Jézus és a „közönséges” bűnözők
Jézus szenvedéstörténetében rengeteg féle emberrel
találkozunk. Kicsiben ott megtaláljuk az egész világot. És ez nem véletlen,
ennek így kellett lennie, hogy ebben a történetben mindenki magára találhasson
és dönthessen. Mert Jézus szenvedése, keresztje mindenkit döntésre hív. Vagy
mellette vagy ellene.
Ott vannak a kereszt körül a zsidók, de ott vannak
a rómaiaik is. Ott vannak az egyszerű emberek, ott van Cirénei Simon, aki a
mezőről jön, de ott vannnak a magas rangú politikusok is, mint Például Pilátus,
a római helytartó. Ott vannak az ellenségek, a főpapok, a farizeusok, de
ott van a jóbarát, a tanítvány, János is. Ott van a szent életű édesanyja,
Mária, de ott vannak a vele együtt megfeszített gonosztevők is. Most róluk
szeretnék szólni, először a jobb kéz felől, majd a végén a bal kéz felől
megfeszített gonosztevőről is.
Nagyon hálásak kell lennünk, hogy ott vannak, mert Jézus
bűnösök iránti irgalmas szeretete ragyog fel ebben. Vigasztalást lehet
meríteni, hogy nincs olyan mélység, amiből Krisztus ki ne tudna szabadítani
minket. Jézushoz mindenki kiálthat, még a halálra ítélt bűnöző is, és azonnal
jöhet a válasz: még ma velem leszel a paradicsomban.
Ennek az embernek, a jobb kéz felől megfeszített
gonosztevőnek az Úr hitet ajándékozott. Itt is látjuk, hogy a hit Isten
ajándéka és ő ezt mindenkinek adhatja, még a legelvetemültebb embernek is. És
nem is akármilyen hite volt, hanem hatalmas hite. Ez lehetetlennek tűnik s
mégis igaz, nagy bűnösnek nagy hite lehet. Ez is vigasztalás minden ember
számára. Az ilyen hit megtarthatja azt is, aki rettenetes bűnökbe esik. Sok
ember felteszi a kérdést: mi hasznoam van abból, ha hiszek? Nos, ebben a
történetben megláthatjuk, hogy mekkora haszonnal jár a hit. Tíz pontban foglaljuk
össze ennek az embernek a hitét.
1.Az
első az, hogy kérésében nagyon szerény volt. Csak annyit kért: emlékezzél meg
rólam. Többet nem, mert a hit nem követelőző. Szinte azt mondhatjuk, hogy ez a
gonosztevő kíméli Jézust, hisz tudja, hogy neki is nagy szenvedései vannak.
Emlékezzél meg rólam, nem most, nem azonnal, hanem majd amikor eljössz a te
országodban. A hit tud várni, amíg a másik ráér, amíg alkalma lesz. Ponzt az
ellentéte a másik gonosztevőnek, aki nem kér, hanem követel: szabadítsd meg
magadat és minket is. Ő teljes szabadítást kér, mégpedig most rögtön. És Jézus
ezt az agresszív, követelőző kérést nem hallgatja meg. De az elsőt, a
szerényet, a szeretetteljest, a várni tudót azt igen. Melyikre hasonlít a
mi imaéletünk?
2. Ez az ember nem
emberekhez fordult segítségért, hanem Jézushoz. Tudta: emberek úgysem
hallgatják meg és nem is segítenek rajta. Tudta, hogy emberektől nem kaphat
mást, mint elutasítást De Krisztus könyörült rajta, éspedig azonnal és sokkal
többet kapott, mint amit kért. Aki hisz Krisztusban, az nem kell elutasításra
számítson Mért? Mert kiérdemelte? Mivel érdemelhette volna ki? Semmivel! De ezt
Krisztus érdemelte ki számára s a hit ezt egyszerűen elfogadja ajándékként.
Krisztus az, aki minden elutasítást magára vett a kereszten. Ez a Biblia
örömüzenete. Ez a Bibélia szíve. Ez a gönosztevő és minden bűnös ahhoz a
Krisztushoz fordulhat, aki az emberek minden elutasítását , a ránk kimondott
nemeket is mind magára vette és eltörölte. Jézus azt mindja a hittel hozzá jövő
bűnösnek: én ma eltörlöm a te ítéletedet a véremmel. A paradicsomba mehetsz,
mert már egy eltöröletlen bűnöd se maradt.
3. Harmadszor abban
látszott meg a hite, hogy imádkozott S ez nem volt látszat, szíve mélyéről
imádkozott Ha nem lett volna hite nem imádkozott volna. Csak az imádkozik
Krisztushoz, aki hisz benne.
4.A negyedik dolog,
amiben hite meglátszik az, hogy hitét meg is vallja. Nyilvános hitvallást tesz.
Mindenkinek füle hallatára kiált a megfeszített, megcsúfolt Jézushoz, egy olyan
pillanatban, amikor ezt senki más nem teszi., még a tanítványai sem, hisz azok
rég elszaladtak. Ő itt ország-világ előtt Úrnak vallja Jézust, miközben Tamás
csak jóval később fog idáig eljutni.
5.Az ötödik dolog,
amiben felragyog a hite az, hogy hisz Jézus jövendőjében. Ő efelől egy
pillanatioig se kételkedik, annak ellenére, hogy most emberileg úgy tűnik, hogy
Jézusnak csak múltja van, de jövője nincs. Amikor eljössz a te országodban,
mondja, s mi tudjuk, hogy az eredeti szövegben itt a királyság, királyi uralom
szó található Ő hiszi, hogy ez a mellette megfeszített ember nem akárki, hanem
maga a Király, hogy ő nem az elvetett, hanem a kiválasztott. Tudja, hogy Jézus
nem a halálba megy, hanem a mennybe, az ő királyságába. Ő hisz abban, amit nem
lát, aminek most minden ellene mond, Mózeshez hasonlóan látja a láthatatlant.
6 A hatodik dolog, hogy
azt is hiszi, hogy amikor Jézus el fog jönni az ő országában, meg fogja keresni
azokat, akik itt lenn hittek benne. Csodálkozva tesszük fel a kérdést? Ki
tanította meg ezekre ezt az embert? Hisz ő nem járt sem vallásórára, sem
kátéfelkészítőre, de még istentiszteletre sem. Bibliája sem volt soha. Csak egy
lehetséges válasz van erre Isten Szentlelke. Később Pál le fogja írni, hogy
senki sem vallhatja Úrnak Jézust, csakis a Szentlélek által. Ez már itt
beteljesedik.
7. A hetedik dolog
amiből kitűnik, hogy ennek az embernek volt hite, az a bűnismerete. Ez már
abból meglátszik, amit nem is Jézusnak, hanem a bal kéz felől megfeszített
bűnözőtársánek mond. Hisz kemény szavakkal feddi meg kollégáját: mi ugyan
joggal szenvedünk, mert cselekedeteink méltó bűntetését vesszük. Ehhez nagy hit
kell, mert nem ez a jellemző az emberekre. Az emberek nagyon nehezen vallják
meg a bűnüket. Huszonhárom év óta járok börtönbe, de egy kezemen meg tudnám
számolni azokat a fogvatartottakat, akik nyíltan bevallották: bűnt követtem el.
A többi mind ártatlannak vallotta magát. Az emberre sokkal inkább az jellemző,
hogy tagadja, kicsinyiti, igazolja, magyarázza, mentegeti a bűnét, de
semmiképpen sem az, hogy őszintén bevallja. De ez a gonosztevő megvallja, hogy
ő megérdemli az ítéletet. Ismerjük mi ezt? A nyíilvános bűnvallást? Egyáltalán:
tettünk-e bűnvallást otthon, a gyülekezetben, a munkahelyen, a férjünk,
feleségünk előtt? Vagy az jellemző ránk is, hogy tagadjuk, kicsinyítjük,
áthárítjuk azt, mint ahogy Ádám és Éva is tette? Ezt se tudja az ember
önmagától megtenni. Jézus mondja, hogy a Szentlélek tud meggyőzni bűn
tekintetében.
Az is különös ennél az embernél, hogy nem is akar a méltó
bűntetéstől, a kereszttől megszabadulni, mint a másik gonosztevő. Nem azt kéri,
hogy szabadíts meg a kereszttől, hanem: emlékezzél meg rólam. Micsoda igazság:
megtartani csak az elveszettet lehet, feltámasztani csak azt, aki a sírban
fekszik, megvigasztalni csak azt, aki sír, felmagasztalni azt, aki megalázza
magát, megbocsátani annak, aki bűnösnek vallja magát.
8 A nyolcadik dolog,
amiből hite kitűnik az, hogy bizonyságot tesz Jézusról: ez semmi rosszat nem
cselekedett. Ezt a bizonyságtételt senki sem kérte tőle, és nem is örültek sokan
azok közül ennek, akik a kereszt körül voltak. Hisz itt a legtöbben csúfolták,
gúnyolták, káromolták Jézust. Ez a bizonyságtétel szöges ellentétben állt Jézus
halálos ítéletével, hisz a főpap s a nép vezetői kimondták: méltó a hlálra!
Ezzel a bizonyságtétellel kivívta Jézus ellenségeinek a gyűlöletét,
ellenszenvét.
Merjük mi is ezt tenni? Bizonyságot tenni Jézusról akkor
is, ha nem kapunk dícséretet, sőt ha gyűlöletesek leszünk az ő nevéért az
emberek előtt?
9 A kilencedik vonása
hitének, hogy megintette társát. Ezt se kérte senki tőle, hisz kollégája nem
hozzá szólt, hanem Jézushoz. Ő mégis válaszolt neki. Az kihívóan, káromlóan
fordult Jézus felé. Mielőtt Jézus válaszolhatott volna neki, ő „beugrik” és
válaszol Jézus helyett. Ilyen az igazi szeretet, magára veszi a másét. Ahogy
Krisztus magára vette értünk, helyettünk az Isten haragját. Jézusban és ebben a
gonosztevőben már egy indulat van. Ő az Isten igazságát nagyobbra tartotta a
saját életénél. Nem a maga életét mentette, hanem azt mondta: az igazságnak
eleget kell tenni. Pont azt tette, amit Krisztus, aki fontosabbnak tartotta
azt, hogy eleget tegyen Isten igazságának , mint azt, hogy megmentse a maga
életét. Ez a gonosztevő hite által már megigazult, Krisztusban van, azt akarja,
amit Krisztus, azt teszi, amit Ura és Megváltója tesz.
1O S végül az utolsó:
tudta, hogy az igazi, az örök életet csak a halála után fogja megkapni. Azután
mehet be a paradicsomba, miután kiszenvedett a kereszten. Tudunk-e mi így a
halálunkra tekinteni? Hogy akkor megyünk be majd mi is a paradicsomba! Akkor
miért félünk még a haláltól?
Szóljunk még néhány szót a bal kéz felől megfeszítettről
is. Mert még felőle is felcsillan a remény ebben a történetben. És ez az, hogy
miután a jobb kéz felőli megfeddettte, megintette: elhallgatott. Többet már nem
gúnyolódott, nem káromkodott. A Golgotán csend lett. Ahogy egy nagy igehirdető
mondja a bal kéz felől megfeszített gonosztevőről elmondott prédikációjában,
merjük remélni, hogy ez a csend számára nem a megkeményedés, hanem a megtérés,
a magába szállás csendje volt. S akkor ő is bemehetett a paradivcsomba. Jézus,
amikor azt mondta a jobb kéz felőlinek: ma velem leszel a paradicsomban, nem
fordult a bal kéz felőlihez és nem mondta: te pedig most azonnal méssz a
pokolba. Ha ebben a csendben megragadta a kegyelmet, ő is bocsánatot kaphatott,
mint ahogy közülünk is mindenki, még a „közönséges” bűnözők is bocsánatot és
kegyelmet nye3rhetnek, ha azt hittel kétik és elfogadják.
Lőrincz
István Marosvásárhely
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése