„Mert aki Isten elé járul, hinnie
kell, hogy Ő létezik, és megjutelmazza azokat, akik Őt keresik.” (Zsid.11,6)
Manapság
nem divatos a hitről beszélgetni. Az értelem, az érzelmek és a tapasztalatok
azok, amik az emberek figyelmét lekötik. A Biblia azonban másképp gondolkodik,
mert abban a hit központi helyet foglal el. Ezt fedezte fel a reformáció is,
aminek idén 500 éves évfordulóját ünnepeljük. Ezért fontos nekünk a hitről
beszélgetni. Most következő sorozatunkban ehhez próbálunk segítséget nyújtani a
kedves olvasóknak. Adja Isten, hogy
ezáltal is erősödjön és növekedjen a hit bennünk.
A hit egy csodálatos
dolog, emberi értelemmel soha nem lehet teljességgel felfogni. Felülmúlja ami
gondolkodásunkat és tapasztalatainkat. A hitet nem lehet megmagyarázni az
emberből, de abból a világból sem, amiben élünk. A hit egy magasabb valami. De
ugyanakkor a hit meghatározza a mi leghétköznapibb életünket, mindennapjainkat,
cselekedeteinket. A hit nem idegen sem az életünktől, sem a világunktól.
A Zsidókhoz írt levél
11-ik fejezete sokat beszél a hitről. Már az első versben azt olvassuk, hogy a
hit a remélt dolgok felőli bizonyosság és a nem látott dolgokról való
meggyőződés. A hit bizonyosság ugyan, de nem olyan kézzelfogható, mint a látható
dolgok. Megvannak a maga törvényszerűségei, nem lehet úgy lemérni, mint más
dolgokat. A hit tehát egy rendkívűl értékes dolog, aminek értéke pénzben nem is
mérhető. Az üdvösséghez nélkülözhetetlen, de ahhoz is, hogy igazi életet éljünk
itt a földön. Istennek se lehet tetszeni hit nélkül. Isten semmit se értékel
annyira az emberben, mint épp a hitet. Ezért fontos, hogy lássuk, hogy mi is a
hit, mit jelent számunkra és hogy mi is hitben élő emberek legyünk.
Ez az ige egy egyszerű
igazságot mond el nekünk: nagyon fontos hinnünk azt, hogy Isten létezik. Persze
azt is fontos azonnal megjegyeznünk, hogy nem elég egyszerűen csak azt hinni,
hogy van egy Isten, a hit ugyanakkor Istenhez való járulást is jelent. A hit
szoros kapcsolatban áll az értelemmel is, hisz nincs ismeret hit nélkül. De a
hit érzelmek nélkül se létezik, hisz van benne, öröm, döntés, odaszánás,
szeretet. De az akarat se zárható ki, hisz azt is komolyan megmozgatja. A
legjobban a Káténk fejezi ki, hogy a hit biztos ismeret és szívbéli bizodalom
egyszerre.
A hit mindig a mi
valóságos életünkhöz kapcsolódik, azt határozza meg. A hit kihat az életünk
minden területére. Nem csak a belső életünkra van hatással, hanem a külső
dolgainkat is alapvetően befolyásolja. A hit azt jelenti, hogy Istent mindenbe
bevonjuk, ami velünk történik, hogy mi az Ő színe előtt élünk.Úgy élünk mint
Énók, aki Istennel járt. A hit mozgásba hoz, kimozdít minket
tehetetlenségünkből, mozdulatlanságunkból. Amikor valaki hitre jut, élete egy
új irányba indul el. Az ilyen ember élete már nem a bűn szolgálatában áll,
hanem Isten szolgálatában. A hitélet lényeges eseménye a megtérés, az Istenhez
való odafordulás. A hit és megtérés elválaszthatatlanok egymástól. Nincs hit
megtérés nélkül, sem megtérés hit nélkül.
A hit meghajlás Isten és az Ő igéje előtt. A hit és ige is
elszakíthatatlanul összetartoznak. Az igében meglátjuk bűnös voltunkat és
meghalljuk Isten megtérésre hívó szavát. Utána elhisszük Isten ígéretét, hogy Ő
megbocsátja bűneinket és felment az ítélet alól. Végül megtanulunk egy új
életben járni.
Ha a hit ennyire fontos és
értékes, akkor ez azt jelenti, hogy a hitetlenség pedig egy rettenetes dolog.
Aki hitetlen, az nem tud megtérni Istenhez. A hitetlenség a Sátán munkája, aki
hitetlen marad, az a Sátánt fogadja be az életébe. A hit Isten ajándéka, és
mégis nekünk is kell kérni azt, törekedni arra, hogy hitünk egyre erősebb
legyen. A hit egyszerre ajándék és felelősség is. Ez a két igazság egyszerre
igaz és nem lehet őket kijátszani egymással. Nem kizárják, hanem kiegészítik
egymást. Mi nem születünk hittel, de igenis ott van bennünk a hitre jutás
lehetősége. Hogy ha ez megtörténik, akkor a kegyelem csodájáról beszélhetünk.
Ez nem tehet bennünket büszkékké, csak hálásakká.
Isten hatalmas arra, hogy
minden ember hitetlenségét legyőzze és minden emberben hitet teremtsen. Ez
számunkra azt jelenti, hogy minden ember felől jó reménységgel lehetünk. Aki
most még nem hisz, Isten annak is hitet ajándékozhat még a jövőben. De
felteheti valaki a kérdést: hogy juthatok én hitre, tehetek-e én egyáltalán
valamit azért, hogy hitre jussak? Nos, Isten ígéje ebben is eligazít bennünket.
Isten a hitet eszközök által munkálja ki, és nekünk szabad ezekkel az
eszközökkel élnünk. Aki rendszeresen hallgatja az igét, annak minden esélye
megvan arra, hogy előbb vagy utóbb hitre fog jutni. Persze, ha hittel és
engedelmességre kész lélekkel teszi ezt. Az is igaz, hogy Istennek más eszközei
is lehetnek a hitre jutásban, példáúl egy súlyos próba, vagy egy
bizonyságtétel, ami megragadja az embert. De ezek inkább kivételek, a szabály
az, hogy Isten igéje és Szemtlelke által munkál hitet az életünkben.
Ezért a hit és a Biblia
olvasása is együvé tartoznak. Ha valakinek csukott marad a Bibliája, az ne
csodálkozzon azon, ha nem jut hitre, vagy ha hitben van, akkor hite egyre
gyengülni fog. Hisz Istenea hit számára minden fontos kijelentést a Bibliában
adta meg. Innen ismerjük meg Istent valójában, hogy ki is Ő, és mit kíván
tőlünk. A Bibliából ismerjük meg Isten alapveztő tulajdonságait, igazságát,
szentségét szuverén akaratát. Az igével való élés által azonban Isten egyre
közelebb kerül hozzánk. Ő lesz a mi Istenünk, a mi szerető mennyei Atyánk. Nem
fogjuk mindenben megérteni Istent, de olyankor is bízunk Benne, mert tudjuk,
hogy Ő nem téved.
A hit nem egy hideg,
személytelen valami, hanem a legszemélyesebb dolog, ami létezik. Hitben
helyreáll az Istennel való kapcsolatunk, ami a bűn és hitetlenség miatt
megromlott. Hitben tudjuk, hogy Isten már nem haragszik ránk, sőt Ő nagyon
szeret minket, jobban, mint bárki más ezen a világon. A hitéletnek is megvannak
a maga mélységei és magasságai, sokszor ránk törhet a kétely, megkísért a
hitetlenség, az Isten ellen való lázadás. De Isten az övéit ilyenkor sem hagyja
el, hanem erős kézzel tartja és megőrzi ezekben a mélységes helyzetekben.
Ilyenkor mi is kiáltsunk a bibliai apával együtt: hiszek Uram, légy segítségül
az én hitetlenségemnek!.
Jézus Krisztus a hitben is
a legnagyobb példaképünk. Az Ő győzelme, a mi győzelmünk. Bár az Ő útja
teljességgel egyedi és egyedülálló volt, hisz Ő a Megváltó, mégis az a mód,
ahogyan a hitben végigjárta útját a kereszt kínjáig, az nekünk is követendő
példa és csodálatos erőforrás. Az Ő élete azt is megbizonyítja, hogy a hitben
való élet nem hiábavaló. Megéri a fáradtságot. Ahogy Jézus is szenvedéseken és
kísértéseken át ment be a dicsőségbe, úgy nekünk is csak ezen az úton lehet oda
bejutni. Mi Krisztus nyomdokát követve juthatunk Istenhez, mert Ő az út. De
Krisztus azt ígérte, hogy Ő az övéit is el fogja vezetni oda, ahol most Ő van,
az Atya dicsőségébe. Bár a hit nem érdem, de Isten ígéje azt mondja, hogy az Úr
megjutalmazza a benne hívőket. Mi hitben mindent megkapunk, azt is amire itt a
földi életben van szükségünk, de az örök életet is, ami teljességében ez élet
után lesz a miénk. Aki hisz, az a leggazdagabb ember, aki pedig nem hisz az
meggyalázza Isten tés megrabolja saját magát a legnagyobb áldástól. Ne
maradjunk hát szegények, ha gazdagok is lehetünk!
Lőrincz
István
Lehetséges cím.Hinni Istenben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése