Text. „Hasonló a mennyek
országa a kereskedőhöz, , aki igazgyöngyöket keres. Amikor egy nagy értékű
gyöngyre talált, elment, mindenét eladta, és megvásárolta azt.” (Máté 13,45-46)
Mindnyájan hallottunk a
gyöngyhalászokról. Egy nagyon nehéz foglalkozás ez, amit mind a mai napig űznek
bizonyos vidékeken.. A gyöngyhalász egy nagyon jó úszó, aki beugrik a vízbe,
lemegy a tengerfenékre, ott gyorsan megkeresi a gyöngyöket, és utána felúszik
vele a felszínre, majd kiúszik vele a partra. Ezt nem lehet sokáig bírni, csak
fiatal korban pár évig, később ezek a gyöngyhalászok már csak kereskednek a
gyöngyökkel. És valóban megtörténik az, amit itt a példázat elmond,, hogy kerül
egy olyan értékes gyöngy, amit a kereskedő csak úgy tud kifizetni, ha eladja
házát vagy más értékeit.
Talán érdekes megjegyezni
azt is, hogy a görög nyelvben a gyöngy szót a „margarita” jelzi, amiből a mi
Margit női nevünk is származik. Az eredeti szövegben így áll: egy kereskedő
szép margaritákat keresett. A margarita szó magyarra lefordítva azt jelenti: a
tenger szeme. A név onnan jön, hogy a sötöt tengerfenéken a gyöngy úgy ragyog
fel, mint egy szempár. A gyöngy csak nagyon meleg vízű tengerekben található,
mint a Vörös tenger, vagy az Indiai – óceán.
A gyöngy egy nagyon csodálatos képződmény. Úgy keletkezik, hogy a
kagylóba bekerül egy homokszemcse, ez a homokszemcse beágyazódik a kagyló puha
testébe és az áramló víz hatására erre különböző ásványi sók rakódnak le. A
gyöngy kialakulása legalább tíz évet vesz ígénybe, de akár száz évig is
eltarthat. Ezeket a gyöngyöket a korallzátonyokon kell megkeresni. A keresés
nem könnyű munka. A gyöngyhalászok közül sokan megsebesülnek vagy meg is halnak
munka közben.
De mi ennek a példázatnak
az üzenete? Egyes irásmagyarázók szerint ugyanaz, mint a megelőzőnek, a
szántóföldben talált kincsnek a példázata. Hisz ott is arról volt szó, hogy az
a bizonyos ember megtalálta az elrejtett kincset, eladta mindenét és megvette a
szántóföldet. Itt is a kereskedő megtalálta az igazgyöngyöt, mindenét eladta és
megvásárolta azt. De ha így lenne, mi értelme lenne, hogy Jézus kétszer egymás
után ugyanazt az üzenetet mondja el.
De itt van egy lényeges
különbség. Az előző példázatban az a bizonyos ember nem kereste a kincset, csak
úgy véletlenül bukkant rá, itt pedig az van, hogy egy nagyon intenzív keresés
után talált a gyöngyre. Ez azt mutatja, hogy az Isten országának olyan sok
titka van, hogy több példázatot is el kell mondani róla. Jézus nekünk minél
többet el akar mondani az Isten országáról.
Az Isten országa tehát
hasonló a kereskedőhöz, aki keres. Jól figyeljünk: itt nem arról van szó, hogy
itt valaki keresi az Isten országát, hanem arról, hogy az Isten országa keres
valakit. Ez a hallaltlanul új ebben a példázatban, hogy Isten országa keres.
Hármas kegyelmet látunk ebben. Nagy kegyelem az, ha Isten Szentlelke valakit
keresővé tesz, ha egy ember elkezdi keresni Istent, ha valakit érdekelni
kezdenek az Isten dolgai. De ennél még nagyobb kegyelem, ha valaki úgy találja
meg Istent, hogy nem is keresi. De a legnagyobb kegyelem az, hogy maga Isten
keres minket. Hogy Isten keresi az elveszett embert, hogy megtalálja azt. Ennek
a megtapasztalása a legnagyobb kegyelem. S ebben a példázatban épp erről van
szó. Mert az Isten országa hasonlatos a kereskedőhöz, aki keres. Isten maga a
kereskedő, Jézus maga a kereskedő, aki keres. És ki akkor a gyöngy? Nem más,
mint a bűnös, az elveszett ember. A bűnös ember az igazgyöngy. Nem tudom, hogy
amikor ezt olvassátok érzitek –e a rendkívülit, a hallatlant, hogy a bűnös ember
az Isten számára igazgyöngy.
A kereskkedő mindent
megtett, hogy ezt az igazgyöngyöt megvásárolja. Az Atya Krisztusban mindent
megtett miérettünk. Krisztus elhagyta értünk a menny dicsőségét és fényességét.
Miért hagyta el? Azért, hogy minket megkeressen és megtaláljon. És a keresés
nem volt hiábavaló. Kit talált meg Krisztus? Hát megtalálta példáúl Mária
Magdalénát, megtalálta Lévit és Zákeust , a vámszedőket, megtalálta Pétert és
Jánost és a többi tanítványt, megtalálta Pált a damaszkuszi úton.
Jézus olyanokat keresett,
akiket abban a korban mindenki megvetett.: a parázna nőket, a vámszedőket, az
írástudatlan halászokat. De számára ezek az emberek igazgyöngyök voltak. A
samáriai asszony is egy drágagyöngy, de a jobb kéz felől megfeszített lator is,
és Saulus is, aki üldözi a keresztyéneket. Hát nem csodálatos ez, hogy Jézus
keresi ezeket az embereket, akik elrontották az életüket, akiket mindenki
megvetett, még ők is saját magukat , Jézus igazgyöngyöknek mondja őket.
Miért drágagyöngy az ember
élete? Azért, mert Krisztus a legdrágábbat, az életét adta érte. Ezek az életek
azért olyan értékesek, mert Krisztus őket drága véren váltotta meg. Mert a
kereskedő nem csak megkereste, hanem meg is vásárolta drágagyöngyöt. Minket
Jézus nemcsak megkeresett, hanem vérén meg is vásárolt. Pál apostol is ezt
értette meg, amikor azt írja a korinthusiaknak: áron vétettetek meg.
Krisztus most azt mondja
neked és nekem: te az én drága gyöngyöm vagy. Önmagadban kárhozatra méltó
bűnös, de azáltal, hogy én megkerestelek, megvásároltalak te rendkívüli értékű
igazgyönggyé lettél.
Ha ezt megértenénk
mennyire másképp tudnánk tekinteni egymásra! Mert akkor megértenénk, hogy az az
ember, akit mi talán megvetünk, lenézünk, az a Krisztus drága gyöngye. Milyen
másképpen néznénk egymásra, ha egymásban a drága gyöngyöt látnánk. Tudjuk azt,
hogy amikor a gyöngyöt a halász megtalálja, akkor meg kell tisztítsa, mert sok
piszok, szenny rárakódott. És ez így van emberi viszonylatban is. Le kell
pucolnunk egymásról a szennyet a szeretetünkkel, a megértésünkkel, a
türelmünkkel.
Egy híres holland
börtönlelkész, aki évtizedeken át áldott munkát végzett a börtönökben, mindig
így szólt a fogvatartottakhoz: ti Isten szemében drágagyöngyök vagytok. Most
bemocskolt titeket a bűn, az a tett, amit ti elkövettetek, de Krisztus titeket
drága gyönggyé akar formálni. Titeket Isten olyan szépnek teremtett, most a bűn
eltorzított benneteket, de Krisztus vissza akarja adni szépségeteket.
És itt van ennek a
példázatnak az utolsó üzenete a számunkra. Ha Krisztus már minket megtalált,
akkor induljunk el mi is az elveszettek megkeresésére, induljunk el
igazgyöngyöket keresni. Ha ezt megtesszük, akkor bennünk már jelen van valami
az Isten országából. Aki megértette, hogy ő azáltal, hogy Krisztus megkereste
és megvásárolta, az ilyen ember lesz: elveszetteket kereső, drágagyöngyöket
kereső lélek. Bárcsak el lehetne rólunk is mondani: hasonlatos a mennyek
országa, és itt helyettesítsük be a saját nevünket, a kereskedőhöz, aki
elmenvén draga gyöngyöket keresett és talált is. Mert ez lenne a mi életünknek is
igazi kincse. Mert minden más csak múlandó, minden másnak csak itt a földön van
értéke. De ha Isten minket is felhasználhat abban, hogy elveszett bűnösöket
megkeressünk, Krisztushoz vezessünk, hogy az ő vére által megtisztulva ők is
drágagyöngyök lehessenek, akkor ennél nincs nagyobb boldogság ezen a földön.
Nemrég temettem el egy olyan asszonyt, akit feleségem talált meg és vezetett
családjával együtt Krisztushoz, és egy nagyon felemelő temetés volt ez. Bárcsak
tudnánk mi is embereket Istenhez vezetni., hogy az ő életük Krisztus által
igazgyönggyé váljon.
Javasolt cím: Az igazgyöngy
Lőrincz István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése