A lelkiismeretről

A lelkiismeretről

I . A lelkiismeretről általában

            Manapság elég keveset a lelkiismeretről. Pedig erről a kérdésről beszélgetni kell, főleg ebben az időben, amikor értékválságról beszélünk, olyan dolgok, amik eddig természetesek voltak, ma már nem azok. A liberalizmus, rosszul értelmezett tolerancia teljesen átírták a dolgokat.

            Ez az előadás három célt tűz maga elé. Először is tudatosítani kell, hogy minden embernek van lelkiismerete, hiszen ez Istennek egy olyan ajándéka, amit minden lélekbe belehelyezett. Ezért ha ezzel nem foglalkozunk, ezzel nagy károkat okozunk mind magunknak, mind a körülöttünk élőknek. A második cél, hogy ezt a kérdést újra értelmezzük, tudatosítsuk magunkban, olyan értelemben is, hogy a lelkiismeret igazodjon Isten akaratához. A harmadik célkitűzés, hogy lássuk meg, hogy a lelkiismeretet állandóan formálnunk kell, hisz ez az egyik legfontosabb belső nevelőeszköz a mi életünkben. Így ez az előadás segítséget akar adni a lelkiismeret formálásában, érzékennyé tételében is.

a.Mi a lelkiismeret? Lelkiismeret a Bibliában.

Az Ószövetségben a „lelkiismeret” szó nem fordul elő, de sokszor a „szív és lélek” szavak alatt ezt kell érteni. Mondjunk erre pár példát. Amikor Dávid a barlangban levágta Saul köpenyének a szélét, azt olvassuk, hogy megesett rajta a szíve, vagyis bántotta a lelkiismeretet. A Dávid lelkiismerete azt mondja, hogy ez bűn volt, mert ezzel megsértette a király tisztességét, méltóságát. „Sám.24,1O-ben, miután Dávid megszámolja a népet, azt olvassuk, hogy ez nyugtalanította a szívét, hisz Joáb is figyelmeztette, hogy ezt ne tegye meg.

            A Példabeszédek könyve is beszél rejtett formában a lelkiismeretről. Például: minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet.(Példb.4,23)Más szavakkal vigyázz a lelkiismeretedre!

            Az Újszövetségben már többször találkozunk a „lelkiismeret” szóval, összesen 3O-szor.Az Ap.cse.23,1-ben Pál ártatlanságát hangsúlyozza és jó lelkiismeretére hivatkozik.”Atyámfiai, én teljesen jó lelkiismerettel szolgáltam Istennek  mind e mai napig. Ez a megtérése előtti időre is vonatkozik, hisz ő azt is jó lelkiismerettel tette, meg lévén határozottan győződve arról, hogy a keresztyének tévtanítók, akiket üldözni és megölni kell.

            A Félix előtt tartott védőbeszédében is hivatkozik a lelkiismeretre :”Ezért magam is arra törekszem, hogy mindenkor feddhetetlen lelkiismeretem legyen Isten és emberek előtt.”(Ap.csel.24,16) Pál a leveleiben is rendszeresen hivatkozik a lelkiismeretre:”Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szentlélek által.”(Róm.9,1) „Mert ez a mi dicsekvésünk, lelkiismeretünk tanúságtétele.” (2Kor.1,12) Timóteus számára kihangsúlyozza, hogy mennyire fontos, hogy tiszta és jó lelkiismerete legyen. Olyanok legyenek, mármint a gyülekezet vezetői, akiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel.(1Tim.3,9)

            A Zsidók 1O,22-ben arra biztat az apostol, hogy „járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szivük tiszta a gonosz lelkiismerettől.” Vagyis vigyázzunk arra, hogy úgy éljünk, hogy a lelkiismeret ne vádoljon minket.

b. Mi nem a lelkiismeret?

            Vigyáznunk kell arra is, hogy a lelkiismeretet ne tévesszük össze más dolgokkal, amiknek nincs közük a lelkiismerethez.

            A lelkiismeret először is nem egy olyan ösztön, amivel az állatok is rendelkeznek. Nem a génjeinkbe írt parancs, mint a vándormadárnál, hogy ősszel és tavasszal keljen útra Afrikába illetve Európába. A lelkiismeret nem egyfajta érzés, ráérzés, ezzel egyházi körökben is gyakran találkozunk. Tégy úgy, ahogy érzed, s ez legyen cselekvésed normája. Amit jónak érzel az jó, amit rossznak, az rossz. Ha most úgy érzed, hogy már nem a feleségedet szereted, hanem egy 2O évvel fiatalabb szomszédasszonyt, akkor válj el és vedd el azt feleségül.

            A lelkiismeret nem egy tévedhetetlen erkölcsi iránytű, mert a lelkiismeret nem mindig egyezik az igei igazsággal. Jézus figyelmezteti tanítványait arra, hogy olyan idő jön, amikor azok, akik megölik őket, úgy gondolják, hogy istentiszteletet végeznek (Ján.16,2) Pál Agrippa előtt elmondja, hogy egykor ő is úgy vélte, hogy mindent meg kell tegyen a Názáreti Jézus neve ellen, s az ő követői ellen, s ezt jó lelkiismerettel tette.(Ap.csel.26,9)

            Vigyáznunk kell arra, hogy a lelkiismeretet ne azonosítsuk Isten kijelentésével. Bár sokszor állítjuk, hogy a lelkiismeret az Isten hangja bennünk, de ez sem mindig igaz. Mert Isten szólhat ugyan a lelkiismeret által, de ő a Szentírásban jelentette ki magát és akaratát.

            Az ötödik félreértés az lehet, hogy a lelkiismeret egy velünk született Isten-ismeret lenne. Pál a Róm.2,5-ben kifejezetten különbséget tesz egyfelől a szívbe írt törvény és a lelkiismeret között. De ez korántsem jelenti azt, hogy a kettő között nincs kapcsolat és hasonlóság és mégis két különböző dologról van szó.

            Végül vigyáznunk kell arra, hogy a lelkiismeretet ne azonosítsuk egy kulturális normával. Freud az állította, hogy a lelkiismeret tiltások, parancsolatok, elvárások eredménye. Ezek kétségtelenül formálják a lelkiismeretet, de a lelkiismerete a lelkiismeretet nem lehet egyfajta kulturális formálódás eredményének tekinteni. Mert Ádám és Éva elrejtőzött Isten elől a bűneset után, de ekkor még nem lehet kultúráról beszélni, tehát lelkiismeret létezett már a kultúra előtt is.

c. Mi hát a lelkiismeret?

A lelkiismeretre egy definiciót, meghatározást adni nagyon nehéz dolog. Talán egészen pontosan nem is lehet meghatározni, de érdemes ezzel próbálkozni, s magunknak mindenképpen megfogalmazni, hogy mi számunkra a lelkiismeret. Én is megpróbálom ezt, de hogy fog-e sikerülni, azt nem tudom ígérni.

            Abban megegyezhetünk, hogy a lelkiismeret Istennek egy rendkívüli ajándéka, amit nagyra kell értékelni s amivel nagyon tapintatosan és óvatosan kell bánni. Induljunk el onnan, hogy a Biblia tanítása szerint Isten az embert a saját képére és hasonlatosságára teremtette, s ez azt jelentette, hogy Ádám és Éva a bűneset előtt pontosan tudta, hogy mi az Isten akarata. Hogy ebben milyen szerepe volt a lelkiismeretnek, azt nagyon nehéz megmondani, mert egy szent ártatlanságban éltek, a bűnhöz semmi közük sem volt, azt se tudták, hogy van bűn. Isten minden parancsát pontosan megtartották. Egy hasonlattal azt mondhatnám, hogy amíg egy autóvezető pontosan betartja a közlekedési szabályokat, nem is veszi észre, hogy van rendőr, a rendőr számára csak akkor lesz valóság, amikor egy szabályt áthágott és a rendőr megállítja és megbünteti.

            A lelkiismeret szoros együttműködésben áll az Isten-ismeretünkkel, s ilyen értelemben a viselkedésünket ütközteti, szembesíti az Isten-ismeretünkkel. A lelkiismeret segít minket abban, hogy megállapítsuk, hogy szavaink és cselekedeteink egyeznek-e Isten akaratával? Az Isten-ismeretet két úton nyerjük meg. Egyrészt már egy bizonyos Isten-ismerettel születünk, de ez később a tanulás által elmélyül bennünk.

            A lelkiismeret nagyon objektív módon ítéli meg a cselekedeteinket. A lelkiismeret nem alkot, nem talál ki normákat és törvényeket. A lelkiismerete leméri, megítéli a cselekedetünket, magaviseletünket, hogy az egyezik-e azzal az Isten-ismerettel, ami bennünk van. A lelkiismeret és az Isten-ismeret kapcsolata a hadvezér és a hadsereg kapcsolatához hasonlítható. A lelkiismeret nélküli Isten-ismeret olyan, mint a hadvezér nélküli hadsereg.

d. A lelkiismeret funkciói

De működik, mert Ádámnak és Évának jelzi, hogy rosszat cselekedtek, mielőtt Isten ezt még számon kérte volna tőlük.

                A lelkiismeret először is egy belső vádoló szerepét tölti be. Mindent lemér, megítél,  amit cselekszünk. Mindig megmutatja bűnösségünket, amikor valami rosszat cselekedtünk. A lelkiismeret nagyon kemény, szinte azt mondhatnám, hogy irgalmatlan ebben. Mindent kegyetlenül leleplez. A Biblia erre rengeteg példát hoz. A tömeg, amely pünkösdkor hallgatja Péter prédikációját szívében megkeseredik, szíven találja őket, szó szerint átszúrja a szívüket.(Ap.csel.2,37)A lelkiismeret itt egyértelműen a vádoló szerepét tölti be.  A jelenlevőknek esélyük sincs arra, hogy tagadják bűnösségüket. s cselekedeteinket az Isten akaratához

                Persze, az ember adott esetben mindent megpróbál, hogy a lelkiismeret hangját elnémítsa, elhallgattassa. Ez az egyik legrosszabb dolog, amit az ember tenni tud.  A legjobb pedig, ha helyet adunk a lelkiismeret vádolásának, hisz ez alapos önvizsgálatra, bűnbánatra és megtérésre vezet.

                A második dolog, amit a lelkiismeret elvégez:a belső bíráskodás. A lelkiismeret minden cselekedetünkre reflektál. Mindig odaméri szavainkat és cselekedeteinket az Isten akaratához. A lelkiismeret bíráskodása így mindig tökéletes volt. A bűneset után sajnos ez megváltozott. .Ezért szoktuk a lelkiismeretet egy belső hangnak is nevezni. A bűneset előtt a lelkiismeret pontosan ismerte és követte Isten akaratát. A bűneset után ez nyilván megváltozott, de a lelkiismeret mégis megszólal Ádámban és Évában, hisz már azelőtt érzik és tudják, hogy rosszat cselekedtek, mielőtt Isten figyelmeztette volba őket erre. A lelkiismeret  ugyan úgy döntést hoz az életünkben, mint egy bíró egy adott ügyben. A bűneset előtt a lelkiismeret mindig tökéletes döntést hozott. Nem volt lehetőség a mismásolásra, a kompromisszumra , megvesztegetésre. A bűneset után a lelkiismeret sajnos már nem csalhatatlan, tévedhetetlen.

                A lelkiismeret döntése lehet pozitív vagy negatív. Az eredménye lehet öröm vagy bánat, repíthet minket mennyei magasságba, de vihet pokoli kínba és mélységekbe is. A jó lelkiismeret puha párna, a rossz lelkiismeret háborgó tenger. Kálvin azt mondja, hogy a rossz lelkiismeret pokol az ember számára.

                A lelkiismeret döntése olyan dolog, amit az ember örökre magával visz. A lelkiismeret lehet a legjobb barát, vagy a legnagyobb ellenség. Nincs nagyobb gazdagság, nincs tisztább öröm, mint a jó lelkiismeret. De a rossz lelkiismeret örökre vádol és nem hagy nyugodni. A rómaiak és egyiptomiak azt gyakorolták, hogy ha valaki gyilkosságot követett el, akkor három  napra összezárták a holttestttel, hogy annak látása, jelenléte nyugtalanítsa, zaklassa, vádolja a gyilkos lelkiismeretét.

e. A bűneset következményei a lelkiismeretre nézve

            A bűnesetnek súlyos következményei lettek a lelkiismeret vonatkozásában. Előtte az embernek igaz Isten-ismerete volt és minden dologban helyesen cselekedett. A bűneset miatt azonban egy szörnyű lelki sötétség borult az emberre.

            De az ember mégsem vesztett el mindent. Egy puritán írásmagyarázó így fogalmaz: a lelkiismeret gyertyája nem aludt ki egészen. Az emberben maradt némi világosság, ahogy azt Kálvin mondja, úgy hogy különbséget tud tenni  az illő és illetlen, a jó és a rossz között. A bűneset első súlyos következménye a lelkiismeretre nézve, hogy az már nem csalhatatlan, nem tévedhetetlen. A lelkiismeret adott esetben végzetes hibákat követhet el.

            A második következmény, hogy a lelkiismeret elveszítette hatékonyságát. Mivel a lelkiismeret már nem ismeri Isten teljes akaratát, ezért csak részlegesen és akadozva működik. A lelkiismeret hangja a bűnbe esett emberben már sokkal halkabb és homályosabb.

            A harmadik következmény, hogy hogy az ember nem jól formálja azt és így annak a normái már nem egyeznek Isten akaratával. Ezt látjuk Pálnál is, aki azt mondja, hogy  a damaszkuszi út előtt ő jó lelkiismerettel üldözte a keresztyéneket.

Mindezek alapján látjuk, hogy a lelkiismeret lényeges része az embernek, súlyosan károsodott a bűnesetben s most csak fogyatékosan működik.

f. Az újjászületés és a lelkiismeret

Bunyan a Szent háború című könyvében képletesen írja le azt, hogy mi történik a megtéréskor és újjászületéskor. Ő beszél Tudósítóról, kit Lelkiismeretnek nevez. Azt mondja, hogy ez az úriember mindent pontosan feljegyez, ami a városban történik. Ez az úriember mindig az igazságot szólja, a rosszat se hallgatja el. Miután Diabolosz beveszi az Emberlélek várát, Lelkiismeret hangja elnémul. De Immánuel herceg visszahódítja Emberlelket, s Lelkiismeret kiszabadul s újra beszélni kezd.

            Amikor az újjászületésben Isten munkálkodni kezd az emberben a lelkiismeret felébred és úgy kezd működni, ahogy azt az Úr rendelte. A lelkiismeret első munkája, hogy megmutatja azt, hogy bűnösek vagyunk, hogy Isten minden bűnünket ismeri.

            A lelkiismeret annyira működik, amennyire az ember megismeri Istent és az ő akaratát. Először a durva bűnöket fedi fel bennünk: tisztátalan vágyak, hazugság,, káromkodás. De munkája folytatódik és kezdi felfedni az úgynevezett finom bűnöket, azt ha fantáziánk bűnös területekre téved, hogy szeretetlenül beszélünk, hogy megrekedt az Istennel való kapcsolatunk. A lelkiismeret leleplezi a szóban, cselekedetben, gondolatban elkövetett bűnöket, de a mulasztási bűneinket is.

II A  lelkiismeret állapotai

            1. Alvó lelkiismeret. Minden meg nem tért embernek alvó lelkiismerete van. Ez nem jelenti azt, hogy a lelkiismeret teljes mértékben tétlen vagy felelőtlen, mert ilyen állapot soha sincs. Pál apostol beszél a zsidó néppel kapcsolatban a Róm.11,8-ban erről: a kábultság lelkét adta nekik, szemet, hogy ne lássanak, fület, hogy ne halljanak.

2. A megbélyegzett lelkiismeret. Erről is Pál beszél az 1Tim.4,2-ben, Ez egy megkövesedett, megmerevedett állapotot jelent. Ez akkor következik be, amikor a lelkiismeret hangját rendszeresen elhallgattatjuk. Az ilyen lelkiismeret érzéketlen a bűn iránt. Ez egyfajta büntetés a tudatos vétkezésre. (Róm.1,28)

3. Félrevezető lelkiismeret. Ez a fajta lelkiismeret azt eredményezi, hogy másképp lássuk a dolgokat, mint ahogy azok valójában vannak. Ennek az a következménye, hogy a rosszat jónak és a jót rossznak látjuk. Pálnak is ilyen lelkiismerete volt a megtérése előtt. Ő azt hitte, hogy jót cselekszik, amikor üldözte a keresztyéneket. Péter is beszél erről pünkösdkor, amikor azt mondja: ti így öltétek meg a Messiást.

            4.Kételkedő lelkiismeret. Ez akkor áll fenn, ha valaki elkövetett egy cselekedetet és nem tudja, hogy az jó vagy rossz-e? Ez nem veszélytelen dolog. Pál egy ilyen kérdést említ: ehetnek-e a keresztyének bálványáldozati húsból? Az egyik azt mondja igen, a másik pedig, hogy nem! Ha valaki eszik, az bizonyos kell legyen abban, hogy nem vétkezik. Ha viszont nem bizonyos, akkor ne egyen, mert ami hitből nincs, bűn az.(Róm.14,23) Ha a lelkiismerete kételkedik valamiben, akkor jobb, ha azt a dolgot nem tesszük meg.

            5. Aggódó lelkiismeret. Az ilyen ember akkor is fél megtenni dolgokat, amikor a lelkiismerete azt jónak mondja. Ez a túl érzékeny lelkiismeret. Az ilyen ember minden dologban stresszeli magát, hajlamos a depresszióra és nehéz lelkigondozni. Áldott emlékezetű Nagy Pista bácsi egyszer Magyarókerekén megevett ötvenvalahány szilvásgombócot. Annyira bántotta aztán a lelkiismeret, hogy emlékszem, bár én gyermek voltam, hogy édesanyám napokig kellett vigasztalja: Pista, hát ne bántsa annyira ez, ha jól esett, semmi baj sincs, váljon egészségére.

6.Vádoló lelkiismeret. Amikor olyasmit teszünk, amit a lelkiismeret bűnnek érez, akkor vádoló lelkiismeretről beszélünk. Az újjászületett ember lelkiismerete ilyen. Leleplezi a bűnt bennünk, vádol és elítél. Ezt látjuk Péter pünkösdi prédikációja után. A lelkiismerete elkezdi vádolni az embereket és kérdezik: mit cselekedjünk atyámfiai? De ez nem mindig üdvözít, hisz Júdást is vádolta a lelkiismeret és az öngyilkosságba menekült. Nagyon fontos, hogy az ilyen vádolás Istenhez és megtérésre vezessen..

7. A jó lelkiismeret. Az ilyen lelkiismeret békességre talált Jézus vérében. Jó lelkiismeretről ott lehet beszélni, ahol nincs már bűn, illetve, amiket elkövettünk, azokat odavittük Jézus keresztjéhez és ott vannak Jézus vére alatt. Erről beszél a Káté 6O-ik kérdése: jóllehet a lelkiismeretem vádol, hogy Istennek minden parancsolata ellen vétkeztem. De a lelkemben mégis békesség van, mégpedig azért, mert, ahogy a Káté fogalmaz, Isten nekünk tulajdonította Krisztus tökéletes elégtételét, igazságát és szentségét.

III. A lelkiismeret formálása

a.    Általános alapelvek

           

Ezzel eljutottunk előadásunk utolsó, harmadik részéhez. Láttuk, hogy minden embernek van lelkiismerete. De ez a lelkiismeret nem egyszer s mindenkorra adott, nem változhatatlan, hanem formálható. Ez például nagyon fontos szülői feladat .A Péld.22,6 szerint: „tanítsd a gyermeket, mely úton járjon, még ha megöregszik, akkor sem távolodik el attól. A „tanítsd” szó egy különös jelentéssel bír: előre megrágni, mert abban az időben nem volt még bébiétel és a szülő a fog nélküli gyermeknek előre megrágta az ételt.

            Ennek a parancsnak Ábrahám is engedelmeskedett, mert róla azt olvassuk: tudom róla, hogy megparancsolja fiainak és háza népének, hogy őrizzék meg az Úr útját. A lelkiismeret formálása elsősorban a szülők kötelessége, ők Istentől kapták gyermekeiket s felelősek azért, hogy mindenek előtt Isten igéjével formálják őket. Ők azok, akik kereszteléskor megfogadják, hogy úgy nevelik, illetve neveltetik őket, hogy majd önként tegyenek vallást hitükről. A lelkiismeret formálását a szülők nem bízhatják az iskolára, illetve a társadalomra.. Amit egy gyermek a családban kap, az legtöbb esetben döntő módon határozza meg az életét.

            De a lelkiismeret formálása minden tanító, tanár, lelkipásztor és vezető szent kötelessége is. Sajnálatos módon egy olyan világban élünk, ahol minden inog, olyan értékek is, amik egy nemzedékkel korábban még természetesek voltak, ma már megkérdőjelezettek lettek. A mai modern ember maga akarja eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz, lázad minden korlát ellen, amit a szülő, nevelő, egyház, hit, felsőbbség állít elé. Ez a korszellem lassan belopózik a keresztyén családokba is. Mindent szabad, mindent lehet, ez ma a divatos jelszó. A jólét és élvezet a legfontosabb.

            A lelkiismeret az Isten ajándéka. Ő Ádámot és Évát lelkiismerettel teremtette, most is minden ember lelkiismerettel születik, de azt formálni, alakítani kell. A formálás a születés pillanatától kezdődik a nevelés, tanítás és mindenekelőtt a személyes példaadás által. A lelkiismeret formálása nagyban függ kultúrától, vallástól és kortól. Néhány példa erre. Afrikában, Dél-Amerikában vannak olyan törzsek, ahol alig van öltözet rajtuk, de ott ez nem számít illetlennek, kirívónak és kísértőnek. Emiatt egyáltalán nincs szégyenérzetük.

            Az is szomorú tapasztalat, hogy neveléssel nem érjük el sokszor a kitűzött célt Ezért a szülők nem hibásak, sok hívő családban felnőtt fiatal elhagyja később az Úr útját. Sok esetben hiába van jó nevelés, jó példa, a gyerekek mégis más úton járnak. De ez nem változtat azon a tényen , hogy a keresztyén szülők szent kötelessége a gyermekeik hitben és istenfélelemben való nevelése és ez nem lehet hiábavaló, még akkor sem, ha sokszor az eredmény nem ezt mutatja. Lássunk hát néhány fontos elemet a lelkiismeret formálásában.

            1.Istenre és az ő igéjére tekintsünk úgy, mint a legfőbb tekintélyre. Tudatosítsuk gyermekeinkben, hogy nem az a meghatározó, amit mi mondunk, akarunk, hanem amit az Úr mond és akar. Persze ezt tapintattal és bölcsen kell tenni, nem úgy, hogy kőkeményen kijelentjük, hogy ez Isten akarata, és pont, hanem gyertek, keressük együtt Isten akaratát.

            2. A gyermekek lássák meg a szülők életében, hogy számukra fontos az Isten akarata, hogy ennek a szülők önként és örömmel, nem formalitásból, kényszerből vagy félelemből engedelmeskednek.

            3. Mutassuk meg, hogy Istennek az élet minden területére nézve van akarata, és a gyermekek lássák meg, hogy a szülők minden területen igazodnak ehhez.

            4. Nagyon fontos a fegyelem a lelkiismeret formálásában. A gyermek meg kell tanulja, hogy ő nem rabszolga, de nem is lázadó, aki minden előírást megvethet és áthághat.

            5. Legyünk következetesek és egyértelműek. A gyermek nagyon hamar észreveszi ennek hiányát, legyen összhang a tanításunk és a magatartásunk között.

6.Vigyázzunk arra, hogy ne általánosítsunk, ne mondjuk azt, hogy pl. filmet nem szabad nézni, mert minden film rossz, hisz vannak nagyon jó filmek is. Beszélgessünk el arról gyermekeinkkel, hogy mi tesz jóvá vagy rosszá egy könyvet, egy filmet. A helyzetet nehezíti, hogy a Biblia nagyon sok mindenről nem beszél, amivel nekünk ma szembe kell nézni, hisz a bibliai időkben nem volt film, internet, dohányzás. De ezekre a kérdésekre a Biblia irányvonalakat ad.

7. Végül vigyázzunk arra, hogy a lelkiismeretet nem állandó tiltással, negatív hozzáállással lehet formálni, hanem annak felmutatásával, hogy mi a jó, hasznos, építő, Isten szerinti és annak cselekvésére bátorítsuk egymást.

b.    A lelkiismeret formálásának szempontjai

1 A Biblia nagyon gyakran arra kéri a szülőket, hogy mondják el gyermekiknek, hogy mit tett az Úr a múltban. Ennek az a célja, hogy ne menjenek feledésbe Isten tettei és hogy a parancsolatait megtartsák. Az Isten tetteinek ismerete tehát segít a lelkiismeret formálásában és a bűntől való megőrzésben. Az Isten-ismeret hiányának súlyos következményei vannak, ezt látjuk a Bírák könyvében. Józsué halála után felnő egy nemzedék, akit nem ismerték Istent, elhagyták az Urat, akit atyáik még ismertek, szolgáltak, aki kihozta népét Egyiptomból.

            Nagyon fontos, hogy a gyermekeink halljanak Isten tulajdonságairól,hogy ő egy szent Isten. A gyermek kell lássa, hogy szülei szent életre törekednek. Azt is el kell mondani, hogy Isten szeret minket és a parancsolatait is szeretetből adta, s ezek javunkat szolgálja. Beszéljünk arról is, hogy Isten mindent tud és lát, azt is látja, amit titokban csinálunk.

            2. A második dolog, hogy minél gyakrabban hivatkozzunk a lelkiismeretre .Nem kell mindenért megszidni a gyermekeinket, de rá kell kérdezni: ezt vagy azt miért tetted? Mi indított erre, mit gondolsz, hogy Isten mit szól ehhez? Próbáljuk konfrontálni gyermekeinket cselekedeteik következményeivel. Pl. ha elkezdesz cigarettázni, kiadsz egy óriási pénzösszeget és megrövidíted az életed.

            3. A bibliai alapelvek megtanítása nagyon fontos. Azt is meg kell tanítani, hogy ezt tudják alkalmazni a mindennapi életükre.. Már a kisgyermeknek el kell mondani világosan, hogy mit tett jól vagy rosszul.. Ebben legyünk nagyon konkrétan nevezzük néven a dolgokat. Később próbáljuk tanácsolni őket barátságok megkötésénél, könyvek olvasásánál, filmek nézésében, a szexualitás kérdéseiben. Nekünk már serdülőkorban elmondta édesanyánk, hogy bár hét évet vártak a határ két oldalán egymásra, mégis amikor két héttel az esküvő előtt megérkezett eszük ágában sem volt nemi életet élni, hanem tisztán tartották meg magukat a házasság pillanatáig. Amikor 2 év múlva édesapámat börtönbe zárták, édesanyám azt mondta, hogy azt gondolhatták volna, hogy ez Isten büntetése a bűnük miatt, de így nem bántotta őket hat és fél éven át a lelkiismeret.

            Vegyük komolyan gyermekeink kérdéseit, igyekezzünk őszinte válaszokat adni azokra. Nézzünk meg velük egy filmet és azután beszélgessünk el velük a filmről.

            4. Tudatosítsuk gyermekeinkben, hogy ha bűnös dolgokat tesznek, vétkeznek Isten ellen, hogy minden bűnnel szégyent hozunk az Isten nevére. Ne az fájjon, hogy gyermekünk a bűnével ránk hozott szégyent, hanem hogy Istent gyalázta meg.

            5. Fontos arról is beszélni, hogy sokszor nagy különbség van az Isten akarata és az emberi hagyományok, szokások között. Van sok és szép hagyomány, amihez ragaszkodni kell, amiknek a megtartására gyermekeinket is bíztatni kell, de van olyan is, amit felül kell bírálni és amiken változtatni kell. Türében szép hagyomány volt, hogy a halottas házhoz tyúkot s lisztet vittek, de az is szent hagyomány volt, hogy a virrasztóban és torban a féldecis hatszor járt körbe, s így néha a végén már jó egészséget kívántak a halottnak.

            6.Végül legyünk alázatosak, ne ítélkezzünk könnyelműen mások cselekedete felett. Ne akarjunk mindenre azonnali választ adni. Valljuk be, hogy néha vannak olyan nehéz kérdések, amik meghaladnak minket.

c.     Bibliai irányelvek döntések meghozásában

A világ újabb és újabb dolgokkal konfrontál minket, amik a Biblia keletkezésének idején nem voltak még jelen. Fontos, hogy ezeknél határozott bibliai elveket tudjunk adni és azokat tudjuk alkalmazni is. Nyilván felnőtt gyermekeinket és felnőtt embertársainkat kényszeríteni semmire sem tudjuk. De felelősségüket erősíthetjük, döntéseikben segíthetünk.

            Az egyik fontos terület e pénzzel való bánás. A gyermekeinknek egy bizonyos idő után zsebpénzt adunk, beszélgessünk el velük arról, hogy ezt hogyan költsék el. Hogy mit vegyünk és mit ne vegyünk, hogy ne szórjuk a pénzt, hogy ne költsük káros szenvedélyekre.

                        Tedd azt, amit Isten akar, amit Isten kér tőlünk. Ebben a tízparancsolat mértékadó. De Istennek vannak más parancsai is, pl. legyetek józanok. Mennyi bajt és szenvedést okoz az alkohol mértéktelen fogyasztása. Ne bátortalanítson az se el, ha ezért gúnyos megjegyzéseket kapunk, vagy ha egy adott közösségben a véleményünkkel egyedül maradunk.

            Mutass jó példát. Csak azt kérjük mástól, amit magunk is teszünk. A dohányzó vagy italozó szülő nehezen tudja lebeszélni gyermekét vagy embertársát a dohányzásról vagy italozásról.

            Egy fontos alapelv, hogy ne tégy olyat, amihez nem kérheted Isten segítségét.  A régieknek volt egy ilyen mondása, sok helyen ki is volt írva: és ehhez Jézus mit szólna? Minden cselekvésnél fel kell tenni a kérdést: Jézus ezt megtenné, ezt a könyvet elolvasná, ezt a filmet megnézné, a hatodik féldecit bedobná-e és sorolhatnám tovább.

            Végszóként csak annyit, hogy ezt az előadást abban a tudatban írtam meg, hogy minden kérdésre nem tudtam választ adni. De ha ebben csak egy pici segítséget is tudtam adni, ha ebben a kérdésben csak egy picit is világosabban látunk, s ha ezáltal a lelkiismeretünk érzékenyebb s Isten akaratához igazodóbb lesz, akkor ezért minden dicsőség az Istené legyen.

(Ezen előadásomat nehéz időkben , a koronavírus elleni harc idején 2O2o márciusában írtam A.T.Vergunst Een goed geweten könyvének felhasználásával.)

                                                                                                Lőrincz István