Újévi köszöntő Panit 2022
Pennánk mától fogva
nem ír huszonegyet
Mert egy év
felettünk immár elsietett,
Sok- sok mindent
hozott és sok mindent elvett.
Sok öröm és bánat
azzal együtt elment.
Most már
huszonkettőt írunk a naptárban,
És új reményekkel indulunk
el abban
Kevesebben vagyunk
mint egy éve voltunk
Kevesebb születés,
több volt a halottunk.
De el nem
csüggedünk, s reménykedünk bátran
Hogy mérleg
elmozdul élet irányába.
Legyen erős hitünk,
merjünk reménykedni,
Istenünkben bízva
gyermeket vállalni.
Ne csak egy
szülessen, vagy még talán kettő,
Három-négy
gyermekkel lesz itt szép jövendő.
Összegyűltünk itten
ez Új Év reggelén,
Melyet
felvirrasztott az életünk egén,
A mi nagy Istenünk,
életünknek Ura,
aki mindnyájunkat
életben megtarta.
Nehéz esztendő van
a mi hátunk mögött,
Mi magával hozott
bánatot s örömöt.
Újabb nehéz év
volt, mely most éppen eltelt,
Egy nagy világjárvány
próbált újra minket.
Már második éve,
hogy e bajban vagyunk,
Mi s az egész világ
sokat sóhajtozunk.
Pedig reménykedtünk,
hogy hamar vége lesz
S életünk, mint
régen nyugodt és boldog lesz.
Tovább folytatódott
bennünk a félelem,
Vajon kit ragad el
és kit hagy életben.
Most egy új variáns
riogat már minket,
Vajon veszélyesebb,
avagy szelídebb lesz?
De hisszük hogy
Isten vírusnak is Ura
Csak az történhet
velünk, mi szent akarata.
Mi abban
megnyugszunk, hiszen a Káténkban
Az vagyon megírva,
hogy a hajunk szála,
Mind meg van
számlálva, s nem hull le fejünkről.
Mert minden
történik az ő bölcs tervéből.
Isten kegyelméből
mi még megmaradtunk,
És itt e seregben
hálákat adhatunk.
Dicsérhetjük
szívből a mi Istenünket,
Hogy nagy hűségéből
megtartá éltünket.
Jó volt most
hallani Urunk szent igéjét,
Mely most is
gazdagon táplálta lelkünket.
Az igéből kaptunk
intést, vigasztalást
A jövőre nézve sok-sok
útmutatást.
Nagy örömmel kezdtük
el mi új évünket,
Hisz már kész
templom várt s fogadott bennünket.
S bár a járvány
miatt szentelés elmaradt,
Birtokunkba vettük
szerény ünnep alatt.
Boldogság volt
mindig ide beléphetni,
Egymás arcát látni,
Istent dicsérhetni
De erre közmondás ismert szava illik,
Reménykedtünk mi
is, mi késik nem múlik.
A nagy nap
bizonnyal egyszer elérkezik.
Mikor templomunkat
ősi szokás szerint
Szeretett püspökünk
végre felszenteli.
Ez a várva-várt nap
gyorsan megérkezett.
És bár sokat
késett, de el nem veszhetett.
Július tizennyolc
csodálatos napján
Minden készen
állott annak rendjén s módján.
Hogy
felszentelhessük szép új templomunkat.
S méltó ünnepléssel
díszítse falunkat.
Rengeteg sok munka,
mennyi készülődés,
És számtalan ima
előzte meg jöttét.
Lelkész,
presbiterek, kántor s harangozó
S több száz hívő
lélek lett felsorakozó,
Hogy ez a szép
ünnep jól elkészülhessen.
És e dicső napnak
sok szív örvendhessen.
Jöttek a vendégek
mind-mind szép sorjában,
Innen Erdély-honból
s az anyaországból.
Jött püspök s
miniszter és neves vendégek,
Kik e nagy ünnepre
mind meghívást nyertek.
Szólt az áldott ige
s a szép köszöntések,
Gazdag üzenettel
boldogítván minket.
Szólt az ének s ima
, vers s bizonyságtétel.
Volt minden szép
számmal felüdítve minket.
De ahogy mi Urunk
ottan a pusztában
Nem engedtünk
senkit el éhes gyomorral.
Étel, ital bőven, s
mi szem-száj ingere,
Hogy a testünknek
is legyen hát jó kedve.
Hálát adunk most is
ezért a nagy napért,
Ami több száz
évben, éppen csak minket ért.
Csak e nemzedéknek
adatott meg végre,
Hogy templom
épüljön Isten szent nevében.
Most miután e nagy
építésnek vége,
Nagy lelki
tervekkel indultunk múlt évre,
Miután holt kövek
egymásra rakattak,
Épüljenek lelkek
mennyei szent laknak.
Mert mit ér a templom , ha annak csak fala szép,
De nincs benne
lélek, nincs ember, ki megtért,
Újjászületett szív,
s gyümölcstermő élet,
Ez ad a templomnak
egy értelmes létet.
Legyen áldott Isten
a hívő lelkekért,
Megújult életek
szép szolgálatáért.
A hálánk szavával
fordulunk azokhoz,
Akiknek munkája
nagyon sok áldást hoz.
Illesse köszönet lelkipásztorunkat,
Magát nem kímélve,
oly sokat dolgozott,
Most már azt
végezte miért elhivatott,
Hisz a lelkipásztor
elsőrendű tiszte,
Hogy ő minden hívét
élő hitre vigye.
Erősítse mindig
azokat kik hisznek,
Hívogassa buzgón az
eltévedteket.
Hogy a századik juh
is megtérjen a nyájhoz,
És legyen hű mindig
ama Jó Pásztorhoz.
Hűséges társát is
illesse köszönet,
Hogy minden
munkában mellette lehetett.
Talán örült végre,
hogy a kedves társa,
Építés nem lévén,
arcát gyakran látja.
Több időt töltve
így a szent házasságban,
Örvendve egymásnak
és a szép családnak.
Megköszönjük szépen
a mi gondnokunknak,
Hogy hív munkása
volt Isten egyházának.
Talán ő is örült,
hogy ritkult a munka,
S nem kell annyit
futni már megint az egyházba.
Végezhette otthon
szorgalmas munkáját,
Kovácsolt munkával
díszítve sok portát
Hisszük, hogy
Istenünk az ő jóvoltából,
Megáldja gazdagon
az ő tárházából.
Köszönet illesse
énekvezérünket
Ki tálentumával
segített bennünket.
Hogy szépen dicsérjük
élő Istenünket,
Ki nehéz időben
megtartott bennünket.
Ő is végezhette már
a lelki munkát,
Zenével dicsérni
Seregeknek Urát.
Kórus s zenekarok
dicsérhessék Istent,
Gyermekek és nagyok
most alant, még itt lent.
Mert majd nemsokára
mennyek országában
Dicsérjük Istenünk
angyalok karában.
Harangozónknak is
szépen megköszönjük,
Hogy sok munkájával
példát adott nekünk,
Hogy templom s
életünk ékes rendben legyen
Istenünk nevére így
dicsőség térjen.
Neki is könnyebbült
múlt évben a terhe,
Nem volt annyi
munka s kissé megpihene.
Ne felejtsük most
el presbitereinket
Akik felelősen
hordozták terhüket.
Szolgálatuk legyen
továbbra is áldott,
Hogy így
elmondhassuk: hitünk gazdagodott.
Most már ők is
inkább lelkek építésén
Fáradozzanak
hát körzetük jólétén.
Őket árgus szemmel
figyelik a hívek,
Hogy életük s
szavuk ne különbözzenek.
Mert nem csak a
lelkész eshet oly hibába,
Hogy vizet
prédikál, de ő a bort issza.
Megköszönjük szépen
temetőnk őrének,
Hogy szép
munkájával szerzett dicséretet.
Hisz őseink sírját
oly szépen gondozta
S azoknak
nyughelyét hűséggel ápolta.
És még sok más
munkát is hűen elvégzett.
Illesse mindezért
hála és köszönet.
Diakonisszáink szép
munkát végeztek
Ők nagy szeretettel
mentek betegekhez.
Elvitték a
gyógyszert , a szép szót is vitték,
Amely simogatta a
betegek lelkét.
Mert a test és
lélek együvé tartoznak,
Ebben a
munkában egyszerre gyógyulnak.
E járványos korban
úgy kell ám a jó szó,
Egy - egy simogatás
bizonyára jól jő.
Polgármester urat
is Isten éltesse
Hogy a községünket
bölcsen vezethesse
Elkezdett munkáit
mind befejezhesse.
Munkájának így lesz
sok szép s jó gyümölcse.
Sok minden
elkészült mihez hozzá kezdett,
A központ s
környéke, íme nagyon szép lett.
De munka mindig van,
annak nem lesz vége.
Végezni kell
mindent népünk örömére.
Pályázgasson buzgón
újabb projektekre,
Hogy a polgároknak
lehessen kedvére.
Mert egy
polgármester olyan községében,
Mint a gondos gazda
családja körében.
Hálás a mi szívünk
anyaországunkért,
Az onnan érkező
gazdag segítségért.
Hívő miniszterét
áldja az ég Ura,
Kinek adománya
ragyog templomunkban.
Adja a Jó Isten,
hogy újra válasszuk,
Ezt a nagy alkalmat
mi el ne szalasszuk,
Mert nem mindegy
nekünk, hogy Pesten ki vezet,
Hisz annak hatása
ránk is nagy hatást tesz.
Karolja fel sorsát
a külhoni népnek,
Kik mostoha
sorsként más országban élnek.
Mert segítség
nélkül nehéz itt megélni,
Kisebbségi sorsban
mégis gyarapodni.
Kísérje nagy áldás
a mi iskoláink,
Ahol gyarapodnak a
mi gyermekeink.
Nevelhessék abban
nemzedékek sorát.,
Kik előmozdítsák
nép és egyház javát.
Nem mindegy, hogy
mit kap az újabb nemzedék,
Hisz ő azzal halad
mind elébb és elébb.
Áldja meg az Isten
termő határunkat,
Minden szorgos
gazdát s vállalkozóinkat.
Adja a jó Isten hogy vírus eltűnjön,
S nyomában egészség
és minden jó jöjjön.
De mindenek előtt
tartson meg a hitben
Hogy növekedhessünk
az ő kegyelmében.
Mezőpanit népe
legyen mindig boldog,
Isten kegyelméből
gazdagon megáldott.
S adja meg az
Isten, hogy érhessük végét
Ez Új Esztendőnek,
ne csak a kezdetét.
Szolgáljunk
Istennek hitben, szeretetben
Hogy ő
megáldhasson, mindörökké.Ámen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése