2023. március 16., csütörtök

A Krisztus szerinti hazafiság

 A Krisztus szerinti hazafiság

Ilyenkor március 15 táján mindenkit foglalkoztat a hazafiság kérdése. Mi ezt a kérdést is Jézus Krisztuson keresztül szemléljük, ezeket az érzéseket is az ő színe elé visszük.

            A nagy kérdés, hogy össze lehet-e egyáltalán kapcsolni Jézus Krisztust a hazafisággal, hisz sokak számára ez elképzelhetetlennek tűnik. Sok ember úgy gondolja, hogy Jézusnak csak az örök hazáról van véleménye, üzenete, csak az fontos neki, hogy mi oda eljussunk, de a földi hazánk helyzete és a hozzá való viszonyulásunk nem érdekli őt. Az örök hazát illetően őbelé kell vessük bizalmunkat, de a földi haza iránti érzéseink nem igazán tartoznak rá, ez őt nem érdekli. Pedig az igazság az, hogy nincs Krisztust kikerülő hazafiság, s aki ezt így gondolja, nagyon rosszul teszi.

            Aki igazán ismeri Jézus Krisztust, az rá kell jöjjön arra, hogy az emberi életünknek nincs egyetlen olyan oldala sem, amiről neki ne lenne véleménye és akarata. A hazánkhoz, népünkhöz való viszonyban is ő mondja ki az utolsó szót. A hazaszeretet is, mint a virág, többféle lehet.

 A mi hazafiságunknak alapvető vonása a vérző fájdalom, aminek történelmi háttere van.

            Mit tanulhatunk mi Jézustól ebben a kérdésben, milyen volt az ő hazaszeretete, hazafisága? Aki ezt meg akarja érteni, az őt az ószövetségi próféták sorába kell behelyezze. Tudjuk, hogy Izrael nagy prófétái nemzeti hősök is voltak, gondoljunk csak egy Mózesre, Illésre. Szavaikat nem egyénekhez intézték, hanem egész népükhöz. Ők tusakodnak országuk sorsáért.

            A próféták mindenek előtt azt látták, hogy az ő népük, nemzetük előtt egy isteni kéz által megszabott útáll, amelyen a népnek végig kell menni. Ennek a népnek küldetése, megbizatása van,  ha ezt betölti, ez dicsőség lesz Istennek, de magának a népnek is. Szenvedélyesen hirdették, hogy ehhez a küldetéshez fel kell nőni, méltóvá kell válni arra. Ami megakadályozná a népet küldetése teljesítésében, attól pedig meg kell tisztulni.

            Jézus hazafisága azt jelentette, hogy fellépése után rögtön megtérésre szólította fel a népét. S mivel Isten népe ezt nem tette meg, ezért szíve népéért meg kellett hasadjon a golgotai kereszten.

            A magyar nép méltóságát mindig is az adta, hogy kiválasztott népnek tudta magát és ezért méltó akart lenni küldetéséhez. Magyarnak lenni azt jelenti, hogy odatartozunk egy nemzethez, amelynek Istentől kapott küldetése van. A mi népünk küldetése a nemzetek nagy családjában az a tudat, hogy minket Isten hozott erre a földre, s hogy nem csak a szerencse volt az, ami által mi átéltük a múlt évezred megpróbáltatásait, hanem Isten kegyelme őrzött meg és vezetett minket.

A jövőnk szempontjából tudnunk kell, hogy szükség van ránk itt Európában, s azt a küldetést, amit Isten nekünk magyaroknak adott, csak mi tudjuk betölteni. Magyarnak lenni szent kiváltság, de nagy felelősség is.. Mindennap meg kell küzdjünk a lehúzó erőkkel, hogy azokat legyőzve isteni magasságok felé tudjunk törni. Mi hiszünk Istenben, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjában, akinek a mi nemzetünkkel is terve van, legyünk áldott eszközök az ő kezében.

(Victor János gondolatai felhasználásával írta : Lőrincz István

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése