Isten ígéretei II.
Isten kegyelméből folytatjuk az előadást, amit tavaly
elkezdtünk Isten ígéreteiről. Eddig három dologgal foglalkoztunk: az ígéreteket
tevő Isten, majd Krisztus és az ígéretek, végül az 1géretek fajtáiról
beszélgettünk. Most még néhány dolgot fogunk megbeszélni.
1.
Az ígéretek és a hit.
A Zsidók 11 elmondja, hogy hit által milyen nagy
hőstetteket hajtottak végre Isten emberei az ígéretekre támaszkodva. Az
ígéretek hit által valósággá lettek az életükben. Egyszerűen belekapaszkodtak
azokba az ígéretekbe, amiket Isten nekik adott. Ez adott nekik többek között
országok legyőzésére, oroszlánok szájának betömésére.
A
hit szükségessége
Láttuk már,
hogy az ígéretek Isten jóságában, Krisztusban gyökereznek és mind a jelenvaló,
mind pedig az örökkévaló világra vonatkoznak. Lássuk most meg, hogyan élünk mi
ezekkel az ígéretekkel?
Isten igéje
azt tanítja, hogy az ígéretek képezik a mi reménységünk alapját, de ez a hit
által, az imádság útján lesz valósággá az életünkben. Mi abban reménykedünk,
amit Isten megígért, hisszük azt, hogy amit Isten megmondott, az mind igaz, és
imádkozunk, hogy ezek az ígéretek a mi életünkben is beteljesedjenek.
De hogyan
működnek az ígéretek a mi életünkben? Az ígéretek tehát mi hitünk tárgyát
képezik. Ahhoz, hogy ígéretek hasznunkra, vigasztalásunkra legyenek, először el
kell hinni azokat. Az És.7-ben azt olvassuk, hogy a próféta egy ígérettel Akház
királyhoz megy. A szíriaiak és csatlósaik elhatározták, hogy miként osztják fel
Izrael földjét egymás között. De Isten azt ígéri, hogy ez nem fog bekövetkezni
(És.7,7) De Ésaiás rögtön hozzáteszi: ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok.
Akház és népe akkor fog részesülni Isten áldásaiban, megtartó kegyelmében, ha
az ígéretet elhiszik és bíznak annak megvalósulásában.
A Zsid.4,2-ben
is valami hasonlót olvasunk: mert nekünk is hirdették az evangéliumot, miként
azoknak, de nem használt nekik a hallott beszéd, mert nem párosították hittel,
akik hallották. Vagyis nem hittek Isten kegyelmes ígéreteiben. A Zsid.3,9-ben
pedig azt olvassuk: látjuk is, hogy nem mehettek be a hitetlenségük miatt.
Kálvin is azt tanítja, hogy az ígéretek hit nélkül teljességgel erőtlenek és
nekünk semmit sem használnak.
De erre azt
mondhatja valaki: de az előző előadásban azt mondtuk, hogy maga Isten garantálja
az ígéretek beteljesedését. Ez igaz, hisz Isten akkor is Isten marad, ha az
ember őt hitetlenül visszautasítja, az Isten terve nem eshet kútba. Ez nyilván
így igaz Isten oldaláról. De az ember oldaláról nézve a dolog úgy van, hogy az
ígéretek hit által teljesednek be. Mondjunk erre egy példát. Isten azt ígérte
Pálnak, hogy ajándékba fogja kapni mindazokat, akik vele együtt utaznak a
hajón. De egy adott ponton Pál azt mondja a századosnak. Ha ezek a hajóban nem
maradnak, akkor ti sem menekülhettek meg. Ezt akkor mondta Pál, amikor az
emberek el akarnak menekülni a hajóról. Erre azt mondhatná valaki: de hát Isten
megígérte, hogy senki sem fog elpusztulni., akkor mit számít, hogy mit tesznek
a hajósok?Itt látjuk, hogy az emberi felelősség éppoly fontos, mint az Isten
ígérete. Isten ígéretei jó estben aktivizálnak, mozgásba hoznak minket. Az
ígéretek a mi hitünk, imádságunk, megtérésünk útján teljesednek be Mt.13,58-ban
azt olvassuk, hogy Jézus Názáretben nem tehetett csodát hitetlenségük miatt. Az
üdvözítő hit szerepét, jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A
hit és megtérés feltétele
A hit fontos,
nem csak a feltételhez kötött ígéreteknél, hanem az ú.n. abszolút,
feltételekhez nem kötött ígéreteknél is. A legtöbb ígéret a hit és megtérés
feltételéhez van kötve. A legismertebb az, amit minden vasárnap hallunk a
Ján.3,16-ból: hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Persze a hit
nem érdem, hanem ajándék. Az, hogy megtértünk és hiszünk, az is csak ajándék és
kegyelem. Ha megtértünk és hiszünk is, még mindig csak azt mondhatjuk, hogy
haszontalan szolgák vagyunk, mert csak azt tettük, ami kötelességünk
volt.(Luk.17,1O) A hit azonban annak ellenére, hogy Isten ajándéka, mégis egy
emberi cselekedet, mert Isten nem tud helyettünk hinni. Az ígéretek tehát hit
által teljesednek be, de mivel a hit ajándék, így azok beteljesedése is az.
Az
igazi hit
Láttuk tehát,
hogy Isten sok ígérete beteljesedésének a feltétele a hit. De milyen hit? Nem
akármilyen hit természetesen, hanem az igaz hit. Mert sokféle hit van az
igazin, az üdvözítőn kívül. Gondolhatunk itt Saul királyra, vagy Bálám
prófétára, Simon mágusra, vagy arra a sokaságra, ami Krisztust királlyá akarták
tenni., de a balga szüzekre vagy arra az emberre, aki házát homokra építette. Ezeknek
mind volt hite, de az nem volt igaz hit.
A Káté
hangsúlyozza, hogy a hit nem csak értelem kérdése, hanem a szívé is. Nagyon
kell vigyázzunk arra, hogy a hitet ne tévesszük össze az érzelmekkel. Vannak,
akik érzelmileg egy adott pillanatban megérintődnek, de ebből nem fakad igazi
bűnbánat és megtérés. Az ilyen érzelmi hit hamar fellobban, de hamar el is
múlik. Főleg fiataloknál látjuk, hogy egy jó alkalom, jó zene, kellemes
hangulat felvillanyozza őket, de az első hitpróbában már el is buknak, nem
maradnak meg az Úr mellett.
Nyilván, az
igaz hit megmozgatja az érzelmeket is, ott lesz a szomorúság bűneink felett,
félelem Isten ítéletétől, de az öröm is a megnyert kegyelem, üdvösség felett.
Nagyon fontos látni, hogy bár az igaz hithez érzelmek is kapcsolódnak, de az
mégsem azon nyugszik, hanem Isten ígéretein. A lelki nyugalmat végső soron nem
az érzelmekben találjuk meg, hanem Krisztusban. Az igazi hitet nem érzelmekről,
hanem gyümölcseiről lehet felismerni. Jakab azt mondja, hogy a hit cselekedetek
nélkül halott. Az olyan érzelmek, amelyek nem hoznak döntő változást az
életünkben, nem a Szentlélektől valók. Nem lehet úgy magunkhoz ölelni Isten
ígéreteit, hogy közben megvetjük az ő parancsait. „Mivelhogy ilyen ígéreteink
vannak szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki
tisztátalanságtól. És Isten félelmében vigyük végbe megszentelésünket.(2Kor.71)
Az
ígéretek elsajátítása
Ez azt
jelenti, hogy mi Isten ígéreteit magunkra és körülményeinkre alkalmazzuk. Mi
nem tétlenül várjuk az Isten ígéreteinek a beteljesedését, hanem igyekszünk
azokat magunkhoz kapcsolni. Ez a hit munkája. A hit így az az eszköz, amivel
Isten ígéreteit magunkhoz kapcsoljuk.
A nagy kérdés:
ki tudja az Isten ígéreteit magához kapcsolni? Először is azt kell lássuk, hogy
mit ígér Isten és hogy kinek ígéri azt? A gond az, hogy mi sokszor elfogultan
olvassuk Isten ígéreteit, egyfajta szemüvegen keresztül. Láttuk már, hogy
vannak abszolút és feltételhez kötött ígéretek. Az abszolút ígéretek nem
függenek az embertől, de az evangélium ígéretei a legtöbbször feltételhez
kötöttek. A feltétel pedig a hit és a megtérés. Nem lehet eléggé hangsúlyozni,
hogy az ígéretek, a hit, a bűnvallás, a megtérés, a keresés és a zörgetés között szoros kapcsolat
van. Krisztus soha nem menti fel az embert a hit és megtérés szent
kötelezettsége alól.
De arra is
kell vigyázni, hogy nehogy azt gondoljuk, hogy azért üdvözülünk, mert hittünk
és megtértünk Istenhez. Az üdvösség Krisztus által van, mi a hit és megtérés
után is bűnösök maradunk, a hit és megtérés csak eszköz, amik által az Isten
ígéretei életünkben beteljesednek és mi üdvösséget nyerünk. A hit nem érdemli
ki a kegyelmet, hanem elfogadja azt.
2
Az ígéretek és az imádság
Nátánt Isten
Dávidhoz küldi azzal az üzenettel, hogy a királyságot megerősíti utódaiban, s
az ő házából fog származni test szerint a Messiás. Dávid ekkor leborul és azt
mondja: és tégy úgy, ahogyan ígérted. Dávid imádsága értékes tanítást tartalmaz
a mi imádkozásunkra nézve és jó, ha azt megszívleljük. Mert épp azt mondja el,
hogy mi a mi imádságunk szerepe Isten ígéretei beteljesedésében. Dávid úgymond
az ígérettel visszamegy Istenhez, és az Úr színe előtt hivatkozik az ígéretre.
Dávid meghallgatta Nátán üzenetét, az ígéretet alázattal elfogadta, és utána
hivatkozik is rá: tégy úgy, ahogy ígérted. Dávid elhitte Isten ígéretét, majd
kéri az Urat, hogy cselekedjen úgy, ahogy megígérte. Ilyen értelemben az
imádság azt jelenti, hogy Isten ígéretével visszamegyek az Úrhoz és kérem, hogy
teljesítse be azokat.
Az
ígéretek, mint imádságunk zsinórmértéke és alapja
Amikor Isten
ígéreteinek beteljesedéséért imádkozunk, két dolog nagyon fontos. Az első, hogy
Isten ígérete legyen imádságunk alapja és tartalma. Mi csak azokért a dolgokért
imádkozhatunk, amiket Isten az ő igéjében megígért nekünk. Imádságainkat tehát
döntő módon határozza meg az, amit Isten megígért. Amit Isten nem ígért meg,
azért nem is érdemes imádkozni. Például az Úr sehol sem ígérte azt nekünk, hogy
gazdagok leszünk, sem azt, hogy nem kell keresztet hordozni, tehát ezekért nem
kell imádkozni.
Az igében sok
példát találhatunk. Amikor Jákób visszatérőben van nagybátyjától, jön vele
szemben Ézsaú 4OO felfegyverzett emberével. Jákób fél, hogy a ravaszsággal
ellopott elsőszülöttségi áldás miatt testvére meg fogja ölni. Ekkor Jákób
imádságban az Úrhoz fordul és arra az ígéretére hivatkozik, amit neki kb.2O
évvel azelőtt adott:” Szabadíts meg kérlek bátyámnak kezéből, mert te azt
mondtad: bizony jót teszek veled, és utódaidat olyanná teszem, mint a tenger
homokja.”(1Móz.32,11-12)
Amikor Dániel
látja, hogy eltelőben van a fogság 7O esztendeje, amiről Jeremiás által
szólott, de a zsidó nép még nem térhetett vissza szülőföldjére, akkor ő is hivatkozik arra, amit Isten Jeremiás
szája által mondott. Az apostolokat a vigasztaló Szentlélek elküldésének az
ígérete imádságra indította.
Persze lehet
imádkozni olyan dolgokért is, amit az Úr nem ígért meg. Ha betegek vagyunk
nyugodtan imádkozunk gyógyulásért, ha vállalkozásba kezdünk imádkozhatunk
sikerért. Ilyenkor mindig hozzá kell tegyük: ha akarod.
A
mi szükségeink és Isten ígéretei
Az ígéreteket mi az imádság útján tesszük használhatóvá,
ezen az úton juthatunk el az ígéretek beteljesedéséig. Mi imádkozhatunk erőért,
vigasztalásért, vezetésért, mert ezeket Isten mind megígérte nekünk. Amikor a
Káté a 119-ik kérdésben felteszi a kérdést: mi szükséges az olyan imádsághoz,
amit Isten kedvel és meghallgat, az egyik válasz így hangzik: hogy szükségünket
és nyomorúságunkat teljes valójában megismerjük. Az imádság azzal kezdődik,
hogy elismerjük, hogy nekünk sok nyomorúságunk van. A bűneset minket egy óriási
nyomorúságba sodort, minket a harag fiaivá tett, a bűn rabszolgáivá,
átkozottakká lettünk.
A nyomorúság
az embert lázadásba és káromlásba is vezetheti. De ha ezt Isten előtt ismerjük
meg, akkor térdre kényszerít, imádkozásra indít minket. Ilyenkor lesznek Isten
ígéretei igazán értékesek, drágák a mi számunkra, hisz Isten az ígéreteket
mindig valamilyen nyomorúságban adta, s ilyeneket ígért: megszabadít a
veszedelemből, megbocsátja a bűnt, kiszabadít a Sátán hatalmából, megvigasztal
és erőt ad a kereszt hordozásában és bevisz az örök életre. Az ígéretek épp
akkor lesznek értékesek a számunkra, amikor a nyomorúságokban benne vagyunk. A
nyomorúság így vezet el az ígérethez és az ígéret az imádsághoz. Így a
nyomorúságok legjobb barátainkká lesznek, mert imádságra indítanak bennünket.
Minden
szükségre van ígéret
A Bibliában
minden lelki és testi szükségre nézve találunk ígéretet. Akármi legyen a
szükségünk, találunk rá ígéretet a Szentírásban. Isten gondoskodott arról, hogy
minden szükségre nézve legyen ígéret, amire Isten előtt imádságban
hivatkozhatunk.
Hadd mondjak
erre egy példát. Ha megfáradunk a küzdelemben és úgy érezzük, hogy nincs már
erőnk, akkor jön az ígéret:” erőt ad a megfáradottnak és az erőtelennek erejét
megsokasítja.” (És.4O,29) Vagy öreg vagy és félsz, hogy mi lesz veled, akkor
szól az ígéret:”megőszülésetekig én visellek és én hordozlak.”(És.46,4) Vagy
félsz, hogy mi lesz veled az ítéletben az elkövetett bűneid miatt, jön az
ígéret:” Megszabadít minket az elj9vendő haragtól.”(1Thessz.1,1O)
Nincs olyan
szükség, amiből az Úr ne ígérne szabadítást, nincs olyan bűn, amire ne ígérne
bocsánatot, kivéve a Szentlélek káromlását. S az Úr olyan kegyelmes, hogy
ezeket az igéket e rendszeres bibliaolvasásunk rendjén pont akkor hozza elénk,
amikor arra a legnagyobb szükségünk van.
Hogyan
használjuk Isten ígéreteit az imádságban?
Láttuk az
imént, hogy Istennek minden testi és lelki szükségre van ígérete. De nekünk
ezeket használni kell, igénybe kell venni őket. Azt nem mondhatjuk, hogy az
ígéret beteljesedése tőlünk függ, hogy a mi imádságunk nélkül Isten semmit nem
tehet. Hisz Isten szuverén az ő cselekedetében.
De mégis igaz, hogy az ígéretek beteljesedése a hit és az
imádság útján valósul. Kálvin kettős veszélyre figyelmeztet. Egyfelől tévedés
azt gondolni, hogy Isten ígéretei a mi cselekvésünktől függnek,, de éppúgy
tévedés, ha azt gondoljuk, hogy Isten a mi imádságunk nélkül is beteljesíti
ígéreteit életünkben. Nem véletlen, hogy Kálvin az imádságot a hit gyakorlása
kiváltképpen való útjának nevezi. Kálvin azt mondja, hogy az imádságban az
ember Isten segítségét, vigasztalását, megtartatást keres, megvallja
nyomorúságát, megtagadja magát és belekapaszkodik Isten ígéreteibe.
Az imádságban mi nem csak
egyszerűen elősoroljuk Isten ígéreteit, hanem valósággal ostromoljuk az eget,
valósággal tusakodunk Istennel, mint Jákób a Jabbók révénél. Hóseás később azt
írja erről, hogy Jákób sírt és könyörgött. Isten ígéretei nem teljesednek be
komoly könyörgés és tusakodás nélkül. Sajnos sok keresztyén ember nem is tudja,
hogy mit jelent Isten ígéretei beteljesedéséért könyörögni.
Aki ezért imádkozik, az
tudja, hogy az imádság soha nem hiábavaló, hisz mi imáinkban mindig Isten
hűségére hivatkozhatunk. Isten nem hazudhat, ő is kötve van szavához.
A meg nem hallgatott imádság
Az imádság az Isten egyik
legnagyobb ajándéka az ember számára. A Szentírásban számos bátorítás, buzdítás
van az imádkozásra. Mégis nagyon sok ember gyötrő kérdése, hogy meghallgatja-e
Isten az imádságainkat? Mert sok ember azt mondja: én imádkoztam valamiért, de
Isten nem hallgatta meg az imádságomat. Mik lehetnek az okai a meg nem
hallgatott, a be nem teljesített imádságoknak?
1. Vajon hittel imádkozunk-e? Jakab apostol beszél arról,
hogy lehet kételkedve imádkozni, s az ilyen imádkozó hasonlít a tenger
habjához, amit a szél hajt ide s tova. Az ilyen ember semmit sem kaphat
Istentől. (Jak.1,6-9)
2. Nem helyes alapokon állunk. A farizeus a kegyességében,
érdemeiben bízva terjesztette Isten elé imádságát és nem hallgattatott meg.
3. Nem jó az imádságunk motivációja, indoka. Sokszor az
imádság által magunk akarunk naggyá lenni és a magunk dicsőségét keressük az
Istené helyett. Erről is Jakab apostol beszél, hogy rosszul imádkozunk, mert
olyanokat kérünk, amit az élvezeteinkre fordítunk. (Jak.4,3)
4. Olyan dolgokat kérünk, amik nem egyeznek Isten
akaratával. János figyelmeztet arra, hogy az ő akarata szerint kell kérni.
(1Ján.5,14)
5. Nem jött el még a meghallgatás ideje. Józsefnek még két
évet a börtönben kellett maradni, hogy alkalmassá váljon a nagy feladat
elvégzésére.
6. Isten valami
jobbat tartogat számunkra. Isten nem vette el Páltól a tövist, de megadta neki
a mindenre elégséges kegyelmet és azt az erőt, ami erőtlenség által végeztetik
el. (2Kor.12,9)
2. A
keresztyén élet és az ígéretek
Pál apostol azért írt levelet a galatáknak, mert ott
felléptek az ú.n. judaizáló, törvényt hirdető keresztyének. Ezek azt
tanították, hogy az üdvösség a törvény cselekedetei által érhető el. Azt
követelték, hogy a pogányokból lett keresztyének metélkedjenek körül és tartsák
meg a mózesi törvények előírásait, pl. a tisztálkodási, étkezési, ünnepnapokra
vonatkozó előírásokat. Mert a Krisztusban való hit nem elég az üdvösséghez. Pál
azonban határozottan azt hirdette, hogy a megigazulás és üdvösség hit által
van, a Krisztus kereszten való áldozata által.
A törvényt hirdetőknek a
megbotránkozás köve a kereszt volt, azért mert az elvesz az embertől minden
dicsekedési lehetőséget. Ezek az emberek Krisztus mellett még valami mással is
akartak dicsekedni, Pál azonban azt mondta: nekem ne legyen másban
dicsekedésem, csak Krisztus keresztjében. Azt tanítja, hogy hogy a Krisztusban
való hit által, mi Ábrahám fiai, lelki gyermekei leszünk. Az apostol éles
ellentétet tesz Izsák és Izmáel között. Utóbbi a szolgáló fia, előbbi a szabadé.
A hívők nem a szolgáló, vagyis nem a törvény által igazulnak meg. Ők az ígéret
fiai, mint Izsák. Izmáel a cselekedetekből való megigazulás prototípusa, Izsák
a hitből való megigazulás szimbóluma.
A mi számunkra a nagy
kérdés, hogy mi azáltal igazulunk meg, amit mi teszünk, vagy az által, amit
tett Isten Krisztusban? Kinek a lelki
családjához tartozunk, az Izsákéhoz vagy az Izmáeléhez? Az Izsák családja az
üdvösségét Isten ígéreteiben találja meg. A hit által megigazult ember életét
Isten ígéretei határozzák meg, ők ezen ígéretekből és ezek által élnek, amiket
hit által tesznek magukévá.
Az ígéretek helye a keresztyén
ember életében
Az Isten ígéretei a hívő
ember életében óriási szerepet játszanak. Ők üdvösségüket nem saját
cselekedeteikben keresik, hanem az evangélium ígéreteiben. Ezt elfogadni még a
hívők számára sem könnyű. Mert a törvényeskedésre mindnyájunkban ott van a hajlam.
Annyira be van ívódva génjeinkbe, az amit Jézus mondott: eredj el és te is
akképpen cselekedjél. Mi akarunk tenni valamit az üdvösségéért, ki akarjuk
érdemelni az üdvösséget. De Isten minket egy olyan úton akar üdvözíteni, amin
minden dicsőség az övé lesz. És ez az ígéretekben való hit útja. Ez kizár
minden emberi dicsekedést, bizonyos értelemben megalázó az ember számára. Az
ember természet szerinti gőgje ágaskodik ez ellen. Nekünk az egyik legnehezebb
dolog üres kézzel Isten elé járulni.
De mi nem csak az
üdvösséget kapjuk meg Isten ígéreteiben, hanem e földi életben azokból élünk.
Nekünk semmi reményünk, támaszunk, segítségünk sincs Isten ígéretei nélkül. Az
Újszövetség minden jótéteménye az ígéretek által van. Ezért az ígéretek ott
állnak a hívő élet középpontjában. A keresztyén ember abban reménykedik, amit
Isten ígért és teljes erejével azon munkálkodik, hogy ezek beteljesedjenek az ő
életében. Isten minket ígéretei által visz a mennyei Kánaánba, de az oda vezető
útnak is ez a szíve. Ahogy egy kisgyermek nem tud létezni szülők nélkül, úgy
Isten gyermeke se tud létezni Isten ígéretei nélkül. Az ígéretek erősítenek,
bátorítanak, vigasztalnak és vezetnek a mennybe vezető úton.
Milyen rettenetes lenne
Isten ígéretei nélkül élni? De Isten gondoskodott arról, hogy mi minden
helyzetben erőt és vigasztalást kapjunk Isten ígéreteiből. Ahogy Isten a
pusztában népét a manna által tartotta meg, úgy tartja meg újszövetségi népét
az ígéretek által. A hívő ember mindent megkap, amire szüksége van Isten
ígéreteiben.
