Isten ígéretei II

Isten ígéretei  II.

Isten kegyelméből folytatjuk az előadást, amit tavaly elkezdtünk Isten ígéreteiről. Eddig három dologgal foglalkoztunk: az ígéreteket tevő Isten, majd Krisztus és az ígéretek, végül az 1géretek fajtáiról beszélgettünk. Most még néhány dolgot fogunk megbeszélni.

1.    Az ígéretek és a hit.

A Zsidók 11 elmondja, hogy hit által milyen nagy hőstetteket hajtottak végre Isten emberei az ígéretekre támaszkodva. Az ígéretek hit által valósággá lettek az életükben. Egyszerűen belekapaszkodtak azokba az ígéretekbe, amiket Isten nekik adott. Ez adott nekik többek között országok legyőzésére, oroszlánok szájának betömésére.

A hit szükségessége

      Láttuk már, hogy az ígéretek Isten jóságában, Krisztusban gyökereznek és mind a jelenvaló, mind pedig az örökkévaló világra vonatkoznak. Lássuk most meg, hogyan élünk mi ezekkel az ígéretekkel?

      Isten igéje azt tanítja, hogy az ígéretek képezik a mi reménységünk alapját, de ez a hit által, az imádság útján lesz valósággá az életünkben. Mi abban reménykedünk, amit Isten megígért, hisszük azt, hogy amit Isten megmondott, az mind igaz, és imádkozunk, hogy ezek az ígéretek a mi életünkben is beteljesedjenek.

      De hogyan működnek az ígéretek a mi életünkben? Az ígéretek tehát mi hitünk tárgyát képezik. Ahhoz, hogy ígéretek hasznunkra, vigasztalásunkra legyenek, először el kell hinni azokat. Az És.7-ben azt olvassuk, hogy a próféta egy ígérettel Akház királyhoz megy. A szíriaiak és csatlósaik elhatározták, hogy miként osztják fel Izrael földjét egymás között. De Isten azt ígéri, hogy ez nem fog bekövetkezni (És.7,7) De Ésaiás rögtön hozzáteszi: ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok. Akház és népe akkor fog részesülni Isten áldásaiban, megtartó kegyelmében, ha az ígéretet elhiszik és bíznak annak megvalósulásában.

      A Zsid.4,2-ben is valami hasonlót olvasunk: mert nekünk is hirdették az evangéliumot, miként azoknak, de nem használt nekik a hallott beszéd, mert nem párosították hittel, akik hallották. Vagyis nem hittek Isten kegyelmes ígéreteiben. A Zsid.3,9-ben pedig azt olvassuk: látjuk is, hogy nem mehettek be a hitetlenségük miatt. Kálvin is azt tanítja, hogy az ígéretek hit nélkül teljességgel erőtlenek és nekünk semmit sem használnak.

      De erre azt mondhatja valaki: de az előző előadásban azt mondtuk, hogy maga Isten garantálja az ígéretek beteljesedését. Ez igaz, hisz Isten akkor is Isten marad, ha az ember őt hitetlenül visszautasítja, az Isten terve nem eshet kútba. Ez nyilván így igaz Isten oldaláról. De az ember oldaláról nézve a dolog úgy van, hogy az ígéretek hit által teljesednek be. Mondjunk erre egy példát. Isten azt ígérte Pálnak, hogy ajándékba fogja kapni mindazokat, akik vele együtt utaznak a hajón. De egy adott ponton Pál azt mondja a századosnak. Ha ezek a hajóban nem maradnak, akkor ti sem menekülhettek meg. Ezt akkor mondta Pál, amikor az emberek el akarnak menekülni a hajóról. Erre azt mondhatná valaki: de hát Isten megígérte, hogy senki sem fog elpusztulni., akkor mit számít, hogy mit tesznek a hajósok?Itt látjuk, hogy az emberi felelősség éppoly fontos, mint az Isten ígérete. Isten ígéretei jó estben aktivizálnak, mozgásba hoznak minket. Az ígéretek a mi hitünk, imádságunk, megtérésünk útján teljesednek be Mt.13,58-ban azt olvassuk, hogy Jézus Názáretben nem tehetett csodát hitetlenségük miatt. Az üdvözítő hit szerepét, jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A hit és megtérés feltétele

      A hit fontos, nem csak a feltételhez kötött ígéreteknél, hanem az ú.n. abszolút, feltételekhez nem kötött ígéreteknél is. A legtöbb ígéret a hit és megtérés feltételéhez van kötve. A legismertebb az, amit minden vasárnap hallunk a Ján.3,16-ból: hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

      Persze a hit nem érdem, hanem ajándék. Az, hogy megtértünk és hiszünk, az is csak ajándék és kegyelem. Ha megtértünk és hiszünk is, még mindig csak azt mondhatjuk, hogy haszontalan szolgák vagyunk, mert csak azt tettük, ami kötelességünk volt.(Luk.17,1O) A hit azonban annak ellenére, hogy Isten ajándéka, mégis egy emberi cselekedet, mert Isten nem tud helyettünk hinni. Az ígéretek tehát hit által teljesednek be, de mivel a hit ajándék, így azok beteljesedése is az.

Az igazi hit

      Láttuk tehát, hogy Isten sok ígérete beteljesedésének a feltétele a hit. De milyen hit? Nem akármilyen hit természetesen, hanem az igaz hit. Mert sokféle hit van az igazin, az üdvözítőn kívül. Gondolhatunk itt Saul királyra, vagy Bálám prófétára, Simon mágusra, vagy arra a sokaságra, ami Krisztust királlyá akarták tenni., de a balga szüzekre vagy arra az emberre, aki házát homokra építette. Ezeknek mind volt hite, de az nem volt igaz hit.

      A Káté hangsúlyozza, hogy a hit nem csak értelem kérdése, hanem a szívé is. Nagyon kell vigyázzunk arra, hogy a hitet ne tévesszük össze az érzelmekkel. Vannak, akik érzelmileg egy adott pillanatban megérintődnek, de ebből nem fakad igazi bűnbánat és megtérés. Az ilyen érzelmi hit hamar fellobban, de hamar el is múlik. Főleg fiataloknál látjuk, hogy egy jó alkalom, jó zene, kellemes hangulat felvillanyozza őket, de az első hitpróbában már el is buknak, nem maradnak meg az Úr mellett.

      Nyilván, az igaz hit megmozgatja az érzelmeket is, ott lesz a szomorúság bűneink felett, félelem Isten ítéletétől, de az öröm is a megnyert kegyelem, üdvösség felett. Nagyon fontos látni, hogy bár az igaz hithez érzelmek is kapcsolódnak, de az mégsem azon nyugszik, hanem Isten ígéretein. A lelki nyugalmat végső soron nem az érzelmekben találjuk meg, hanem Krisztusban. Az igazi hitet nem érzelmekről, hanem gyümölcseiről lehet felismerni. Jakab azt mondja, hogy a hit cselekedetek nélkül halott. Az olyan érzelmek, amelyek nem hoznak döntő változást az életünkben, nem a Szentlélektől valók. Nem lehet úgy magunkhoz ölelni Isten ígéreteit, hogy közben megvetjük az ő parancsait. „Mivelhogy ilyen ígéreteink vannak szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól. És Isten félelmében vigyük végbe megszentelésünket.(2Kor.71)

Az ígéretek elsajátítása

      Ez azt jelenti, hogy mi Isten ígéreteit magunkra és körülményeinkre alkalmazzuk. Mi nem tétlenül várjuk az Isten ígéreteinek a beteljesedését, hanem igyekszünk azokat magunkhoz kapcsolni. Ez a hit munkája. A hit így az az eszköz, amivel Isten ígéreteit magunkhoz kapcsoljuk.

      A nagy kérdés: ki tudja az Isten ígéreteit magához kapcsolni? Először is azt kell lássuk, hogy mit ígér Isten és hogy kinek ígéri azt? A gond az, hogy mi sokszor elfogultan olvassuk Isten ígéreteit, egyfajta szemüvegen keresztül. Láttuk már, hogy vannak abszolút és feltételhez kötött ígéretek. Az abszolút ígéretek nem függenek az embertől, de az evangélium ígéretei a legtöbbször feltételhez kötöttek. A feltétel pedig a hit és a megtérés. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ígéretek, a hit, a bűnvallás, a megtérés, a  keresés és a zörgetés között szoros kapcsolat van. Krisztus soha nem menti fel az embert a hit és megtérés szent kötelezettsége alól.

      De arra is kell vigyázni, hogy nehogy azt gondoljuk, hogy azért üdvözülünk, mert hittünk és megtértünk Istenhez. Az üdvösség Krisztus által van, mi a hit és megtérés után is bűnösök maradunk, a hit és megtérés csak eszköz, amik által az Isten ígéretei életünkben beteljesednek és mi üdvösséget nyerünk. A hit nem érdemli ki a kegyelmet, hanem elfogadja azt.

2 Az ígéretek és az imádság

      Nátánt Isten Dávidhoz küldi azzal az üzenettel, hogy a királyságot megerősíti utódaiban, s az ő házából fog származni test szerint a Messiás. Dávid ekkor leborul és azt mondja: és tégy úgy, ahogyan ígérted. Dávid imádsága értékes tanítást tartalmaz a mi imádkozásunkra nézve és jó, ha azt megszívleljük. Mert épp azt mondja el, hogy mi a mi imádságunk szerepe Isten ígéretei beteljesedésében. Dávid úgymond az ígérettel visszamegy Istenhez, és az Úr színe előtt hivatkozik az ígéretre. Dávid meghallgatta Nátán üzenetét, az ígéretet alázattal elfogadta, és utána hivatkozik is rá: tégy úgy, ahogy ígérted. Dávid elhitte Isten ígéretét, majd kéri az Urat, hogy cselekedjen úgy, ahogy megígérte. Ilyen értelemben az imádság azt jelenti, hogy Isten ígéretével visszamegyek az Úrhoz és kérem, hogy teljesítse be azokat.

Az ígéretek, mint imádságunk zsinórmértéke és alapja

      Amikor Isten ígéreteinek beteljesedéséért imádkozunk, két dolog nagyon fontos. Az első, hogy Isten ígérete legyen imádságunk alapja és tartalma. Mi csak azokért a dolgokért imádkozhatunk, amiket Isten az ő igéjében megígért nekünk. Imádságainkat tehát döntő módon határozza meg az, amit Isten megígért. Amit Isten nem ígért meg, azért nem is érdemes imádkozni. Például az Úr sehol sem ígérte azt nekünk, hogy gazdagok leszünk, sem azt, hogy nem kell keresztet hordozni, tehát ezekért nem kell imádkozni.

      Az igében sok példát találhatunk. Amikor Jákób visszatérőben van nagybátyjától, jön vele szemben Ézsaú 4OO felfegyverzett emberével. Jákób fél, hogy a ravaszsággal ellopott elsőszülöttségi áldás miatt testvére meg fogja ölni. Ekkor Jákób imádságban az Úrhoz fordul és arra az ígéretére hivatkozik, amit neki kb.2O évvel azelőtt adott:” Szabadíts meg kérlek bátyámnak kezéből, mert te azt mondtad: bizony jót teszek veled, és utódaidat olyanná teszem, mint a tenger homokja.”(1Móz.32,11-12)

      Amikor Dániel látja, hogy eltelőben van a fogság 7O esztendeje, amiről Jeremiás által szólott, de a zsidó nép még nem térhetett vissza szülőföldjére, akkor  ő is hivatkozik arra, amit Isten Jeremiás szája által mondott. Az apostolokat a vigasztaló Szentlélek elküldésének az ígérete imádságra indította.

      Persze lehet imádkozni olyan dolgokért is, amit az Úr nem ígért meg. Ha betegek vagyunk nyugodtan imádkozunk gyógyulásért, ha vállalkozásba kezdünk imádkozhatunk sikerért. Ilyenkor mindig hozzá kell tegyük: ha akarod.

A mi szükségeink és Isten ígéretei

Az ígéreteket mi az imádság útján tesszük használhatóvá, ezen az úton juthatunk el az ígéretek beteljesedéséig. Mi imádkozhatunk erőért, vigasztalásért, vezetésért, mert ezeket Isten mind megígérte nekünk. Amikor a Káté a 119-ik kérdésben felteszi a kérdést: mi szükséges az olyan imádsághoz, amit Isten kedvel és meghallgat, az egyik válasz így hangzik: hogy szükségünket és nyomorúságunkat teljes valójában megismerjük. Az imádság azzal kezdődik, hogy elismerjük, hogy nekünk sok nyomorúságunk van. A bűneset minket egy óriási nyomorúságba sodort, minket a harag fiaivá tett, a bűn rabszolgáivá, átkozottakká lettünk.

      A nyomorúság az embert lázadásba és káromlásba is vezetheti. De ha ezt Isten előtt ismerjük meg, akkor térdre kényszerít, imádkozásra indít minket. Ilyenkor lesznek Isten ígéretei igazán értékesek, drágák a mi számunkra, hisz Isten az ígéreteket mindig valamilyen nyomorúságban adta, s ilyeneket ígért: megszabadít a veszedelemből, megbocsátja a bűnt, kiszabadít a Sátán hatalmából, megvigasztal és erőt ad a kereszt hordozásában és bevisz az örök életre. Az ígéretek épp akkor lesznek értékesek a számunkra, amikor a nyomorúságokban benne vagyunk. A nyomorúság így vezet el az ígérethez és az ígéret az imádsághoz. Így a nyomorúságok legjobb barátainkká lesznek, mert imádságra indítanak bennünket.

Minden szükségre van ígéret

      A Bibliában minden lelki és testi szükségre nézve találunk ígéretet. Akármi legyen a szükségünk, találunk rá ígéretet a Szentírásban. Isten gondoskodott arról, hogy minden szükségre nézve legyen ígéret, amire Isten előtt imádságban hivatkozhatunk.

      Hadd mondjak erre egy példát. Ha megfáradunk a küzdelemben és úgy érezzük, hogy nincs már erőnk, akkor jön az ígéret:” erőt ad a megfáradottnak és az erőtelennek erejét megsokasítja.” (És.4O,29) Vagy öreg vagy és félsz, hogy mi lesz veled, akkor szól az ígéret:”megőszülésetekig én visellek és én hordozlak.”(És.46,4) Vagy félsz, hogy mi lesz veled az ítéletben az elkövetett bűneid miatt, jön az ígéret:” Megszabadít minket az elj9vendő haragtól.”(1Thessz.1,1O)

      Nincs olyan szükség, amiből az Úr ne ígérne szabadítást, nincs olyan bűn, amire ne ígérne bocsánatot, kivéve a Szentlélek káromlását. S az Úr olyan kegyelmes, hogy ezeket az igéket e rendszeres bibliaolvasásunk rendjén pont akkor hozza elénk, amikor arra a legnagyobb szükségünk van.

Hogyan használjuk Isten ígéreteit az imádságban?

      Láttuk az imént, hogy Istennek minden testi és lelki szükségre van ígérete. De nekünk ezeket használni kell, igénybe kell venni őket. Azt nem mondhatjuk, hogy az ígéret beteljesedése tőlünk függ, hogy a mi imádságunk nélkül Isten semmit nem tehet. Hisz Isten szuverén az ő cselekedetében.

                De mégis igaz, hogy az ígéretek beteljesedése a hit és az imádság útján valósul. Kálvin kettős veszélyre figyelmeztet. Egyfelől tévedés azt gondolni, hogy Isten ígéretei a mi cselekvésünktől függnek,, de éppúgy tévedés, ha azt gondoljuk, hogy Isten a mi imádságunk nélkül is beteljesíti ígéreteit életünkben. Nem véletlen, hogy Kálvin az imádságot a hit gyakorlása kiváltképpen való útjának nevezi. Kálvin azt mondja, hogy az imádságban az ember Isten segítségét, vigasztalását, megtartatást keres, megvallja nyomorúságát, megtagadja magát és belekapaszkodik Isten ígéreteibe.

            Az imádságban mi nem csak egyszerűen elősoroljuk Isten ígéreteit, hanem valósággal ostromoljuk az eget, valósággal tusakodunk Istennel, mint Jákób a Jabbók révénél. Hóseás később azt írja erről, hogy Jákób sírt és könyörgött. Isten ígéretei nem teljesednek be komoly könyörgés és tusakodás nélkül. Sajnos sok keresztyén ember nem is tudja, hogy mit jelent Isten ígéretei beteljesedéséért könyörögni.

            Aki ezért imádkozik, az tudja, hogy az imádság soha nem hiábavaló, hisz mi imáinkban mindig Isten hűségére hivatkozhatunk. Isten nem hazudhat, ő is kötve van szavához.

A meg nem hallgatott imádság

            Az imádság az Isten egyik legnagyobb ajándéka az ember számára. A Szentírásban számos bátorítás, buzdítás van az imádkozásra. Mégis nagyon sok ember gyötrő kérdése, hogy meghallgatja-e Isten az imádságainkat? Mert sok ember azt mondja: én imádkoztam valamiért, de Isten nem hallgatta meg az imádságomat. Mik lehetnek az okai a meg nem hallgatott, a be nem teljesített imádságoknak?

1.      Vajon hittel imádkozunk-e? Jakab apostol beszél arról, hogy lehet kételkedve imádkozni, s az ilyen imádkozó hasonlít a tenger habjához, amit a szél hajt ide s tova. Az ilyen ember semmit sem kaphat Istentől. (Jak.1,6-9)

2.      Nem helyes alapokon állunk. A farizeus a kegyességében, érdemeiben bízva terjesztette Isten elé imádságát és nem hallgattatott meg.

3.      Nem jó az imádságunk motivációja, indoka. Sokszor az imádság által magunk akarunk naggyá lenni és a magunk dicsőségét keressük az Istené helyett. Erről is Jakab apostol beszél, hogy rosszul imádkozunk, mert olyanokat kérünk, amit az élvezeteinkre fordítunk. (Jak.4,3)

4.      Olyan dolgokat kérünk, amik nem egyeznek Isten akaratával. János figyelmeztet arra, hogy az ő akarata szerint kell kérni. (1Ján.5,14)

5.      Nem jött el még a meghallgatás ideje. Józsefnek még két évet a börtönben kellett maradni, hogy alkalmassá váljon a nagy feladat elvégzésére.

6.       Isten valami jobbat tartogat számunkra. Isten nem vette el Páltól a tövist, de megadta neki a mindenre elégséges kegyelmet és azt az erőt, ami erőtlenség által végeztetik el. (2Kor.12,9)

2.    A keresztyén élet és az ígéretek

Pál apostol azért írt levelet a galatáknak, mert ott felléptek az ú.n. judaizáló, törvényt hirdető keresztyének. Ezek azt tanították, hogy az üdvösség a törvény cselekedetei által érhető el. Azt követelték, hogy a pogányokból lett keresztyének metélkedjenek körül és tartsák meg a mózesi törvények előírásait, pl. a tisztálkodási, étkezési, ünnepnapokra vonatkozó előírásokat. Mert a Krisztusban való hit nem elég az üdvösséghez. Pál azonban határozottan azt hirdette, hogy a megigazulás és üdvösség hit által van, a Krisztus kereszten való áldozata által.

            A törvényt hirdetőknek a megbotránkozás köve a kereszt volt, azért mert az elvesz az embertől minden dicsekedési lehetőséget. Ezek az emberek Krisztus mellett még valami mással is akartak dicsekedni, Pál azonban azt mondta: nekem ne legyen másban dicsekedésem, csak Krisztus keresztjében. Azt tanítja, hogy hogy a Krisztusban való hit által, mi Ábrahám fiai, lelki gyermekei leszünk. Az apostol éles ellentétet tesz Izsák és Izmáel között. Utóbbi a szolgáló fia, előbbi a szabadé. A hívők nem a szolgáló, vagyis nem a törvény által igazulnak meg. Ők az ígéret fiai, mint Izsák. Izmáel a cselekedetekből való megigazulás prototípusa, Izsák a hitből való megigazulás szimbóluma.

            A mi számunkra a nagy kérdés, hogy mi azáltal igazulunk meg, amit mi teszünk, vagy az által, amit tett Isten Krisztusban?  Kinek a lelki családjához tartozunk, az Izsákéhoz vagy az Izmáeléhez? Az Izsák családja az üdvösségét Isten ígéreteiben találja meg. A hit által megigazult ember életét Isten ígéretei határozzák meg, ők ezen ígéretekből és ezek által élnek, amiket hit által tesznek magukévá.

Az ígéretek helye a keresztyén ember életében

            Az Isten ígéretei a hívő ember életében óriási szerepet játszanak. Ők üdvösségüket nem saját cselekedeteikben keresik, hanem az evangélium ígéreteiben. Ezt elfogadni még a hívők számára sem könnyű. Mert a törvényeskedésre mindnyájunkban ott van a hajlam. Annyira be van ívódva génjeinkbe, az amit Jézus mondott: eredj el és te is akképpen cselekedjél. Mi akarunk tenni valamit az üdvösségéért, ki akarjuk érdemelni az üdvösséget. De Isten minket egy olyan úton akar üdvözíteni, amin minden dicsőség az övé lesz. És ez az ígéretekben való hit útja. Ez kizár minden emberi dicsekedést, bizonyos értelemben megalázó az ember számára. Az ember természet szerinti gőgje ágaskodik ez ellen. Nekünk az egyik legnehezebb dolog üres kézzel Isten elé járulni.

            De mi nem csak az üdvösséget kapjuk meg Isten ígéreteiben, hanem e földi életben azokból élünk. Nekünk semmi reményünk, támaszunk, segítségünk sincs Isten ígéretei nélkül. Az Újszövetség minden jótéteménye az ígéretek által van. Ezért az ígéretek ott állnak a hívő élet középpontjában. A keresztyén ember abban reménykedik, amit Isten ígért és teljes erejével azon munkálkodik, hogy ezek beteljesedjenek az ő életében. Isten minket ígéretei által visz a mennyei Kánaánba, de az oda vezető útnak is ez a szíve. Ahogy egy kisgyermek nem tud létezni szülők nélkül, úgy Isten gyermeke se tud létezni Isten ígéretei nélkül. Az ígéretek erősítenek, bátorítanak, vigasztalnak és vezetnek a mennybe vezető úton.

            Milyen rettenetes lenne Isten ígéretei nélkül élni? De Isten gondoskodott arról, hogy mi minden helyzetben erőt és vigasztalást kapjunk Isten ígéreteiből. Ahogy Isten a pusztában népét a manna által tartotta meg, úgy tartja meg újszövetségi népét az ígéretek által. A hívő ember mindent megkap, amire szüksége van Isten ígéreteiben.

Az Isten közelségének, jelenlétének ígérete

            Mi egy olyan világban élünk, ami a bűn miatt tele van nyomorúsággal, szenvedéssel s hordozzuk ennek minden következményét. De Isten gyermekei, azon túl, hogy hordozzák az általános nyomorúságot, ezen felül még egy plusz harcot is folytatnak a Sátánnal, világgal s tulajdon testükkel, ahogy azt a Káté is tanítja. Amikor Pál és Barnabás meglátogatják az első térítői út után a megalapított gyülekezeteket, akkor intik őket, hogy maradjanak meg a hitben, de azt is mondják: sok nyomorúságon át kell nekünk az Isten országába bemennünk. A Szentírás azt tanítja, hogy a menny felé vezető úton a harc, kereszthordozás üldöztetés elmaradhatatlan tartozéka a keresztyén életnek. A szenvedés számunkra nem rendkívüli, hanem természetes és magától értetődő.  Persze, Isten adhat olyan időket, amikor sokkal kevesebb a szenvedés, de ez inkább kivétel, mint szabály. De az Úr azt ígéri, hogy a nehéz időkben nem hagyja el az övéit. Ez nem jelenti az, hogy megment a szenvedéstől, kereszthordozástól, ezt Isten sehol sem ígéri. Sehol sincs olyan ígéret, hogy Isten gyermekeinek az útja sikerekkel és élvezetekkel van kirakva. De azt ígéri, hogy ha vízen megyünk át, a víz nem borít el minket s ha tűzön, a tűz meg nem perzsel minket.(És.43.1-3) Azt ígérte hogy velünk és mellettünk lesz minden szenvedésünkben és kereszthordozásunkban. Ott volt Dániel barátaival a tüzes kemencében. Nabukodonozor, amikor benézett messziről a kemencébe, nem három embert látott, hanem négyet, a negyedik arca egy isten fiáéhoz hasonlított.(Dán.3,25)

            Ott volt Józseffel a börtönben, Amrámmal és Jókebeddel, amikor 3 hónapig rejtegették Mózest Egyiptomban, Dániellel az oroszlánok vermében, Iléssel, amikor halálosan el volt csüggedve, a 38 évig szenvedő beteggel a Bethesda tavánál, Pállal a római börtönben és Jánossal a Pátmósz szigetén. Úgy van velünk Jézus Krisztusban, mint aki mindenben megkísértetett, kivéve a bűnt. És ezért tud segíteni rajtunk. Ő a mi utunkat járta, azzal az ellenséggel harcolt, akivel mi is meg kell küzdenünk. Mi minden fájdalmunkban, minden próbánkban és kísértésünkben ehhez a minket megértő Megváltóhoz menekülhetünk.

            Az Isten közelségének, jelenlétnek az ígérte az egyik legdrágább Isten gyermeke számára. Ő hozzánk jön a viharban és lecsendesíti a tengert. Amikor elveszítünk valakit, talán épp a gyermekünket mondhatjuk a súnemi asszonnyal: békességben vagyok! Ha a halál árnyékának völgyében járunk, mondhatjuk Dáviddal. Nem félek, mert te velem vagy! Amikor az Úr velünk van, lehet hogy a körülmények semmit nem változnak és mégis minden megváltozik. Ő ott van az övéivel örömben és bánatban, jó és rossz napokban, életben és halálban.

A kereszt megszentelésének az ígérete

            Az Úr azt ígérte az övéinek, hogy Ő mindent, ami éri őket, azt javukra fordítja. Minden ember sorsa szenvedés és kereszthordozás. A paradicsomból való kiűzetés óta érvényes: életünk ideje hetven esztendő, vagy ha feljebb nyolcvan és nagyobb részük fáradtság és keserűség.(Zsolt.9O,1O) De Isten gyermekeit vigasztalja, hogy a fáradtság és keserűség is javukat szolgálja. Isten azt ígéri az övéinek, hogy a kereszt is áldás lesz számukra.

 Isten sokszor a próbákat arra használja, hogy jobbá tegyen minket. Akit Isten soha se próbál meg, az kételkedhet abban, hogy ő egyáltalán Isten gyermeke. A szenvedésben megismerjük önmagunkat. Ha egy víz nem mozdul meg, nem látszik meg, hogy az alján iszap és sár van. Ilyenkor látjuk meg, hogy mennyi gyarlóság, gyengeség van bennünk.

            De a szenvedésben jobban megismerjük Krisztust is, a velünk együtt szenvedő Főpapot. Szenvedés nélkül Krisztus gazdagságából sok minden rejtve maradna számunkra. Az Úr megszenteli gyermekei kereszthordozását és ezzel is készíti őket a dicsőségre.

A minden ellenség feletti győzelem ígérete

            Isten gyermekeinek sok ellensége van. Már említettük a hármat, amit a Káténk felsorol: a Sátán, a világ és tulajdon testünk. S ezek minket szüntelenül ostromolnak. A Sátán azért támadja Isten gyermekeit, mert ők már nem hozzá tartoznak, és ő ezt nem tudja elviselni. Krisztust már nem tudja támadni, ezért a testét, a tagokat támadja. A világ is ellensége Isten gyermekeinek. Ez azért van, mert ők nem e világból valók már. Ezért keményen támadja őket. De ellenség számunkra a tulajdon testünk is., a mi bűnös szívünk, a mi megromlott természetünk, ami ellen szüntelen harcban állunk. Minket kivülről-belülről támad az ellenség. Ha ezekre az ellenségekre nézünk, nagyon kétségbe tudunk esni és kiáltunk a tanítványokkal: Uram, tarts meg minket, mert elveszünk.

            De nem fogunk elveszni, mert az Úr a győzelem ígéretét adta gyermekeinek. A gyülekezetről úgy beszélt, mint akin a pokol kapui sem tudnak diadalt venni. Bármennyire próbálja a Sátán a hitüket tönkre tenni, nem fog sikerülni. A hit , remény és szeretet meg fog maradni Isten gyermekeiben.

            Jézus figyelmeztette ugyan tanítványait, hogy ezen a világon nyomorúságuk lesz, de azt is hozzátette: bízzatok, én meggyőztem, vagyis legyőztem ezt a világot. (Ján.16,33) Pál ugyan kétségbeesetten kiált fel: óh, én nyomorult ember, kicsoda szabadít meg engem a halálnak eme testéből, de rögtön jön a válasz: hála legyen az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a Jézus Krisztus által.(Róm.7,24-25) Isten gyermekei egy már megnyert háborút vívnak. Krisztus győzött és általa ők is győzni fognak. Mindezekben felettébb diadalmaskodunk az által, aki minket szeretett, kiáltja diadalmasan Pál.(Róm.8,37)

            Az Úr át fogja vezetni népét a halál Jordánján, ahogy azt holland testvéreink szeretik mondani. Mert Krisztus ezt az utolsó ellenséget is legyőzte. A halál Krisztus nélkül egy félelmetes ellenség, de Krisztus által már ő is csak egy legyőzött ellenség. Őket Isten hatalma őrzi az üdvösségre, mondja Péter apostol.

Hogyan éljünk Isten ígéreteivel?

            Ez egy nagyon fontos kérdés, amivel ebben az előadásban foglalkozni szeretnék.”Ének volt számomra minden parancsolatod bujdosásom hajlékában”, mondja a zsoltáros.(Zsolt.119,54) Meglátjuk itt, hogy mi volt Dávid vigasztalása bujdosása idején. Mi ezt nyugodtan így is mondhatjuk: ének volt és vigasztalás számomra minden ígéreted. Isten gyermekei nem járhatnak olyan sötét úton, amit Isten ígéretei ne világítanának meg. Dávid egy másik zsoltárban így vall: De én hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földjén. Az ígéretek óriási hatással vannak Isten gyermekeire. Az ígéretekben való hit békességet ad szívükbe, erőt ad a kereszt hordozásához, így tudnak előre tekinteni arra az örök dicsőségre, ami várja őket ez élet után.

Bízvást mondhatjuk, hogy Isten ígéretei a mennyei Jeruzsálembe tartó vándorok erőssége, vigasztalása és öröme. Minden nyomorúságukban és üldöztetésükben az ígéretek vigasztalják őket. Az ígéretek olyanok, mint az a darab fa, amit Máránál bedobtak a keserű vízbe, amitől édes lett.

            Nyilván, ezekkel az ígéretekkel élni kell. Az ígéret olyan, mint egy pajzs, ami mögé Isten gyermeke elrejtőzik. Az ígéretekkel hit és imádság által lehet élni. A Jelenések 12-ben látjuk, amint a sárkány oda áll a szülő asszony elé, hogy felfalja gyermekét, de az asszony szárnyakat kap, amikkel biztonságos helyre menekülhet. Ez a két szárny a hit és az imádság.(Jel.12,14)

            Az élő hit belekapaszkodik Isten ígéreteibe, az imádságban pedig Isten gyermeke hivatkozik az ígéretekre, emlékezteti az Urat az ígéretekre. A puritánok azt a tanácsot adják, hogy amikor Isten gyermeke egy nagy szükségben, próbában, kísértésben van, akkor keressen ki a Bibliából egy találó ígéretet és alkalmazza azt arra a helyzetre, amiben van. Például, amikor megfárad valaki, akkor gondoljon az És.4O, 31-re: de akik az Úrban bíznak, azoknak ereje megújul. Ha valaki egy bűnben elesik, akkor gondoljon az 1Ján.9-re: ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa minden bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.

            Az ígéret megtalálásában a Szentlélek segít minket Ő a bibliaolvasás rendjén, vagy egy igehirdetésben, vagy egy elolvasott könyv által elénk fogja hozni azt az ígéretet, amire épp szükségünk van. Úgy adja azt nekünk, mintha most olvastuk volna először. Luther sok ígéret mellé odaírta: probatum est, amit így is lehetne fordítani: kipróbáltam és igaznak találtam. A holland fordítás nem azt mondja, hogy az ígéreteket távolról üdvözöljük, hanem, hogy magukhoz ölelték azokat. (Zsid.11,13)

Az ígéretek és Isten gondviselése

            Néha úgy tűnik, hogy Isten nem váltja be ígéreteit. Így volt ez Ábrahámnál is. Isten megígérte neki, hogy fiút fog kapni, de teltek az évek és a fiú nem jött. Ez megtörténhet velünk is, mi imádkoztunk egy ígéret beteljesedéséért, de az nem következett be. Az Úr sokszor nagyon kitolja a beteljesítés idejét. Ilyenkor Isten megpróbálja az ígéretében való hitünket. Ahelyett, hogy a kereszt könnyebbé válna, még inkább nehezedik ahelyett, hogy megvigasztaltatnánk, még szomorúbbak leszünk. Ilyenkor a zsoltárossal kesergünk: vajon örökre elvet az Úr és nem lesz többé jóakarattal? Vajon végképp elfogyott kegyelme?(Zsolt.77,8-9)

            A Biblia azt tanítja, hogy Isten kitolhatja ígéretének beteljesítését, hogy hitünket megpróbálja, minket pedig imádkozásra serkentsen. De az is megtörténhet, hogy mi helytelen módon magyarázzuk Isten ígéreteit. Úgy magyarázzuk, ahogy annak beteljesedését mi elképzeltük és szeretnénk. Mintegy előírjuk Istennek, hogy miként és mikor kell ígéretét beteljesítse. De az Úr sokszor egészen másképp tölti be ígéretét, mint ahogy azt mi elgondoltuk. Pál úgy képzelte, hogy Isten elveszi a tövist, de a tövis nem vétetett el, de megadatott a kegyelem annak további hordozására. Isten az ő ígéreteit a maga idejében és a maga módján tölti be. Mi sokszor meg kell tanulnunk várni és ez nem könnyű.

Egy nagyon boldog élet

           

Összefoglalva: Isten be fogja tölteni azokat az ígéreteit, amiket gyermekeinek adott. Salamon templomszentelő imádságában így szól: áldott legyen az Úr, aki nyugalmat adott népének. Egy sem hiúsult meg a nagyszerű ígéretekből, amelyeket szolgája, Mózes által ígért.(1Kir.8,56) Ha Isten gyermekei visszatekintenek életükre, akkor erre áment mondanak. Az Úr beteljesítette ígéretét: nem hagylak el, sem el nem távozom tőled.(Zsid.13,5)

            Az ígéretek minket Istentől tesznek függőkké és áldást hoznak életünkre. Az ígéretek végig kísérik egész életünket és minden helyzetben segítséget nyújtanak, majd halálunk órájában is, hogy Jézus helyet készített számunkra Atyánk házában, mert ő ott is velünk akar lenni, ahogy kedvenc igehirdetőm mondja: Krisztus viszi a mennybe a pereputtyát. Nekünk át kell mennünk a pusztán, annak minden rettentésével együtt, át  kell mennünk a halál árnyékának sötét völgyén is, de Isten ígéretei bevilágítanak a legsűrűbb sötétségbe is.

 Mert lesz egy nap, amelyen Isten minden ígérete beteljesül, micsoda nap lesz az! Ezen a napon meglátjuk Istent színről-színre. Ezen a napon az Isten letöröl minden könnyet a szemünkről.

            Ezért a keresztyén ember élete Isten ígéretei által egy nagyon boldog élet. Ha ez az előadás, csak egy picit is hozzá tudott járulni ehhez a boldogsághoz, akkor ezért is Istené legyen minden dicsőség.

( Ezen előadásomat C.Harnck :Gods beloften in het persoonlijk leven című könyvének segítségével írtam 2O2O január hideg havában)

                                                                                                            Lőrincz István

           

           

Isten ígéretei I.

Isten ígéretei

             Isten ígéreteiről mindnyájan hallottunk. Azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak az életünkben. Valaki állítólag meg is számolta, hogy több mint 3OOO ígéret van a Bibliában. Spurgeon áhítatos könyvét is sokan szeretjük és olvassuk.

            Ezért gondoltam arra, hogy foglalkozzunk kicsit behatóbban Isten ígéreteivel egy vagy esetleg több előadás keretében. Tavaly egy nagyon híres holland lelkésznek könyve jelent meg Isten ígéreteiről, múlt év októberében találkozhattam ezzel a lelkésszel s tőle kaptam ajándékba ezt a könyvet, s  ennek a könyvnek a segítségével készítettem el ezt az előadást.

1 Az ígéreteket tévő Isten

            Isten szólt az emberhez és kijelentette magát neki. Ádámmal és Évával a bűneset előtt színről-színre beszélt. De az a kimondhatatlan kegyelem, hogy Isten a bűneset után is beszélt az emberrel, mégpedig megváltásról, az ember újjáteremtéséről, helyreállításáról. Pedig a bűneset után az lett volna a természetes, hogy Isten ne beszéljen többé az emberrel. De Isten szólt és rögtön a bűneset után ígéretet adott. Mert az evangélium ígéret nélkül nem lenne örömüzenet.

            Sajnos nagyon sok hiányosság van a hívőkben is az ígéretek körül, sokféle zavar, tudatlanság uralkodik bennünk. Nyílván az se helyes, ha csak ígéretekről beszélünk és elhallgatjuk, hogy Istennek vannak követelései is. A Szentírás mind a kettőről nyílván beszél, hogy mit ígér, és hogy mit követel Isten. Kálvin ezt Isten két nyelvének hívja, s kihangsúlyozza, hogy a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Mi nem tudjuk értékelni Isten ígéreteit, ha nem vesszük komolyan követeléseit. Tulajdonképpen a követelés, a parancsolat vezet el minket Isten ígéreteihez.

            Isten ígéreteiben nagy gazdagság és még több vigasztalás van. Nagyon szegény maradna az életünk, ha nem ismernénk meg Isten ígéreteit és nem élnénk azokkal.

            A Biblia első ígéretét mindenki ismeri :Ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod és az ő magva között. Ő a fejedre tapos, te pedig a sarkát mardosod .(1Móz.3,15)  Az átokban, amit Isten a kígyóra mondott, már ott van az áldás az ember számára. És ez az, hogy az asszony magvából fog származni, aki a kígyó, a Sátán fejét szétmorzsolja. Ez tehát az első ígéret, az első kijelentése Isten üdvtervének, kegyelmi szövetségének. Ez az ígéret volt a válasz az ember bűnére. Isten másképpen is válaszolhatott volna, úgy hogy örökre eltaszítja az embert magától. De Isten kegyelmes volt az első emberpárhoz. Már ez az első ígéret sok mindent elmond az ígéretekről általában. Ezért is hívjuk ezt ős-ígéretnek, mert minden más ígéret ebből származik, minden ígéretnek ez az őse.

            Ez egy meg nem érdemelt ígéret volt. Az első emberpár mindent eljátszott, a szövetséget megtörték, a parancsolatot áthágták. Ezzel átkot vontak magukra és utódaikra. De Isten mégis ígéretet adott nekik, pedig semmi bűnbánat, bűnvallás, szabadulás utáni vágy nem volt bennük. Csak félelem volt bennük, vádaskodás egymás iránt és Isten iránt. De Isten mégsem hagyta el az embert, nem hagyta sorsára, hanem megajándékozta az embert meg nem érdemelt irgalmával. Ez az irgalom egy ígéretnek a formájában érkezett el hozzájuk. Mi volt ennek az ígéretnek a feltétele? Hát semmi, ezt feltétel nélkül adta az embernek, úgy hogy az embernek semmit se kellett érte tennie.

            Már ennek az az első ígéretnek Krisztus volt a tartalma. Az, hogy az eljövendő Messiás szabadulást fog hozni az embernek. Már ebben benne vannak a legfontosabb dolgok. Az, hogy  a Szabadító asszonytól születik Az asszony magva lesz, vagyis ember lesz, egy olyan ember, aki szenvedni fog, mert a kígyó a sarkát mardossa, de győztes is lesz, mert a kígyó fejére tapos.

            Ez az első ígéret nagyon sokat elmond nekünk Isten többi ígéreteiről. Ezek mind érdem nélkül, kegyelemből vannak és Krisztus a tartalmuk. Minden későbbi ígéretnek ez az ígéret a forrása. A holland teológia nem véletlenül nevezi ezt „ anya-ígéretnek” mert az összes többi ebből születik, tulajdonképpen ezt magyarázza, mélyíti el. Ádámtól Ábrahámig a hívőket ez az egytelen ígéret éltette. Énóknak, Nóénak elég volt ez az egyetlen ígéret, mert abban minden benne volt, ami az üdvösséghez szükséges.

a.Isten ígéreteinek természete

Isten az elbukott embernek ad ígéretet, ez Isten érthetetlen lehajlása az emberhez. De mi is az ígéret? Úgy fogalmazhatnánk ezt meg, hogy az ígéret Istennek egy olyan elköteleződése, amiben ő megígéri, hogy valami nagy jót fog adni, és valami nagyon rossz dologtól meg fog minket óvni. Ezért kell az ígéreteket a parancsolatoktól megkülönböztetni. A parancsolatokban Isten engedelmességet követel, itt egy követelő Istennel találkozunk. Sőt a követelésen túl fenyeget is arra az esetre nézve, ha mi a prarancsnak nem engedelmeskedünk. De az ígéretben nincs sem követelőzés, sem fenyegetés, hanem csak a jónak a megadása. Az ígéretekben Isten azt mondja el, hogy ki ő a mi számunkra és mit tesz értünk. Az őt szeretőknek azt ígéri, hogy mindent megad nekik , ami az életre és az üdvösségre szükséges.

            A politikusok a választási kampányban nagyon sok szép ígéretet tesznek, csak épp nem teljesítik azokat. Az embereknél az ígéret és az ígéret beváltása, megcselekvése között hatalmas szakadék tátong. Az ember azért nem váltja be ígéretét, mert vagy tehetetlen arra, vagy pedig egyenesen szélhámos, megbízhatatlan. Isten ígéretei azonban megbízhatóak, Isten nem ember, hogy hazudjon, olvassuk a 4Móz.23,19-ben. Józsué halála előtt összehívja a népet és többek között ezt mondja nekik: egy szó sem veszett el, mindabból a jó szóból, amelyet az Úr, a ti Istenetek ígért nektek. (Józs.23,14)

            Istennek hatalmas ereje van, hogy ígéretét beteljesítse. Őt sem gyengeség, sem tehetetlenség nem akadályozza. Már Ábrahámnak azt mondja: avagy az Úrnak lehetetlen-e valami? (1Móz.18,14)  Isten ígéretei tévedhetetlenek s mind beteljesednek.

            Néha úgy tűnik, hogy ellentmondás van Isten ígéreteiben. Mert Mózesnek azt ígérte az égő csipkebokornál, hogy kiviszi őket Egyiptomból és beviszi őket a tejjel és mézzel folyó földre (2Móz.3,7-8) de a Zsid.3,19-ben azt olvassuk, hogy nem mentek be a hitetlenség miatt. Úgy tűnik tehát, hogy az ember hitetlensége meghiúsítja az Isten ígéretét. Úgy tűnik, hogy Isten megígérte, hogy mindnyájukat beviszi az ígéret földjére, de az emberek hitetlensége miatt Isten ezt nem tudta megtenni. A Szentírás valóban hangsúlyozza, hogy kapcsolat van a hit és az ígéretek beteljesedése között, ahogy kapcsolat van a hitetlenség és a be nem teljesedés között. De vigyáznunk kell arra, nehogy azt gondoljuk, hogy az ígéretek beteljesedése az embertől függ.  Az Úr az ember hitetlensége ellenére is be tudja teljesíteni ígéretét. Ígéretei nem inagadoznak, nem megbízhatatlanok. Neve és dicsősége garancia a beteljesedésre, építhetünk az ígéreteire, mert szeretete és hűsége áll az ígéretei mögött. Az ígéretek beteljesedéséről maga Isten kezeskedik.

            Az ígéretek nem érdem szerintiek, azokat Isten pénz nélkül, ingyen adja. Nem a mi cselekedeteink megjutalmazáa, hanem ajándék. Isten nem azért ad ígéreteket, mert mi azokat megérdemeljük, hanem azért mert szükségünk van azokra. Isten ígéretei irgalmat jelentenek a nyomorultaknak, bocsánatot a bűnösöknak, megnyugvást a megfáradtaknak, szabadulást a foglyoknak, örök életet a halandóknak, üdvösséget a kárhozatra méltóknak.

            Az Isten ígéretei a mi nyomorúságunkból fakadnak, de azt is, hogy Isten nem akar minket abban hagyni.

b. Isten ígéreteinek eredete, oka

A Szentírásban az ígéretek mind az embereknek szólnak, Isten az ígéretekkel magát az emberhez köti. Miért teszi ezt, hisz az ember lázadó, bűnös, hitetlen és romlott? Ki kell határozottan mondanunk, hogy Isten ígéreteinek egyetlen oka, forrása az ő jósága, végtelen szeretete. Mert Isten nem volt köteles arra, hogy megváltsa a bűnös embert. Egy embernek sincs joga Isten ígéreteire. És Isten mégis ígéreteket tett, Kálvin azt mondja,  hogy Isten ígéretei az ő szeretetének bizonyítékei.

c. A kijelentett és elrejtett dolgok

Az ígéretek kijelentik az Isten szeretetét, amivel ő a kiválasztottakat szerette. Ami eddig csak Isten gondolatában volt, azok most az ígéretek által nyilvánvalókká lesznek. Ezt sem a Sátán ravaszsága, sem az ember gonoszsága nem akadályozhatta meg.

            Van itt egy nehéz kérdés: ha Isten ígéretei az ő választottai életében teljesednek be, akkor én vajon ki vagyok választva? Mit lehet erre a kérdésre válaszolni?  Mindnyájan ismerjük az igét: A titkok az Úréi, a kijelentett dolgok pedig a miénk. (5Móz.29, 29) Mi nem tekinthetünk bele Isten titkaiba. Mi csak annyit tudhatunk Istenről és terveiről, ami igéjében ki van jelentve. Ezt a tervet Isten először Ádámnak és Évának adta, majd az ősatyáknak, a prófétáknak, majd Jézus Krisztusban beteljesítette. Mi is ugyanazokat az ígéreteket halljuk, amiket Ádám és Éva, az ősatyák, a próféták, csak mi tudjuk, hogy ezek Krisztusban beteljesedtek.

            A Szentírásban két nagy dolog van kijelentve: egyrészt az, hogy Isten a választottakat üdvözíti, másrészt pedig az, hogy aki hisz Krisztusban, annak örök élete van. Isten hirdetteti nekünk az evangéliumot, ami minket hitre szólít, és arra, hogy ígéreteit kapcsoljuk magunkhoz, higgyünk benne, térjünk meg. Az, hogy Isten kiket választott ki, az számunkra örök titok marad. De az kijelentetett, hogy aki hisz Jézus Krisztusban, annak örök élete van.

            A kiválasztás számunkra egy titok. Ezt nem kell nekünk boncolni, de a mi feladatunk, hogy higgyünk abban, amit Isten igéjében kijelentett. És Isten az igéjében parancsolja, hogy higgyünk benne. Jézus Krisztus azt is ígéri, hogy aki hozzá jön, azt semmiképpen ki nem veti, hogy aki kér, az kap, aki keres talál, és a zörgetőnek megnyittatik.

            Azt, hogy mi ki vagyunk-e választva, azt mi nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy a kegyelmet Isten nekünk is felajánlotta és mi azt hálás szívvel elfogadhatjuk. Azt tudjuk, hogy a hit az a kapu, amin át mi beléphetünk Isten oroszágába. Ezért nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk a kijelentett és az elrejtett dolgok között. Az Isten elrejtett könyvébe be van írva Péter, Pál, Lidia és sok másnak a neve. De a kijelenetett könyvben az van megírva, hogy aki csak hisz, annak mind örök élete van, azt ő mind üdvözíti és hogy az üdvösségből senki sincs kizárva. Mi ebbe az ígéretbe kapaszkodhatunk teljes erőnkkel.

            Thomas Boston puritán teologós ezt így szemlélteti, hogy Istennek van egy rejtett testamentuma, amiben ott vannak a kiválasztottak nevei, és annak van egy másolata a földön, és ez a Biblia, abban pedig az van megírva, hogy aki hisz Jézus Krisztusban az nem vész el, hanem örök élete lesz. Mi az eredeti testamentumot nem tudjuk olvasni, de a földi másolatot igen, ez a Biblia, a teljes elfogadásra méltó evangélium. (1Tim.1,15)

 Aki először a kiválasztottságáról akarna bizonyos lenni és csak azután akarna hinni Istenben és az ő ígéreteiben, az egy ördögi körbe kerül, mondja Kálvin. Luther lelkigondozója is azt mondta a reformátornak: üdvösségedet ne a kiválasztásban, hanem Krisztus sebeiben keresd. Mert az üdvösség útja egyszerű: megtérni a bűnből, Krisztus evangéliumában hinni és annak engedelmeskedni.

d. A reménység kapuja

           

Sokan ezt túl könnyűnek és egyszerűnek tartják. Ők úgy gondolják, hogy inkább a mi komolyságunk, a parancsolatok megtartása, a Krisztusról való bizonyságtételünk kellene az ígéretek elnyerésének a feltétele legyen. De akkor az ígéretek beteljesedése tőlünk függne, és akkor mi ezeket a feltételeket sohasem tudnánk teljesíteni. A Szentírás sok helyen hangsúlyozza a hitet, a megtérést, az engedelmességet, de ezeket is ő adja nekünk ajándékba. „Lelkemet adom belétek és azt cselekszem, hogy rendelkezéseim szerint járjatok, törvényimet megtartsátok és betöltsétek. (Ez. 36,27) Ha az ígéretek beteljesedése az emberi teljesítményeken múlna, akkor ez teljességgel elérhetetlen lenne az ember számára. Akkor ez azt jelentené, hogy először az embernek kell valamit adni Istennek, hogy utána tőle kaphasson valamit, de az ember bűnén kívül semmit sem tud adni az Istennek, és így nyílván semmit sem kaphat tőle.

2. Krisztus és az ígéretek

Pál apostol másodszor is meg akarta látogatni Korintust. De megváltoztatta a tervét Inkább Macedónián megy keresztül, hogy az ottani gyülekezetek adományát Jeruzsálembe vigye. A korintusiaknak nem esett jól, hogy Pál elkerülte őket. Azzal vádolják, hogy megszegte szavát. Eszerint az igene nem volt igen és a nem-je nem volt nem. De Pál elutasítja a megbízhatatlanság vádját. A terv megváltoztatását a júdeai gyülekezetek megsegítésével hozza kapcsolatba. Ezek után kezd el beszélni Isten ígéreteinek megbízhatóságáról. Az evangélium, amit ő hirdet „igen” volt és nem „nem”.  Mert Isten ígéretei Krisztusban lettek igenné és ámenné.

a.Az ígéretek Krisztusban érkeznek el hozzám.

           

Az apostol arról a szoros kapcsolatról beszél, ami Krisztus és az ígéretek között van. Mindaz, amit Isten ígért, az Krisztusban lett igenné és ámenné. Ha ezért mi olvassuk Isten ígéreteit és feltesszük a kérdést: igazak-e azok? Akkor a válasz ez: igen, mert Krisztusban beteljesedtek. Krisztus betöltötte az ígéretek beteljesedésének minden feltételét. Jézus Krisztus és megváltói munkája a garancia Isten ígéreteinek a beteljesedésére. Ő lett az „igen”. Ádám elbukott nemzetségének Krisztusban kinyújtja kezét az elveszett bűnösök felé. Pál tehát azt akarja nagyon nyomatékosan elmondani, hogy szétszakíthatatlan kapcsolat van  Krisztus és az ígéretek között. Az ígéretek Krisztus által jönnek hozzánk és mi Krisztus által jutunk el Isten ígéreteihez. Krisztus az ígéretek kapuja. Mi semmit kaphatunk meg abból, amit Isten nekünk ígért, csakis Krisztus által. Ő az út, ami az ígéretekhez vezet. Két vonalat kell itt megkülönböztetni. Az első, hogy Isten, mint Atya a megváltás szövetségében Krisztusban ígéreteket adott. Az ő engedelmessége által  az Atya egy gyülekezetet, egy népet ad Krisztusnak. A második vonal, hogy hit áltak Krisztusban az ígéretek a miénkké lesznek. Nem lehet másképp részesedni Isten ígéreteiben, mint a Krisztusban való hit által.

b.Az ígéreteket Krisztus által lehet megnyerni.

A szövetségben feltételek vannak szabva és ígéretek adatnak. Isten azt követelte meg Krisztustól, hogy  az övéi helyett a törvényt betöltse, a bűn bűntetését magára vegye, hogy meghaljon értünk és hogy az örök halált tőlünk elvegye. De az Isten az ő Fiának ígéreteket is adott, azok felől, akiknek Megváltója lett. Bennük fog lakni a Szentlélek. Ők megújíttatnak, Krisztussal hit által egyesülnek, bűneik megbocsáttatnak, mindvégig megőriztetnek, örök életet nyernek, feltámadnak a halálból és királyként uralkodnak az örökkévalóságban.

            Nehéz volt a Jézus munkája, de bőséges volt jutalma is. Az ígéretek mind Krisztusban adattak és mind Krisztusban teljesedtek be. Krisztuson kívül nekünk Isten semmit semmit sem ígérhetett, de mi nem is kaphatunk semmit. Minket Isten csak Krisztusban és Krisztusért tud szeretni.

            Minden lelki áldás össze van kapcsolva Krisztussal. Mivel az Atya elfogadta Fia áldozatát, ezért fogadhat el minket is. Vele együtt ajándékoz mindent nekünk, mondja Pál. (Róm 8,32 ) Mi Krisztusban valasztattunk ki, igazíttattunk meg, szenteltettünk meg és Krisztusban fogunk megdicsőülni. Isten Krisztuson kívül semmit se tud adni a bűnös embernek.

c . Krisztus és a mi jogunk az ígéretekre

A nagy kérdés, hogy ki jogosult az ígéretekre, kit illetnek meg az ígéretek? Mindenki magáévá teheti ezeket az ígéreteket és hivatkozhat rájuk? Ki tudja elmondani: ezek az ígéretek nekem szólnak, rám érvényesek! Minden érvényes rám, amit Isten megígért? Ezek fontos kérdések.

            Láttuk már, hogy minden ígéret, csak Krisztusban teljesedhet be. Ezekre Jézus Krisztus jogos, de mindazok is, akik az ő testéhez, vagyis az ő gyülekezetéhez tartoznak. Az ígéretek mindazokéi, akik hit által Krisztussal össze vannak kapcsolva. Ez ad jogot Isten ígéreteire.

            Ami a  Krisztusé, az azoké is, akik a Krisztuséi. Ahogy az olaj először az Áron fejére folyt és onnan a testére, úgy az ígéretek is, először Krisztusra érvényesek, de azutánk ránk is az ő testének tagjaira. A kérdés tehát nem az, hogy az ígéretek az enyémek-e, hanem hogy én a Krisztusé vagyok-e? Mert, aki nincs Krisztusban, aki nem hisz Krisztusban, az ki van zárva az ígéretekből .Tehát addig, amíg valaki Krisztust elveti, addig nem teljesedhetnek be rajta az ígéretek sem. Krisztus nélkül az ember a harag fia és kívül van az Isten országán. Ha tehát részesülni akarsz Isten ígéreteiben, akkor higgyj Jézus Krisztusban. Ennél kevesebbel nem lehet megelégedni.

            Tehát mi teljességgel bízhatunk abban, hogy az ígéretek a miénkek is, nem azért, mert mi azt megérdemelnénk, hanem egyedül Krisztusért, akiben hiszünk. Az egyetlen útja és módja, hogy Isten ígéretei a miénkek legyenek: a Jézus Krisztusban való élő hit.

d. Hogy jutok az ígéret tulajdonába?

Ha az ígéretekhez való jog olyan szorosan kapcsolódik a hithez, akkor miben reménykedhet a meg nem tért ember? Ha Isten az elbukott embernek Krisztuson kívül semmit sem ígér, akkor mégis ígért nekem valamit?  Miben reménykedhetek én, mert én hit által még nem vagyok Krisztusban, akiben minden igenné és ámenné lett? Akkor először hívővé kell lennem, mielőtt reménykedhetnék Isten ígéreteiben? Ezek nagyon fontos kérdések, amikkel sok lélek viaskodik. Olvassák a Bibliában Isten ígéreteit, de azt gondolják, hogy ezek csak a megtért emberekre érvényesek. Sokszor maguk az igehirdetők is kimondják: a meg nem tért ember számára nem adattak ígéretek. Így van-e ez? Nem, mert Isten a hitetlen, sőt istentelen embereknek is adott ígéreteket. Pl. hagyja el a gonosz az ő útját és a bűnös férfiú a gondolatait és térjen az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és ő könyörül rajta, mert ő bővölködik a megbocsátásban. (És 55) Isten tehát ígéreteket tesz a bűnös, meg nem tért, még hitetlen embereknek is.

            Ezért tehát arra a kérdésre, hogy ki birtokolhatja az Isten ígéreteit, két dologról kell beszélni: használati és tulajdonjogról. Az isteni ígéreteket a hívők birtokolják, mert ők hit által Krisztusban vannak. De mindenkinek, aki hallja, joga van Istenhez jönni és hitet kérni. Mert Krisztus Jézus azért jött a világba, hogy üdvözítse, megtartsa a bűnösöket. A hitetleneket hívja Isten és felajánlja nekik a lehetőséget, hogy Istenben higyjenek.

            Az evengéliumban Isten mindenkit hív, hogy bűneikkel s nyomorúságaikkal hozzá térjenek és aki hozzá tér, azt ő megtartja, üdvözíti. „Térjetek hozzám a föld minden határáról, hogy megtartassatok, föld minden határai, mert én vagyok az Isten és nincsen több.” (És.45,22) A hívők tehát birtokolják az ígéreteket, a hitetlenek használhatják, élhetnek az ígéretekkel, úgy hogy Krisztushoz jönnek, hitre jutnak, hogy így ők az ígéretekek birtokosaivá váljanak.

e. A Krisztussal való közösség ígérete

Hogyan juthat a bűnös ember Krisztussal közösségre? Hogyan egyesülhet vele? Krisztus mennybe ment, nincs többé a földön. Hogy egyesülhetünk hát vele, hogy beteljesedjen, amit a főpapi imájában mondott: én őbennök és te énbennem.  A Krisztussal való egyesülés nem egy testi, hanem egy lelki valóság. Ezt a Szentlélek végzi el az ige által, közelebbről az evangélium ígéretei által. A Krisztussal való egyesülés tehát az ígéretek által valósul meg. Krisztushoz az út az ígéretek által vezet. Krisztus és a bűnös ember az ígéretekben találkozik egymással. Krisztust az ígéretek által ismerjük meg és fogadjuk be. Az ígéret az a hely, ahol Krisztus és a bűnös ember találkozik. A bűnös ember soha nem merne Istenhez közeledni, ha nem lenne ígéret.

            Amikor Isten azt mondja, hogy aki a megfeszített Krisztusban hisz, az nem vész el, hanem örök élete van, akkor a bűnös elkezdhet reménykedni. Az ígéretek a bűnös embert Krisztushz vonzzák. Lehetnek kétségek a szívében, példáúl ilyenek: vajon engem is hív? Isten, amikor azt mondja: aki szomjúhozik, jöjjön énhozzám és igyék(Ján.7,37), akkor az vajon rám is érvényes? Jézus Krisztus vére megtisztít minket minden bűntől (1Ján.1,7) ez érvényes rám is, aki úgy bemocsoltam magam különféle bűnökkel?

            Ilyenkor a Szentlélek az, aki  ezeket a kételyeket legyőzi. Az ígéretekben a gazdag Krisztus találkozik a szegény bűnössel. Az ígéret, hogy aki Krisztusban hisz, az üdvözül, a találkozási hely Krisztus és a bűnös lélek között. Jézushoz nem vezet más út csak az ígéretek. A nyugtalan lelket az ígéret vezeti Krisztushoz s nála nyugszik meg.

f.Krisztus, mint az Isten ígéreteinek bizonyossága

Az Isten ígéretei, ami bizonyosságunk és reménységünk forrása. Nincs semmi, amiben jobban bízhatnánk és amire jobban hagyatkozhatnánk, mint Isten ígéretei. De van még valami, ami Isten ígéreteit bizonyossá teszi és ez Jézus halála. Jézus halála az „ámen” isten ígéreteire és a mi üdvösségünkre. Isten ígéretei nem bizonytalanok és nem ingadoznak. Ha az ígéretek nem teljesednek be, Isten nagyobbat veszítene, mint mi. Mi elveszítenénk az üdvösségünket, de Isten elveszítené az ő dicsőségét és megbízhatóságát. Isten az ő gyermekeinek ígéretei által mindig bizonyosságot és vigasztalást ad.

            Krisztust, az ő váltságát, ígéretit nem lehet egymástól elválasztani. Ha ígéreteket Krisztustól elválasztjuk, akkor csak egy üres forma marad. Ő az ígéretek tartalma és beteljesedése. Ha a bocsánatról hallunk, Krisztus ígéreteire kell godolnunk: „benne van a mi váltságunk, bűneink bocsánata” (Kol.1,14)

            Ha a megtisztulásról hallunk Krisztus vérére kell gondolnunk, amely által minket bűneinktől megtisztított (Zsid.1,3) . Ha az ellenség feletti győzelemről hallunk, akkor is Krisztusra kell gondolnunk, aki a kereszten minden ellenség felett diadalmaskodott.” Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat”(Kol.2,15)

            Ha szenvedésben való megvigasztalódásról hallunk, újra csak Krisztusra kell gondolnunk, aki meg tud indulni a mi gyengeségeinken, (Zsid.4,15). Ha pedig a halál felett aratott győzelemről hallunk, és az örök életre való általmenetelre, akkor megint csak Krisztusra kell gondolnunk, aki eltörölte a halált és világosságra hozta az életet és a halhatatlanágo taz evangélium által.(2Tim.1,1O)

            Krisztusban mindent megtalálhatunk, amire a szegény, elveszett, kárhozatra méltó bűnös számára szükséges az üdvösségre.

            Az ígéretek végső soron mind Jézus Krisztusról beszélnek, aki azért jött a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, aki a bűneink átkát magára vette és annak bűntetését elhordozta. Arról a Jézusról beszélünk, akinek  a vére megtisztít minket minden bűntől, aki azt modta aki énhozzám jön azt semmiképpen ki nem vetem.

            Ha egy lélek megtalálja Jézust, az megtalálja az ígéreteket is, mert az ígéretek a bűnös és a bűnös ember találkozásának a helyét jelenti. Krisztus az ajtó az ígéretekhez való bemenetelre. Ha ezt az ajtót a bűneink, vagy a Sátán elzárnák, nézzünk Krisztusra és az ő ígéreteire.

3 Az ígéretek fajtái

            Péter apostol nagy és becses ígéretekről beszél. Az ígéretek azért nagyok, mert a nagy Isten adja azokat. Bennük nagy szeretet és nagy kegyelem van és nagy bűnösökhöz szól.

            Az ígéretek nagyok, mert Isten a szerzőjük. A nagy Istentől származnak és nagy áldásokat tartalmaznak. Azért nagy az ígéret, mert benne megkaptunk mindent, ami az életre és az üdvösségre való. Az ígéretekben megkapunk mindent, hogy Istennek szolgáljunk és Isten szerinti életet éljünk. Megkapjuk benne az erőt is a kereszt hordozásához, a vigasztalást a szenvedések között. És mindezt ajándékba kapjuk minden mi érdemünk nélkül. Az ígéret azért nagy, mert benne van Krisztus.

a. A földi életre vonatkozó ígéretek

            Sokszor azt gondolnánk, hogy az ígéretek mind az üdvösségre és az örök életre vonatkoznak. Pedig nagyon sok ígéret erre a földi éltre szól. Sok ember úgy gondolja, hogy Isten nem törődik a mi kicsiny, földi életünkkel, annak mindennnapi bajaival. De Isten gondoskodik testünkről, lelkünkről, a nagy és kis dolgokról egyaránt. A földi életre szóló ígéretek általában össze vannak kapcsolva a parancsolatok megtartásával. „ Ha szolgáljátok Isteneteket, az Urat, akkor megáldja kenyereteket és vizeteket és eltávolítom közületek a bajokat. (2Móz.23,25)

            Vannak olyan ígéretek, amelyek ahhoz vannk kapcsolva, hogy a felebaráttal való kapcsolatban minden igazságtalanságot eltávoztassunk, illetve hogy szeressük felebarátunkat. „ Aki igazságban jár és egyenesen beszél, aki megveti a zsarolt nyereséget, aki kezével elhárítja és nem fogadja el a megvesztegetést, aki bedugja fülét, hogy ne halljon vérontásról és befogja szemét, hogy ne lásson gonoszságot, az ilyen magasságban lakik, kőszál a bástyája, kenyerét megkapja és vize nem fogy el. (És.33,15-16). Még sok ilyen igét lehetne felsorolni. Zsolt.84,12 : „Nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatlanul élnek.” Vagy Zsolt 91,3-4. „Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől, tollaival fedez be téged és szárnyai alatt lészen oltalmad. Paizs és pncél az ő hűsége.”  Mindezek az ígéretek az istenfélő élettel vannak kapcsolatban.  Az ilyen emberek áldott életet élnek, részesülnek Isten gondviselésében.

b.Az eljövendő életre vonatkozó ígéretek

            Egy ilyen ígéret pl. a Márk 1O, 29-3O: „Jézus pedig így felelt: bizony mondom nektek, senki sincs, aki elhagyta házát, fiútestvéreit, nőtestvéreit, apját, anyját, feleségét gyermekeit vagy szántóföldjeit énérettem és az evangéliumért, és ne kapna százanyit most ebben az időben üldözésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.”  Vagy pl a Jel.2,1O: „Légy hív mindhalálig és neked adom az életnek koronáját.”A Bibliában nagyon sok ígéret van a jövendőbeli életre nézve, azoknak, akik Krisztussal járnak. Azt ígéri, hogy akik hisznek Krsiztusban bemehetnek a mennyei Jruzsálembe. (Jel.22.3-5)      

            Ezek az ígéretek erősítik a hívőt a földi pusztaságban való járásban. Ezen ígéretek megédesítik a földi szenvedés keserűségét és a halál rettentését.

c.A törvényre vonatkozó ígéretek

            Ezek a törvénynek való engedelmességre vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy aki cselekszi a törvényt, az él általa. Ezt Jézus a gazdag ifjúnak is elmondja. „Ezt cselekedd és élsz!”  (Luk.1O,28)  Pál is ezt mondja , hogy aki cselekszi a törvényt, él azáltal. (Róm,7,16) De tudjuk, hogy ez az út számunkra járhatatlan a bűn miatt. A cselekedetek által lehetetlen üdvösségre jutni. De a törvénynek mégis van egy szerepe, hogy elvezet minket az evangélium ígéreteihez. Az evangélium, azt ígéri nekünk, amit a törvény követel tőlünk.

d. Az evangélium ígéretei

            Itt azokról az ígéretekről van szó, amelyeket Isten az evangéliumokban ad nkünk. Ezek nem érdemről, hanem kegyelemről szólnak. Ezek az ígéretek vonják a bűnöst Krisztushoz, ezek arról a szeretetről beszélnek, amivel Krisztus a bűnösöket magához vonja: aki énhozzám azt én semmiképpen ki nem vetem (Ján.6,37) Ezek az ígéretek a megrettent bűnöst arra bátorítják, hogy jöjjön Krisztushoz, mert nála nyugalmat talál.

