Tanulságos
igék Jeremiásról 1O
Text. „Mert orvosolom
sebeidet, és kigyógyítalak sérülésedből- ezt mondja az Úr. Mert számkivetettnek
hívtak téged, Sion, nincs aki törődjön veled.”(Jer.3O,17)
Amikor
találkozunk egymással azt a kérdést tesszük fel a leggyakrabban: hogy vagy?
Tulajdonképpen ez egy bevezető kérdés, egy udvariassági formula. Persze, ez a
kérdés egészen másképp hangzik akkor, ha egy beteget keresünk fel. Ebben az
esetben ennek a kérdésnek egészen más az értelme, a szerepe. Ekkor arról
informálódunk, hogy miként alakul a betegsége? Javul-e a beteg állapota, van-e
változás a betegség lefolyásában?
Megint másképp hangzik a
kérdés, ha valaki gyógyíthatatlan betegségben szenved. Amikor a beteg állapota
nem javul, hanem folyamatosan romlik. Ilyen esetben is feltesszük a kérdést, de
a választ magunk is tudjuk, hogy az illető nincs jól, hogy ez a beteg a vég
felé halad.
Itt az igében egy
olyan betegről van szó, akinek nagyon
súlyos az állapota. Az Úr azt mondja: veszedelmes a te sebed, gyógyíthatalan a
te sérülésed. Tehát gyógyíthatatlan betegségben szenvedsz, amire nincs gyógyír.
De ez a gyógyíthatatlan beteg egy hihetelen ígéretet kap. „Mert orvosolom
sebeidet és kigyógyítlak sérülésedből”.
Ki ez a beteg, akinek
ilyen reménytelen az állapota? Hát a Júda népe, akinek egy része már el is van
hurcolva a fogságba. A nagyobbik rész még itthon van és azzal számolnak, hogy
nem is fognak elhurcoltatni. Nagy az optimizmus a nép tagjai között. Az
Egyiptommal való szövetségkötéstől is sokat remélnek. A hamis próféták is azt
hirdetik: csak semmi pánik, nincs itt nagyobb veszély.
Jeremiásnak azonban
szüntelenül ennek az ellenkezőjét kell hirdetnie. Újra és újra azt kell
mondania, hogy a népnek Babilonba kell mennie. De most úgy tűnik, hogy minden
megváltozott. Mintha egy más próféta szólna. Eddig Jeremiás mindig ítéletet
hirdetett, most azonban kegyelmet ígér.
Vajon megváltozott a
próféta meggyőződése? Hisz eddig mindig szomorú dolgokat mondott. Nem, mert
akkor azt volt az Úr küldetése, üzenete az ő számára. Nehéz volt ezt
Jeremiásnak teljesíteni. Ő is kegyetlenül szenvedett miatta. Szinte
belepusztult, abba is akarta hagyni az igehirdetést. Most azonban e sok ítélet
után a kegyelem kapuját tárhatja ki népe előtt. Most azt hirdetheti, hogy az Úr
kegyelmes és irgalmas, hogy egyszer vége lesz a fogságnak és ezt papírra kell
vetnie, hogy az fekete-fehéren ott álljon, hogy meg is lehessen mutatni, itt
van leírva.
De egyelőre még súlyos a
helyzet, s a próféta ezt se titkolhatja el, mert ez senkinek sem használna. Ha
egy betegnek daganata van, akkor az orvosnak ezt el kell mondania, hisz a beteg
állapota rohamosan romlik. Egy jó kezeléshez először a diagnózist kell
felállítanai. Jeremiaás a fogságban levő Júdát egy gyógyíthatatlan asszonyhoz
hasonllítja. A betegség olyan súlyos, hogy senki se tud segíteni. Erre a
betegségre nincs gyógyszer. S ami a legsúlyosabb, ezért a betegségért maga a
beteg a hibás. Hisz maga az Úr volt Júda férje, és olyan jó dolga lett volna,
ha ragaszkodik férjéhez. De Júda az a hűtlen asszony, aki elhagyta Úrát és
szeretőinek adta oda magát. Nem egynek, hanem soknak és azok tönkre tették.
Most tetőtől-talpig sebekkel van borítva. Most a korábbi szeretői is elhagyták,
senki se törődik vele.
A parázna asszony, a megvert,
az elhagyott, a halálosan beteg, nem ezek vagyunk-e mi? Mi mindnyájan a bűn
gyógyíthatatlan betegségében szenvedünk, ami tönkre tesz minket. A mérges kígyó
az ő mérgét befecskendezte a vérünkbe, s az ember egész lénye: bűn, eltávolodás
az Úrtól, hűtlenség az Úrral szemben, aki pedig a javunkat akarja, aki
szövetséget kötött velünk.
