Tanulságos igék a Jelenések könyvéről 11

 

Tanulságos igék a Jelenések könyvéről 11

Text:Most jött el a mi Istenünknek üdvössége és ereje és az ő országa és Krisztusának hatalma, mert levettetett a mi testvéreink vádlója, aki vádolta őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt.(Jel.12,1o)

 

            A mai bizonyságtételnek azt a címet lehetne adni: a döntő légicsata. Hogy mit jelent ez? Azt főleg az idősebbek tudják, akik még emlékeznek a háborúra, amikor felzúgtak a szirénák, mert jöttek a bombázó repülőgépek. Rettenetes jelenetek játszódtak be: becsapódó bombák,, lángba borult, zuhanó repülőgépek .Biztos, hogy ilyenkor mindenki lélegzetvisszafojtva figyelt.

            János a Pátmósz szigetén szintén tanúja lesz egy légi csatának. De ez a csata egészen másképp zajlik le. Nem két földi nagyhatalom között, hanem a menny és a pokol seregei között. Mihály és angyalai küzdenek a sárkány, a Sátán angyalai ellen. János egy adott pillanatban betekintést nyer a színfalak mögé. Először látta, hogy a sárkány veszélyeztette az asszony és a gyermek életét. Most látja, hogy milyen harc dúl a szellemi hatalmak között. Először azt láthatta János, ami a földön történt, most felülről látja az eseményeket. A földön is harc van, ahol a sárkány harcol az asszony és magva ellen, de a mennyben is harc, csata folyik.

            A küzdelem tehát két fronton folyik.. Nemcsak itt van harc, amit mi is láthatunk, amibe mi is beletekinthetünk, hanem a mennyben is, ahova viszont mi nem pillanthatunk be, de Jánosnak megadatott a betekintés lehetősége. A gonosz lelkek vezérét különféle neveken nevezi meg János. Mintha nem találná a kellő kifejezéseket, hogy annak gonoszságát s annak sötét praktikáit leírja. Először is sárkánynak nevezi. A sárkánynak az a jellegzetessége, hogy állandóan figyel és résen van. A Sátán egyik tulajdonsága az, amiről Péter beszél: keresvén, kit elnyeljen.

            Aztán nevezi régi kígyónak. Ez a paradicsombeli kígyóra emlékeztet minket, aki csalással és ravaszsággal elámította az első emberpárt és bukásba sodorta őket. Ördögnek is nevezi, ez az ő legismertebb neve. Az „ördög” szó magyarul szétdobálót jelent, aki mindig viszályt és ellentétet támaszt az emberek között. És végül Sátánnak nevezi, ami pártütőt, ellenséget jelent, vádlót, aki mindig támadni próbál. Az utolsó neve és itt ez a legfontosabb: a testvérek, ami atyánkfiai vádolója. Ez egy jogi kifejezés, az igazságszolgáltatásból ismerjük: a vádló, aki bemutatja a vádlott személy bűneit és kéri az illető vádlott elítélését. Ez a Sátán legkedvesebb munkája.

            Milyen ravasz is Ő! Hisz először ő maga csábítja bűnre az embert, utána pedig ő vádolja ugyanazt az embert. Ez pont olyan, mint amikor valaki leitat, lerészegít egy embert, utána pedig kigúnyolja, nevetségessé teszi, és ilyeneket mond: hát ilyen egy hívő ember? Miféle ember az, aki ilyeneket csinál? A Sátán is pont ezt teszi, bűnbe viszi Dávidot, Pétert, téged és engem. Utána pedig odamegy Istenhez, ránk mutat és azt mondja Istennek: így néz ki a te gyermeked! Mit akarsz te ezzel az emberel kezdeni? A Sátán így vádolja az Isten gyermekeit és valósággal élvezi azt, hogy Isten gyermekeit nevetségessé teheti. És a borzasztó az, hogy végső soron igaza van. Mi semmit se mondhatunk mentségünkre. Nincsenek enyhítő körülmények, de a csodálatos, hogy a Bíró mégsem a vádló szavára hallgat.

            A mennyei seregek vezérét Mihálynak hívják, ő egy angyali fejedelem. Mi őt Dániel könyvéből ismerjük, János is jól ismerte ezt a könyvet. Mihály vezeti a mennyei seregeket a sötétség erői elleni harcban. Ez nem az első harc, már a teremtés hajnalán is volt egy harc, amikor a Sátán, mint egy fontos angyali fejedelem fellázadt Isten ellen. Erről a csatáról nincsenek világos feljegyzések, mert a Szentírás nem az angyaloknak, hanem az embereknek íródott. Ez a második csata le van részletesen írva, mert ez fontos üdvösségünk szempontjából. Az emberek vádolója végül el kell hagyja a mennyet, nincs ott hely számára.

            A sárkányt, ezt a hatalmas lényt legyőzi a védtelen Bárány. A vér kifolyt s akiken ott a Bárány vére, azokat a Sátán már nem vádolhatja. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a Sátán teljességgel kapitulált, feladta a harcot. De most eljött a pillanat , hogy Mihály és seregei döntő győzelmet arattak a Sátán felett.

            János itt tanúja a két sereg küzdelmének. Szorongó szívvel figyeli, amint a két sereg összecsap egymással. Érdekes, hogy részletekkel nem szolgál, egyszerűen bejelenti a csata végkimenetelét. A sárkány seregei legyőzetnek, nevük sem találtatik többé a mennyben.

            Micsoda ujjongás lehetett a mennyben, amikor ez a csata eldőlt! Azóta minden megváltozott. Hisz Jézus lefizette bűneink büntetését. Ezért minden Isten elleni harc eleve kudarcra van ítélve. Mióta Krisztus a mennyben van, a Sátánnak már nincs ott befolyása.

            Azt mondják, hogy Luthert egyszer vádolta a Sátán és sorolta minden bűnét. Erre Luther azt kérdezte: csak ennyit tudsz felsorolni? Én még sokkal többet is tudok, de azt is tudom: Jézus Krisztus vére megtisztít minden bűntől. A mennyben tehát a harc el van dőlve, a Sátán oda már soha nem teheti be a lábát. De itt a földön jelen van és ez a gyülekezet helyzetét nehézzé teszi. Most a Sátán teljes erejével a földi gyülekezetre koncentrál. A harc itt még nagyon heves. Annyira heves, hogy Isten gyermekei is kételkedhetnek abban, hogy a Sátán a mennyben megsemmisítő vereséget szenvedett. De a mennyben már zeng a győzedelmi ének.

            Milyen különös, hogy itt az angyalok minket testvéreiknek, atyjafiaiknak neveznek. Miért? Mert ugyanazt tesszük, mint az angyalok, szolgálunk Istennek és dicsőítjük őt. Itt a földön még harc van, mi most még a küzdő egyház tagjai vagyunk. A Sátán még mindent megpróbál, hogy még a választottakat is megtévessze, elcsábítsa, kétségbe ejtse. De mi egy pillanatra se felejtsük el, ebben a nehéz adventben sem, hogy ő már egy legyőzött ellenség. A harc itt egyszer véget ér, és mi is beléphetünk a mennybe, ahol a Sátánnak és az ő angyalainak már nincs helye. Ott vár ránk a Bárány, az Atya és a mennyei seregek. Ott majd örökkön örökké énekeljük a Bárány énekét: most lett meg az üdvösség, és az erő, ami mi Istenünknek országa és az ő Krisztusának hatalma, mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett. Kapcsolódjunk már itt a földön be ebbe a mennyei énekbe.

Javasolt cím:Döntő győzelem a mennyben                                   Lőrincz István