj,csak higgy! Ezt mondja neked is a Jó Pásztor!

Javasolt cím: Diagnózis és gyógyulás                                     Lőrincz István