e.Az imádságra vonatkozó ígéretek

            Ezekben az Úr imádságaink meghallgatását ígéri. Zsolt 5O,15 „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak és te dicsőítessz engem.” Vagy a legismertebb: „kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek”. (Mát.7,7) Ezek az ígéretek afelől biztosítanak, hogy Isten meghallgatja könyörgésünket és arra bátorítanak, hogy minden szükségünkkel őhozzá jöjjünk.

f. Isten törvényének megtartására vonatkozó ígéretek

            Isten hosszú életet ígér azoknak, akik tisztelik szüleiket. Az 5Móz.könyve különös ígéreteket tartalmaz azok számára, akik a törvényt megtartják. „Igy leszünk igazak az Úr, a mi Istenünk előtt, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ő parancsolt nekünk. „ (5Móz.6,25, Zsolt.5O,23)”Aki hálával áldozik az dicsőít engem, és aki figyel az útra, annak mutatom meg Istennek szabadítását” Ezek mind arra ösztönöznek, hogy szolgáljunk az Úrnak, úgy hogy komolyan vesszük az ő parancsolatait.

g. Ígéretek azoknak, akik az Úrban bíznak

            Számtalan ígérete van Istennek arra nézve, hogy kik az Úrban bíznak, nem fognak megszégyenülni. „ Senki se szégyenüljön meg, aki benned bízik. (Zsolt.25,3) Az Úr azt ígéri, hogy nem hagyja el azokat, akik benne bíznak , sem el nem távozik tőlük.  (Zsid.13,5) Ezek az ígéretek arra bátorítank, hogy merjünk az Úrban bízni.

h. Ígéretek, amik segítenek a kereszt hordozásában

            Az Úr arra bíztat, hogy gondjainkat vssük rá. Hagyjad az Úrra a te utaidat, bízzál benne, ő majd teljesíti. (Zsolt.37,5) Erőt ad a megfáradottnak és az erőtelen erejét megsokasítja. (És. 4O,29) Minden gondotokat őreá vessétek, mert néki gondja van reátok. (1Pét.5,7) . Ezek az ígéretek arra buzdítanak, hogy ha keresztet hordozunk kérjünk tőle erőt és kitartást.

i.                   Személyes ígéretek

            Ezékiás király személyes ígéretet kapott, hogy Isten 15 évvel meghosszabbítja az életét. (És.38,5) Ebed-Melek, aki Jeremiás pártjára állt szintén személyes ígéretet kapott: „egészen biztos, hogy megszabadítalak téged, nem esel el fegyvertől és lelkedet ajándékul kapod, mert bíztál benne, azt mondja az Úr.”  (Jer.39,18) Pál apostol is kapott személyes ígéreteket, amikor a viharban voltak Róma felé tartva: „ ne félj Pál, a császár elé kell állanod és Isten ajándékba adta neked mindazokat, akik veled hajóznak.”  (Ap.csel.27,24) A személyes ígéret a hívő ember különleges kincse. Isten szinte minden gyermeke kap ilyen ígéretet. A Szentlélek ezt olyan hatalmasan írja a szívünkbe, hogy nem kételkedünk, hogy Isten azt nekünk személyesen adta. Ezek sokszor olyan igei ígéretek, amiket Isten eredetileg Ábrahámnak, Pálnak és másoknak adott, de egy adott ponton úgy érezzünk, hogy ezeket most nekünk személyesen adja.

j. Csoportoknak,  szóló ígéretek

            Például nagyon sok ígéret szól az özvegyekhez, árvákhoz. Árváknak Atyja és özvegyek védelmezője az Úr, az Isten (Zsolt.68,6)”hagyd rám árváidat, én eltartom őket, özvegyeidet is, belém vessék bizalmukat”.(Jer.49,11) De Isten tesz ígéreteket az elnyomottaknak, a szegényeknek, az elbukott bűnösöknak.

k. Az üdvösségre vonatkozó ígéretek

            A legtöbb ígéret erről szól a Bibliában, ide tartoznak az olyan ígéretek, amelyek az újjászületésről, a megtérésről, a Jézus Krisztusban való hitről, bűnbocsánatról s a megszentelődésről szólnak. Ezek az ígéretek általánosak, hisz mindenkinek megtartatást ígérnek, akik hisznek Krsiztusban. A legismertebb a Ján.3,16. Ezekben az ígéretekben visszatérő szó: „ mindenki, aki csak”  Isten ezeket az ígéreteket a legmesszebb levő népekhez is intézi: „térjetek énhozzám a föld minden határáról, hogy megszabaduljatok. „ (És.45,22) Még az istenteleneknek is szól az ígéret. „Hagyja el a gonosz  az ő útját és a bűnös ember a gondolatait, térjen az Úrhoz, a mi Istenünkhöz és ő könyörül rajta.” (És.55,7)

            Nem szabad ezekwt az ígéreteket azzal a kérdéssel kijátszani, hogy de miért nem választott ki Isten mindenkit az üdvösségre és miért nem fog minden ember üdvözülni? Azért nem fog mindenki üdvözülni, mert nem hisznek Jézus Krisztusban.

l. Ígéretek, amelyek csak Isten gyermekeinek szólnak

            Vannak általános ígéretek, de olyanok is, amelyeket Isten csak az ő hozzá megtért, benne hívő gyermekeinek ad.  Az ilyen gyermekeinek elsősorban bűnbocsánatot ígér.  „Mert megbocsátom bűneiket és vétkeikről többé nem emlékezem meg”(Jer.31,34) Azt ígéri, hogy őket soha nem veti el, haragját nem tölti ki rájuk. „Többé nem haragszom rád, és nem fenyítelek meg” És 54,9 Megígéri, hogy megszenteli őket, szívükbe írja törvényét.”Lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy rendelkezéseim szerint járjatok,, törvényeimet megtartsátok és betöltsétek” (Ez.36,27) Megígéri nekik, hogy megőrzi őket a bajokban. „Mikor vizen mész át, veled vagyok,és ha folyókan, azok nem borítanak el.Ha tűzben jársz, nem égsz meg, a láng meg nem perzsel téged.”(És.43,2) Megígéri, hogy az üdvösséget nem veszíthetik el, hogy ki nem ragadhatja őket kezéből. (Ján.1O,28) Azt is megígéri, hogy a bennük elkezdett munkát be fogja végezni a teljes váltság napjára. (Fil.1,6) Azt is megígéri nekik, hogy senki és semmi nem fogja őket elválasztani az Isten szeretetétől. (Róm.8,38-39) Ezek az ígéretek a hívőknek óriási erőt és vigasztalászt jelentenek. Főleg olyankor, amikor elbukunk, ha keresztet hordozunk, ha kísértések és próbák között vagyunk.

m. Abszolút, illetve feltétel nélküli ígéretek

            Ezeknek a beteljesítését Isten nem köti semmilyen feltételhez, ezek függetlenek attól, amit az ember tesz vagy épp nem tesz. Ezt Isten szuverén módon elhatározta. Ilyen például az az ígéret, hogy Isten a világot nem pusztítja el másodszor özönvíz által. (1Móz.6,13) Ilyen ígéret a Messsiás szűztól való születése(És.7,14) ami annak ellenére beteljesedik, hogy Ákháb és Júda népe nem hiszi ezt. Ezek az ígéretek beteljesednek attól függetlenül, hogy az ember hiszi-e ezt vagy sem.

n. Feltételhez kötött ígéretek

            Ilyen például a Ján.3,16, ehhez hasonlít a Márk 16,15-16 „Aki hiszen és megkeresztelkedik az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” Ezeket az ígéreteket tehát Isten csak akkor teljesíti, ha az ember bizonyos feltételeknek eleget tesz. Ha az ember a feltételt nem teljesíti, az ígéret sem teljesedik be. Az abszolút ígéretnél az ember passzív, a feltételhez kötött ígéretnél az ember aktív szerepet játszik.

o. A legnagyobb ígéret

            Ez az, amit Isten Ábrahámnak adott: Istened leszek neked és utódaidnak.(1Móz.17,7) A Sínai hegynél ezt Isten megismétli. „Én vagyok az Úr, a te Istened”. (2Móz.2O,2) Ezt az Újszövetség is megismétli : ”mert ez az a szövetség amelyet azon napok elmúltával kötök az Izrael házával. Ezt mondja az Úr: törvenyemet elméjükbe adom és szívükbe írom azokat, és Istenük leszek ők pedig népemmé lesznek.” (Zsidók 8,1O) Ez az ígéretek koronája, hogy az Úr a bűnösök Istenének vallja magát. Ez a legnagyobb szó, amit Isten az első emberpár bukása után kimondott. Az ember a paradicsomban engedetlensége által elveszítette Istent és ezzel mindent elveszített. De Isten Krisztusban vissztér az emberhez, egyedül kegyelméért. Ennek a nagy ígéretnek az alapja Krisztus engesztelő áldozata. Istenük leszek, ez a legnagyobb, amit Isten a bűnös embernek mondani tud. Hisz ezzel önmagát adja nekünk, a legtöbbet, amit adhat. Ez a leggazdagabb és a legáldottab szó, amit Isten valaha kimondott.

p. A sokféle ígéret haszna

            A bibliai ígéretek tehát nagyon sokfélék, sokszínűek. Ezeket a hatalmas Isten, a menny és föld Ura adja az embernek. Ez nagyon vigasztaló, hogy Isten ennyi féle ígéretet ad nekünk A sokféle ígéret haszna, hogy ezek segítenek rajtunk a mi sokféle szükségünkben. Ezek az ígéretetkl segítégek lehetnek az élet különböző helyzeteiben, próbáiban. Azt, hogy ez miként történik a mi személyes életünkben, azt ha Isten éltet, egy következő előadásban fogom elmondani.

( Ezen előadást C.Harinck: Gods beloften in het persoonlijk leven könyve alapján írtam)

                                                                                    Lőrincz István