Tanulságos igék a Jelenések könyvéről 16

 

Tanulságos igék a Jelenések könyvéről 16

Text.”Templomot nem láttam abban, , mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak temploma, Isten dicsősége megvilágosítja azt és annak lámpása a Bárány. És nem megy be abba semmi tisztátalan, hanem csak azok, akik beírattak az élet könyvébe, ami a Bárányé.”(Jel.21,22-23.27)

 

            Az évi pihenőszabadságot az emberek nagyon különböző módon töltik el. Sokan úgy töltik el, hogy otthon maradnak, sokat alusznak, pihennek ágyukban, egyszerűen élvezik, hogy nem kell munkába menni. Mások azonban elutaznak, kirándulnak, meglátogatnak egy országot, egy szép vidéket, ősi várost. Ilyenkor végigsétálnak annak utcáin, megcsodálják az évszázados építészeti remekműveket: egy gótikus stílusban épült templomot, egy barokk palotát. Ilyenkor az ember gondolatban visszamegy a régmúltba, próbálja elképzelni, hogyan is élhettek századokkal ezelőtt az emberek.

            Itt Jánosnak is megadatik, hogy végigsétáljon egy város utcáin, de ez a város nem ősrégi, hanem vadonatúj. Ez a város a jövő városa, egy olyan város, ahol aranyutcák és gyöngykapuk vannak. Ezt a várost közülünk még senki sem látta, de az ige segít abban, hogy el tudjuk képzelni, hogy miként néz ki. János ezt megláthatta a Pátmósz szigetén és pontos leírást ad róla. Nyilván a valóság mindig szebb, mint a leírás, így van ez ezzel a várossal is.

            Ebben a városban különös dolgokat lehet megfigyelni. Először is, nincs benne templom. Amikor ezt János látja, nem talál szavakat ennek elmondására. Érzi, hogy minden földi kép kevés, nem tudja kifejezni annak szépségét. Különös az is, hogy azt írja le, ami nincs és nem azt, ami van. Nincs halál, nincs kiáltás, gyász, fájdalom, fáradtság. A bűnnek minden nyoma eltűnik.

            De a legkülönösebb, hogy ebben a városban nincs templom sem. Hogy létezik ez? Hisz Jeruzsálem elképzelhetetlen a temploma nélkül, mint ahogy mi sem tudunk elképzelni sem falut, sem várost templom nélkül. A templomok általában a települések központi részén, egy dombra épülnek, hogy minél láthatóbbak, s magas tornyaik uralják a település képét. Persze az elmúlt rendszerben voltak olyan újonnan létesített települések, ahol nem volt templom, de ez egy nagyon szomorú dolog volt és fájdalmas volt a hívő emberek számára.

            Az a tény, hogy az új Jeruzsálemben nincs templom, az felettébb különös és érdekes, hisz mi azt gondolnánk, hogy ez az egész város egy nagy templom, ahol százszázalékos a templomlátogatás. Ezt János is így képzelte el, s ezért számára is hatalmas meglepetés, hogy nem lát benne templomot. Hisz Jeruzsálem a templom városa volt, az a hely, amit maga az Úr választott, hogy ott lakozzon. A zsoltárok nem győznek dics-himuszokat zengedezni a templom szépségéről és dicsőségéről. Az Ószövetség embere számára az egész év kiemelkedő eseménye az volt, hogy felmehetett az Úr templomába. Isten gyermekei ma is így vannak, alig várják a vasárnapot, hogy újra indulhassanak a templomba.

            Miért nem lesz templom a mennyei Jeruzsálemben?Azért, mert a templom is a múlandó dolgok közé tartozik és előre mutat az örökkévaló ünnepre. Templomra csak itt a földön van szükség, létének értelme nem önmagában van, csak itt van létezésének értelme, mégpedig az, hogy benne az emberek összegyűlhessenek, Isten igéjét hallgassák, imádkozzanak és énekeljenek. De ott már nem lesz szükség templomra, mint ahogy lelkészekre sem lesz szükség.

            Ennek a városnak a mindene maga az Úr lesz és a Bárány. Tulajdonképpen az egész menny egy nagy templom lesz és egy örök vasárnap. Nem lesz egy külön hely, egy erre a célra elkülönített épület, egy meghatározott idő az Isten szolgálatára, mert minden időben Isten magasztalása fog történni. Ebben a városban az Isten dicsősége fog világítani., ezért Napra és Holdra se lesz ott szükség.

            Az új Jeruzsálem már nem függ a teremtett fénytől. a Nap és Hold is feleslegesekké válnak, mert Isten dicsősége fog ragyogni. Mindent beragyog az Úr és a Bárány dicsősége, az igazság napja, a világ világossága. A pusztai vándorlás idején ez a dicsőség a tűz és felhőoszlopban ragyogott fel és vezette a népet a Kánaán felé. Ez Isten jelenlétének látható jele volt.

            Ez a dicsőség az Újszövetségben testté lett Jézus Krisztusban, mi láttuk ezt a dicsőséget, mert közöttünk lakozott, mondja János az ő evangéliumában. Ez a dicsőség ma is látszik, mindenek előtt akkor, amikor egy bűnös ember újjászületik, amikor valakinek az életében Isten munkája nyilvánvalóvá vlik. A Szentírásban sok emberről olvassuk, hogy látszott rajtuk az Isten dicsősége, Mózes orcája ragyogott, Isten orcája olyan volt, mint egy angyalé. A nagy kérdés, hogy mit sugároz a mi életünk, meglátszik-e benne az Isten dicsősége?

            Kik lesznek ennek a városnak a lakosai, a polgárai? Ez számunkra is egy fontos kérdés, mert földi vándorlásunk itt előbb-utóbb véget ér, a földi falvainkat és városainkat mind itt fogjuk hagyni. Nincs itt maradandó városunk, mondja a Zsidókhoz írt levél. Ki léphet be ebbe a városba? Különös, hogy először itt is azt mondja el az apostol, hogy ki nem lesz ott. Nem mehet oda be semmi tisztátalan, az új Jeruzsálem egy tiszta város. De hát akkor végső soron senki se léphetne be, mert mi mindnyájan tisztátalanok vagyunk, utálatosságot cselekvő emberek. A válasz erre a kérdésre tehát az:senki.

            De hát akkor ez város üresen fog maradni? Nem, mert a városnak lesznek lakói, mégpedig azok, akik beírattak az élet könyvébe, ami a Bárányé. De kik a Bárányéi? Hát azok, , akik tudják ugyan, hogy ők tisztátalanok, de azt is tudják, hogy Jézus vére megmosta őket, tisztára mosta őket. Ebbe  a   városba nem a mi érdemeink, cselekedeteink alapján megyünk be, hanem a Bárány Jézus vére által.

            A kérdés csak az, hogy érezzük-e tisztátalanságunkat, fájnak-e undok bűneink, jövünk-e a Bárányhoz, hogy drága vérével minket is tisztára mosson? Amikor ezt megtesszük, egy mennyei kéz a mi nevünket is beírja az élet könyvébe, amit onnan már senki ki nem törülhet. Akkor majd mi is megláthatjuk ezt a csodálatos várost és annak örökké boldog lakói lehetünk. Micsoda öröm ezt már most tudni, ennek előre örvendezni.

Javasolt cím:Templom nélküli város                                   Lőrincz István