De az nagyon jó, ha ezt mi
belátjuk. Meglátjuk, hogy mit tettünk, és mi lett ennek a következménye.
Belátni azt, hogy itt emberi segítség nincs. Júda tehát egy reménytelen eset.
De most itt az szólal meg, aki számára nincs reménytelen eset, aki a
gyógyíthatalan beteget is meg tudja gyógyítani. Az Úr, mint orvos Máránál is úgy
mutatkozott be, mint aki meggyógyította a keserű vizet. Hányszor beszélnek a
zsoltárok is gyógyulásról, vagy gondoljunk Ésaiás próféciájára az Úr szenvedő
szolgájáról, akinek sebeivel mi meggyógyulunk.
Az Úr azt mondja:
kigyógyítlak a te betegségedbl. Ezt egyetlen földi orvos se tudja kimondani.. A
földi orvos legfeljebb annyit mondhat: megpróbálok segíteni. Megtesszük, amit
megtehetünk, de tovább mi már nem segíthetünk. De az Úr ki tudja mondani: én
kigyógyítalak betegségeből. Te nem tudod magad meggyógyítani, nem tudsz magadon
segíteni, de én a mindenható Úr vagyok és én meg tudlak gyógyítani.
Ugyanaz az Úr, aki Júdát
fogságba vitta haza is fogja hozni és az Úr nem szab feltételeket. Nem azt
mondja: majd megteszem azt, ha megbánod bűneidet vgy ha majd azt látom, hogy
megérdemled a gyógyítást, vagy ha majd egy kicsit jobb leszel. Nem, hanem az Úr
határozottan kijelenti: én kigyógyítalak betegségedből. Van egy tökéletes
gyógyulás, van egy tökéletes váltság, mert van egy tökéletes Megváltó. Mert
egyetlen egy név adatott a földön, akiben megtartatás van, aki épp azért jött,
hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett és meggyógyítsa a gyógyíthatatlant.
Mi is ehhez az Úrhoz jöhetünk ebben az új eszetendőben és kérhetjük: gyógyíts
meg engem, gyógyíts meg lelkemet, életemet.
Neki ez a gyógyulás sokba
került, életét adta ezért. A mi gyógyulásunk ára: Jézus Krisztus keresztje.
Neki ezért a halálba kelett menni. De így szerzett szabadulást és gyógyulást.
Miért teszi ezt az Úr? Miért gyógyítja meg Júdát? Különös a megindoklása: mert
számkivetettnek hívnak téged, mert Sionnal senki se törődik. Ezeket a pogányok
mondták Júdáról, a korábbi szeretők, akik régebb rajongtak szerelméért, most
csúfolják őt.. Csúfolódva mondják: nézzétek csak meg, mi lett Júdából! Elűzték
hazájából, deportálták Babilonba. Sioan hegye, ahol a templom állott, pusztává
lett. Ha Isten mindenható, akkor miért engedte mindezt meg?
S talán épp ez, ami az
Urat cselekvésre készteti. Az, hogy a pogányok azt mondják, hogy az Úr cserben
hagyta népét, hogy számkivetettek, hogy senki se törődik velük, s ekkor azt
mondja az Úr: hát én leszek az, aki tudakozódik felőled, aki törődik veled. Nem
azért, mert te ezt megérdemelnéd, hanem egyedül az én nevemért, az én dicsőségemért.
Isten épp ilyenkor
könyörül az ő gyermekein, épp akkor amikor a világ fiai azt mondjaák: hát így
néz ki az, aki Isten gyermekének mondja magát? De az Úr épp ekkor segít. Hogy
mondja a zsoltár: ne örülj én ellenségem, mert bár elestem, de ismét felkelek.
Az egyház is sokszor ilyen helyzetben van, megvetik, lenézik. Mi manapság az
egyház? Elveszítette tekintélyét, hitelét, már senki se figyel rá. Gondoljunk a
mögöttünk levő ötven esztendőre, amikor azt mondták: még egy nemzedék és az
egyháznak vége van.. Meg is tettek minden azért, hogy vége legyen.De nem lett
vége, mert Jézus azt mondta, hogy a pokol kapui se vesznek rajta diadalmat.
Induljunk hát ezzel az
ígérettel az új esztendőre: én kigyógyítalak, meggyógyítalak.
Javasolt cím: Istennél van gyógyulás Lőrincz
István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése