Tanulságos igék a jövendőről 1

Tanulságos igék a jövendőről 1

            Text: Mindent jól cselekedett, a süketeket is hallóvá teszi, és a némákat is beszélővé.” (Márk 7,37)

            A Biblia a jövendő várásának a könyve.A „reménység” mind az Ó-, mind pedig az Újszövetség kulcsszava. Ez a reménység az Isten uralmára, az Isten országára néz, az Isten munkájának beteljesítésére. A bibliai reménység Isten ígéretére van alapozva. Ezek pedig Jézus Krisztusban gyökereznek. Ezt  teológiai kifejezéssel is szoktuk mondani: az eszkatológia( a végső dolgokról szóló tanítás) és a krisztológia ( a Krisztusról szóló tanítás elválaszthatatlanul összetartoznak. Az egész Újszövetség telve van azzal az üzenettel, hogy Krisztus eljövetelében az idő betelt és Isten országa elközelített. Benne elközelített a mennyek országa, de ez csak kezdete az Isten ígéretei beteljesedésének. Az eljött Megváltó az Elvövendő is. A mennybemenetel és Krisztus visszajövetele közti időben mi most a „már igen” és a „még nem” feszültségében élünk, ahogy szintén teológiai kifejezéssel ezt mondani szoktuk.Krisztus arra tanított, hogy figyeljünk az idők jeleire és legyünk éberek s így várjuk ezt a dicső jövendőt. Ha Isten éltet kilenc alkalommal erről fogunk beszélgetni az elkövetkező hónapokban.

            Ma azt kell meglássuk, hogy mindaz, amit Ő földi életének idejében tett, már e jövendő felé mutat.Ebben a fényben kell látnunk a csodáit is.A betegeket, akiket meggyógyított, akiket megszabadított a gonosz lelkek szorításából, a halottakat, akiket feltámasztott. Ezek mind olyan jelek, jelzések, amik a jövőbe mutatnak. Egy olyan emberről van szó, aki halmozottan fogyatékos. Nem hall és beszélni is csak nehezen tud. Többet nem tudunk róla. Ő azokat képviseli, akik nagyon szenvednek az elesett, nyomorúlt voltunk miatt. Nem tud kommunikálni az emberekkel s ezért nem teljes ember, mert mi csak a másik emberrel való kapcsolatunkban tudunk kiteljesedni. Füle és szeme az állatnak is van, de a beszéd ajándéka csak az embernek adatott. Az ember tud hallgatni és beszélni. De ez az ember képtelen erre. Itt áll előttünk egy ember, aki súlyosan beteg, fogyatékos.

            Különös az, hogy előtte arról van szó, hogy a tanítványok nem értik Jézust, nem tudják felfogni, hogy mit is mond. Jézus ilyeneket mond nekik: van szemetek és nem láttok, van fületek és nem hallotok. Az ő szavai, amelyek telve vannak szeretettel megkeményedett szívekbe és süket fülekbe ütköznek. Mennyire ismerős ez, emberek nem értik meg egymást, nem hallják meg egymás segélykiáltását, nem beszélgetnek Istennel sem. Kommunikációs zavarok, megromlott emberi kapcsolatok. Barátok ezt a süketnéma embert Jézushoz viszik. Jó helyre érkeztek, mert Jézus még többet tud tenni, mint amit kérnek.

            Jézus először is kihívja a tömegből. Számára nem csak egy valaki a nagy tömegből. A második dolog, hogy azon a nyelven szólítja meg, amit ért: jelbeszéddel. Újját a fülébe bocsátja, mintegy áttörve a süketség falát. Nyálával megérinti az ember nyelvét. Számunkra ez most különös, de akkor nem volt az. Aztán felfelé néz, imádkozik. Feltűnő az is, hogy Jézus sóhajt egyet. Mit jelentsen ez? Kétségtelen, hogy ez nem a fáradtság sóhajtása. Sokkal inkább azért sóhajt mert látja a sok nyomorúságot, ami ebben a világban van. Sóhajt, hogy ezt a világot, amit Isten olyan szépnek és jónak teremtett, hogy tudta ennyire megrontani a bűn. Jézus együtt sóhajt a teremtett világgal. Ebben is eggyé lett velünk. Nem olyan Megváltónk van, aki hidegen, távolról szemléli küzdelmünket, hanem olyan, aki együtt szenved velünk. De ez nem a tehetetlenség sóhaja, ebben a sóhajban Jézus magára veszi az ember nyomorúságát, hogy legyőzze azt. Aztán szól, Effata, nyilatkozzál meg! De Jézusnál ez egy hatalmi szó, hisz amit Ő mond azt meg is cselekszi. Az is feltűnő, hogy egyes számban mondja, holott két fülről és egy szájról van szó. De Jézus nem füleket s szájat gyógyít, hanem az egész embert. A világi gyakorlatban ez másképp van, minden orvos csak egy területet gyógyít. Jézus az egész ember nyitja meg Isten és a felebarát felé. Jézus gyógyító cselekedete ugyanakkor szabadítás is. Ő azért jött, hogy az embert kiszabadítsa a gonoszság és bűn hatalmából. Amit Isten tesz, az jó. Itt tulajdonképpen újjáteremtés történik.Ez az ember a Jézussal való találkozás után új teremtés lesz.