Az Isten közelségének,
jelenlétének ígérete
Mi egy olyan világban
élünk, ami a bűn miatt tele van nyomorúsággal, szenvedéssel s hordozzuk ennek
minden következményét. De Isten gyermekei, azon túl, hogy hordozzák az
általános nyomorúságot, ezen felül még egy plusz harcot is folytatnak a
Sátánnal, világgal s tulajdon testükkel, ahogy azt a Káté is tanítja. Amikor
Pál és Barnabás meglátogatják az első térítői út után a megalapított
gyülekezeteket, akkor intik őket, hogy maradjanak meg a hitben, de azt is
mondják: sok nyomorúságon át kell nekünk az Isten országába bemennünk. A
Szentírás azt tanítja, hogy a menny felé vezető úton a harc, kereszthordozás
üldöztetés elmaradhatatlan tartozéka a keresztyén életnek. A szenvedés
számunkra nem rendkívüli, hanem természetes és magától értetődő. Persze, Isten adhat olyan időket, amikor
sokkal kevesebb a szenvedés, de ez inkább kivétel, mint szabály. De az Úr azt
ígéri, hogy a nehéz időkben nem hagyja el az övéit. Ez nem jelenti az, hogy
megment a szenvedéstől, kereszthordozástól, ezt Isten sehol sem ígéri. Sehol
sincs olyan ígéret, hogy Isten gyermekeinek az útja sikerekkel és élvezetekkel
van kirakva. De azt ígéri, hogy ha vízen megyünk át, a víz nem borít el minket
s ha tűzön, a tűz meg nem perzsel minket.(És.43.1-3) Azt ígérte hogy velünk és
mellettünk lesz minden szenvedésünkben és kereszthordozásunkban. Ott volt
Dániel barátaival a tüzes kemencében. Nabukodonozor, amikor benézett messziről
a kemencébe, nem három embert látott, hanem négyet, a negyedik arca egy isten
fiáéhoz hasonlított.(Dán.3,25)
Ott volt Józseffel a
börtönben, Amrámmal és Jókebeddel, amikor 3 hónapig rejtegették Mózest
Egyiptomban, Dániellel az oroszlánok vermében, Iléssel, amikor halálosan el
volt csüggedve, a 38 évig szenvedő beteggel a Bethesda tavánál, Pállal a római
börtönben és Jánossal a Pátmósz szigetén. Úgy van velünk Jézus Krisztusban,
mint aki mindenben megkísértetett, kivéve a bűnt. És ezért tud segíteni
rajtunk. Ő a mi utunkat járta, azzal az ellenséggel harcolt, akivel mi is meg
kell küzdenünk. Mi minden fájdalmunkban, minden próbánkban és kísértésünkben
ehhez a minket megértő Megváltóhoz menekülhetünk.
Az Isten közelségének,
jelenlétnek az ígérte az egyik legdrágább Isten gyermeke számára. Ő hozzánk jön
a viharban és lecsendesíti a tengert. Amikor elveszítünk valakit, talán épp a
gyermekünket mondhatjuk a súnemi asszonnyal: békességben vagyok! Ha a halál
árnyékának völgyében járunk, mondhatjuk Dáviddal. Nem félek, mert te velem
vagy! Amikor az Úr velünk van, lehet hogy a körülmények semmit nem változnak és
mégis minden megváltozik. Ő ott van az övéivel örömben és bánatban, jó és rossz
napokban, életben és halálban.
A kereszt megszentelésének az
ígérete
Az Úr azt ígérte az
övéinek, hogy Ő mindent, ami éri őket, azt javukra fordítja. Minden ember sorsa
szenvedés és kereszthordozás. A paradicsomból való kiűzetés óta érvényes:
életünk ideje hetven esztendő, vagy ha feljebb nyolcvan és nagyobb részük
fáradtság és keserűség.(Zsolt.9O,1O) De Isten gyermekeit vigasztalja, hogy a
fáradtság és keserűség is javukat szolgálja. Isten azt ígéri az övéinek, hogy a
kereszt is áldás lesz számukra.
Isten sokszor a
próbákat arra használja, hogy jobbá tegyen minket. Akit Isten soha se próbál
meg, az kételkedhet abban, hogy ő egyáltalán Isten gyermeke. A szenvedésben
megismerjük önmagunkat. Ha egy víz nem mozdul meg, nem látszik meg, hogy az alján
iszap és sár van. Ilyenkor látjuk meg, hogy mennyi gyarlóság, gyengeség van
bennünk.
De a szenvedésben jobban
megismerjük Krisztust is, a velünk együtt szenvedő Főpapot. Szenvedés nélkül
Krisztus gazdagságából sok minden rejtve maradna számunkra. Az Úr megszenteli
gyermekei kereszthordozását és ezzel is készíti őket a dicsőségre.
A minden ellenség feletti
győzelem ígérete
Isten gyermekeinek sok
ellensége van. Már említettük a hármat, amit a Káténk felsorol: a Sátán, a
világ és tulajdon testünk. S ezek minket szüntelenül ostromolnak. A Sátán azért
támadja Isten gyermekeit, mert ők már nem hozzá tartoznak, és ő ezt nem tudja
elviselni. Krisztust már nem tudja támadni, ezért a testét, a tagokat támadja.
A világ is ellensége Isten gyermekeinek. Ez azért van, mert ők nem e világból
valók már. Ezért keményen támadja őket. De ellenség számunkra a tulajdon
testünk is., a mi bűnös szívünk, a mi megromlott természetünk, ami ellen szüntelen
harcban állunk. Minket kivülről-belülről támad az ellenség. Ha ezekre az
ellenségekre nézünk, nagyon kétségbe tudunk esni és kiáltunk a tanítványokkal:
Uram, tarts meg minket, mert elveszünk.
De nem fogunk elveszni,
mert az Úr a győzelem ígéretét adta gyermekeinek. A gyülekezetről úgy beszélt,
mint akin a pokol kapui sem tudnak diadalt venni. Bármennyire próbálja a Sátán
a hitüket tönkre tenni, nem fog sikerülni. A hit , remény és szeretet meg fog
maradni Isten gyermekeiben.
Jézus figyelmeztette ugyan
tanítványait, hogy ezen a világon nyomorúságuk lesz, de azt is hozzátette:
bízzatok, én meggyőztem, vagyis legyőztem ezt a világot. (Ján.16,33) Pál ugyan
kétségbeesetten kiált fel: óh, én nyomorult ember, kicsoda szabadít meg engem a
halálnak eme testéből, de rögtön jön a válasz: hála legyen az Istennek, aki a
diadalmat adja nekünk a Jézus Krisztus által.(Róm.7,24-25) Isten gyermekei egy
már megnyert háborút vívnak. Krisztus győzött és általa ők is győzni fognak. Mindezekben
felettébb diadalmaskodunk az által, aki minket szeretett, kiáltja diadalmasan
Pál.(Róm.8,37)
Az Úr át fogja vezetni
népét a halál Jordánján, ahogy azt holland testvéreink szeretik mondani. Mert
Krisztus ezt az utolsó ellenséget is legyőzte. A halál Krisztus nélkül egy
félelmetes ellenség, de Krisztus által már ő is csak egy legyőzött ellenség. Őket
Isten hatalma őrzi az üdvösségre, mondja Péter apostol.
Hogyan éljünk Isten
ígéreteivel?
Ez egy nagyon fontos
kérdés, amivel ebben az előadásban foglalkozni szeretnék.”Ének volt számomra
minden parancsolatod bujdosásom hajlékában”, mondja a zsoltáros.(Zsolt.119,54) Meglátjuk
itt, hogy mi volt Dávid vigasztalása bujdosása idején. Mi ezt nyugodtan így is
mondhatjuk: ének volt és vigasztalás számomra minden ígéreted. Isten gyermekei
nem járhatnak olyan sötét úton, amit Isten ígéretei ne világítanának meg. Dávid
egy másik zsoltárban így vall: De én hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az
élőknek földjén. Az ígéretek óriási hatással vannak Isten gyermekeire. Az
ígéretekben való hit békességet ad szívükbe, erőt ad a kereszt hordozásához,
így tudnak előre tekinteni arra az örök dicsőségre, ami várja őket ez élet
után.
Bízvást mondhatjuk, hogy Isten ígéretei a mennyei Jeruzsálembe tartó
vándorok erőssége, vigasztalása és öröme. Minden nyomorúságukban és
üldöztetésükben az ígéretek vigasztalják őket. Az ígéretek olyanok, mint az a
darab fa, amit Máránál bedobtak a keserű vízbe, amitől édes lett.
Nyilván, ezekkel az
ígéretekkel élni kell. Az ígéret olyan, mint egy pajzs, ami mögé Isten gyermeke
elrejtőzik. Az ígéretekkel hit és imádság által lehet élni. A Jelenések 12-ben
látjuk, amint a sárkány oda áll a szülő asszony elé, hogy felfalja gyermekét,
de az asszony szárnyakat kap, amikkel biztonságos helyre menekülhet. Ez a két
szárny a hit és az imádság.(Jel.12,14)
Az élő hit belekapaszkodik
Isten ígéreteibe, az imádságban pedig Isten gyermeke hivatkozik az ígéretekre,
emlékezteti az Urat az ígéretekre. A puritánok azt a tanácsot adják, hogy
amikor Isten gyermeke egy nagy szükségben, próbában, kísértésben van, akkor
keressen ki a Bibliából egy találó ígéretet és alkalmazza azt arra a helyzetre,
amiben van. Például, amikor megfárad valaki, akkor gondoljon az És.4O, 31-re:
de akik az Úrban bíznak, azoknak ereje megújul. Ha valaki egy bűnben elesik,
akkor gondoljon az 1Ján.9-re: ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy
megbocsássa minden bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.
Az ígéret megtalálásában a
Szentlélek segít minket Ő a bibliaolvasás rendjén, vagy egy igehirdetésben,
vagy egy elolvasott könyv által elénk fogja hozni azt az ígéretet, amire épp
szükségünk van. Úgy adja azt nekünk, mintha most olvastuk volna először. Luther
sok ígéret mellé odaírta: probatum est, amit így is lehetne fordítani:
kipróbáltam és igaznak találtam. A holland fordítás nem azt mondja, hogy az
ígéreteket távolról üdvözöljük, hanem, hogy magukhoz ölelték azokat.
(Zsid.11,13)
Az ígéretek és Isten
gondviselése
Néha úgy tűnik, hogy Isten
nem váltja be ígéreteit. Így volt ez Ábrahámnál is. Isten megígérte neki, hogy
fiút fog kapni, de teltek az évek és a fiú nem jött. Ez megtörténhet velünk is,
mi imádkoztunk egy ígéret beteljesedéséért, de az nem következett be. Az Úr
sokszor nagyon kitolja a beteljesítés idejét. Ilyenkor Isten megpróbálja az
ígéretében való hitünket. Ahelyett, hogy a kereszt könnyebbé válna, még inkább
nehezedik ahelyett, hogy megvigasztaltatnánk, még szomorúbbak leszünk. Ilyenkor
a zsoltárossal kesergünk: vajon örökre elvet az Úr és nem lesz többé
jóakarattal? Vajon végképp elfogyott kegyelme?(Zsolt.77,8-9)
A Biblia azt tanítja, hogy
Isten kitolhatja ígéretének beteljesítését, hogy hitünket megpróbálja, minket
pedig imádkozásra serkentsen. De az is megtörténhet, hogy mi helytelen módon
magyarázzuk Isten ígéreteit. Úgy magyarázzuk, ahogy annak beteljesedését mi
elképzeltük és szeretnénk. Mintegy előírjuk Istennek, hogy miként és mikor kell
ígéretét beteljesítse. De az Úr sokszor egészen másképp tölti be ígéretét, mint
ahogy azt mi elgondoltuk. Pál úgy képzelte, hogy Isten elveszi a tövist, de a
tövis nem vétetett el, de megadatott a kegyelem annak további hordozására. Isten
az ő ígéreteit a maga idejében és a maga módján tölti be. Mi sokszor meg kell
tanulnunk várni és ez nem könnyű.
Egy nagyon boldog élet
Összefoglalva: Isten be fogja tölteni azokat az ígéreteit,
amiket gyermekeinek adott. Salamon templomszentelő imádságában így szól: áldott
legyen az Úr, aki nyugalmat adott népének. Egy sem hiúsult meg a nagyszerű
ígéretekből, amelyeket szolgája, Mózes által ígért.(1Kir.8,56) Ha Isten
gyermekei visszatekintenek életükre, akkor erre áment mondanak. Az Úr
beteljesítette ígéretét: nem hagylak el, sem el nem távozom tőled.(Zsid.13,5)
Az ígéretek minket
Istentől tesznek függőkké és áldást hoznak életünkre. Az ígéretek végig kísérik
egész életünket és minden helyzetben segítséget nyújtanak, majd halálunk
órájában is, hogy Jézus helyet készített számunkra Atyánk házában, mert ő ott
is velünk akar lenni, ahogy kedvenc igehirdetőm mondja: Krisztus viszi a mennybe
a pereputtyát. Nekünk át kell mennünk a pusztán, annak minden rettentésével
együtt, át kell mennünk a halál
árnyékának sötét völgyén is, de Isten ígéretei bevilágítanak a legsűrűbb
sötétségbe is.
Mert lesz egy nap, amelyen Isten
minden ígérete beteljesül, micsoda nap lesz az! Ezen a napon meglátjuk Istent
színről-színre. Ezen a napon az Isten letöröl minden könnyet a szemünkről.
Ezért a keresztyén ember
élete Isten ígéretei által egy nagyon boldog élet. Ha ez az előadás, csak egy
picit is hozzá tudott járulni ehhez a boldogsághoz, akkor ezért is Istené
legyen minden dicsőség.
( Ezen előadásomat C.Harnck :Gods beloften in het persoonlijk leven című
könyvének segítségével írtam 2O2O január hideg havában)
Lőrincz
István