            De felteheti valaki a kérdést: nem túl szép ez ahhoz, hogy igaz is legyen?Hisz körülöttünk is számos fogyatékos ember él.Mit jelent ez a gyógyítás? Miért gyógyult meg ez az ember és miért nem gyógyulnak meg ma sokan a betegek közül? Látnunk kell azt, hogy a Jézusban való hit nem jelent automatikusan gyógyulást.A csoda-történetek nem olyan kulcsok, amelyek minden zárba találnak, mondta valaki. Jézus se gyógyított meg minden beteget, amikor itt járt közöttünk. Ő nem csodadoktor, hanem annak az országnak a Királya, amely eljövendőben van. Mi ennek az országnak a jöveteléért könyörgünk. És várhatjuk is ennek eljövetelét, s ez a gyógyítás is egy jel, ami az új égre és földre mutat, amelyen teljes lesz az Isten békessége. Ez a történet egy ésaiási próféciára utal, aki szintén sokat beszél Isten újjáteremtő munkájáról. Már ő jövendől arról, hogy amikor az Úr eljön, akkor a süketek fülei megnyílnak, a vakok szemei újra látnak, a bénák ugrálnak s a némák nyelve ujjongást szól.

            Ezek az ígéretek Jézusban mind beteljesedtek. Ennek a nehezen beszélő süket embernek a meggyógyítása egy jel, ami Isten elvövendő dicső országára utal. Persze Isten másképp valósítja meg az Ő terveit, mint ahogy azt mi gondoljuk. Az Isten óráját mi nem hordjuk a mellényzsebünkben, ahogy azt kedvenc igehirdetőm mondja.

            Az is különös, hogy Jézus megtiltja, hogy erről meséljenek, hogy ezt a meggyógyult ember tovább mondja. Különös, hisz ennél jobb reklám nem is lehetne az Isten országa számára. Miért ez a hallgatási tilalom? Azért mert Jézus nem akar túlfűtött messiási váradalmakat táplálni. Ő az a Messiás, akinek szenvedni kell. Hogy ki Ő valójában, ez csak halálában és feltámadásában lesz nyilvánvalóvá. Szenvedésében, halálában magára kell vegye a mi életünk minden nyomorúságát, szenvedését. Feltámadásával áttörte a halál, bűn, gonoszság, kárhozat falát és aki benne hisz, az vele együtt bemehetazon a kapun, ami az Istennel és egymással való közösségben valósul meg.

            Jézus az Élet Fejedelme, húsvét Királya s Ő egyszer vissza fog jönni teljes dicsőségben. Akkor már minden nyomorúság elvétetik, az Ő uralma teljes lesz. Szív és száj telve lesznek az Isten magasztalásával.

            Mit kell nekünk most tenni, mi a mi feladatunk? Semmi más, mint hogy higgyünk Benne és bízzuk Rá életünket. És hogy annak ellenére, hogy ebben a világban sokszor ennek épp az ellenkezőjét látjuk, mégis várjuk ezt a dicső eseményt. Ez a mi hitünk próbája.Ez a mi harcunk és küzdelmünk. Mert Isten ígéretei nem csalhatnak meg minket. S miközben hiszünk, mindent megteszünk azokért is, akik példáúl fogyatékossággal élnek. Mindenn mi cselekedetünk is egy jellé válhat, amely az Isten országa felé mutat.Az, ahogyan megértjük és szeretjük egymást, egy olyan megrázó bizonyságtétel lehet, aminek nyomán mások is elindulhatnak ennek az országnak a keresésére, akik még eddig csak ezt a földi életet látták. Legyünk mi is Isten országa jeleivé!

                                                                                                            Lőrincz István